Előszó

Az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóság minden köztisztviselője tudatában van annak a fontos küldetésnek, amelyet a lakosság, a környezet és az üzemeltető személyzet biztonságának érdekében betölt.

Munkánk színvonalának állandó javítását fontos feladatunknak tekintjük. Ebben a dokumentumban biztonsági politikánkat és működésünk alapelveit deklaráljuk annak bemutatására, hogy a hatósági munkánk a nemzetközi gyakorlatnak. megfelelő, magas színvonalú, hatékony, egységes és következetes, a nukleáris biztonság iránt feltétel nélkül elkötelezett.

1. Bevezetés

101. Az OAH NBI hatósági felügyeletet gyakorol a magyarországi nukleáris létesítmények felett. Legfontosabb szerepe a jogszabályba foglalt biztonsági célkitűzések érvényre juttatása. E dokumentum célja azon elvek bemutatása, amelyeket követve az OAH NBI a lehető leghatékonyabban járul hozzá a nukleáris létesítmények biztonságához teljes életciklusuk során..

102. Az OAH NBI, mint első fokú nukleáris biztonsági hatóság meghatározó szerepet játszik a nukleáris létesítmények biztonságának hatósági rendszerében. Működését jogszabályok szabályozzák. Az előírásrendszer megléte ellenére szükséges az OAH NBI biztonsági politikájának deklarálása abból a célból, hogy a szervezet egységes elvek alapján működjön és munkája kevésbé függjön a felügyelők, döntés -előkészítők, és -meghozók szubjektív ítéleteitől. Ezáltal a hatósági munka egyértelművé és kiszámíthatóbbá válik.

103. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség által kibocsátott dokumentumok (Safety Fundamentals, Safety Requirements, INSAG-riportok) rögzítik a biztonsági alapelveket és követelményeket, amelyeket a tagországok többsége elfogad és betart. Ezeket az OAH NBI is kötelező érvényűnek tekinti és tevékenysége során alkalmazza. Az OAH NBI biztonsági politikája is erre épül, de figyelembe veszi azt a tényt, hogy minden ország - így Magyarország is - a megvalósításban saját gyakorlatát követi. Különösen igaz ez a hatósági munkára, amely jelentős különbségeket mutat az egyes országok összehasonlításában. Ennek fő oka, hogy a hatóság tevékenységének meg kell felelnie az ország közigazgatási és jogrendszerének..

104. A biztonsági politika tehát ország- és szervezet-specifikus, így ez a dokumentum az OAH NBI alkotmányának tekinthető. A mai gyakorlaton túlmenően tartalmaz olyan elemeket is, amelyek a hatósági munka korszerűsítésének igényét tükrözik.

2. Az OAH NBI céljai

201. Az elsődleges cél az, hogy a lakosság, a környezet és az üzemeltető személyzet ne szenvedjen károsodást nukleáris létesítménytől eredő hatások miatt. Ennek elérése érdekében az OAH NBI nemzetközileg elfogadott biztonsági elveket és kritériumokat követ.

202. Az OAH NBI, mint első fokú nukleáris biztonsági hatóság meghatározó szerepet játszik a nukleáris létesítmények biztonságának hatósági rendszerében. Működését jogszabályok szabályozzák. Az előírásrendszer megléte ellenére szükséges az OAH NBI biztonsági politikájának deklarálása abból a célból, hogy a szervezet egységes elvek alapján működjön és munkája kevésbé függjön a felügyelők, döntés -előkészítők, és -meghozók szubjektív ítéleteitől. Ezáltal a hatósági munka egyértelművé és kiszámíthatóbbá válik.

203. Az OAH NBI céljai közé tartozik, hogy saját erőforrásait - mindenek előtt a korszerű műszaki-tudományos, szervezési és vezetési ismeretek birtokában - hatékonyan alkalmazza, az engedélyesek tevékenységét kellő ok nélkül ne korlátozza. Ennek során állandóan emelje a biztonsági kultúra szintjét saját szervezetében, és ugyanezt igényelje a felügyelt szervezeteknél.

3. Az OAH NBI felelőssége

301. Az OAH NBI felelős a nukleáris létesítmények felügyeletéért, ezen belül rendszerek, berendezések engedélyezéséért és ellenőrzéséért, a hatósági előírások betartatásáért.

302. Ennek érdekében jogilag felhatalmazottnak, függetlennek, és kellően felkészültnek kell lennie, kerülnie kell minden a hatósági tevékenységen túlmenő egyéb felelősségvállalást. Értenie kell a folyamatokat, amelyeket felügyel és nyitottnak kell lennie a társadalom és a társhatóságok felé. Meg kell szereznie és meg kell tartania a lakosság bizalmát, képesnek kell lennie arra, hogy megértesse magát a laikus közönséggel és a környezetvédő mozgalmakkal is.

303. Az OAH NBI felelőssége a jogszabályok és biztonsági célkitűzések érvényesülésének figyelemmel kísérése, ennek és a jó nemzetközi gyakorlatot követő törekvéseknek a figyelembevételével a jogi szabályozás és a biztonsági követelmények módosításának kezdeményezése, új tervezetek elkészítése.

304. Az OAH NBI felelőssége kiterjed a nukleáris balesetelhárítási folyamatra is, részt vesz a Kormányzati Koordinációs Bizottság veszélyhelyzeti tevékenységében, ahol független értékelő és tanácsadó szerepkört tölt be a baleset okainak diagnosztizáló, és következményeinek prognosztizáló tevékenységével, valamint jóváhagyja az engedélyesek balesetelhárítási intézkedési tervét és ellenőrzi balesetelhárítási készültségüket.

4. Az OAH NBI hatásköre

401. Az OAH NBI hatáskörét a 114/2003. (VII. 29.) és a 108/1997. (VI. 25.) Korm. sz. rendeletek határozzák meg. Munkájának adminisztratív-jogi kereteit a többször módosított 1957. évi IV. törvény képezi.

402. Első fokú hatóságként az OAH NBI ellátja a nukleáris létesítmények felügyeletét, amely biztonsági engedélyezésből, ellenőrzésből, felülvizsgálatból, elemzésből és értékelésből tevődik össze. A felügyeleti tevékenység kiterjed a teljes életciklusra: a telephely kiválasztására, a tervezésre, a létesítésre, az üzembe helyezésre, az üzemeltetésre és a leszerelésre. Az OAH NBI hatáskörébe tartozik az érvényesítés is, amelynek során szükség szerint kényszerítő és szankcionáló eszközöket is alkalmaz.

403. Az OAH NBI hatásköre a nukleáris létesítmények, rendszerek és berendezések valamint építmények nukleáris biztonsági kérdéseire, műszaki sugárvédelmi engedélyezésére és ellenőrzésére terjed ki, de nem tartalmazza a sugárzásnak az élő szervezetekre és a környezetre gyakorolt hatásával összefüggő hatósági tevékenységet.

404. Az OAH NBI a telephelyen belüli nukleáris biztonsági kérdésekkel foglalkozik, de tevékenysége korlátozott mértékben kiterjed a létesítmény biztonsági övezetére és a nukleáris létesítmények beszállítóira is.

405. Feladatait jogszabályok előírásai szerint és műszaki megfontolások alapján látja el.

5. Az OAH NBI_ feladatai

501.Az OAH NBI feladatait a 114/2003. (VII. 29.), a 108/1997. (VI. 25.), a 213/1997. (XII. 1.) és a 240/1997. (XII. 18.) Korm. sz. rendeletek határozzák meg. A rendeletek felsorolják a korszerű hatósági feladatokat, amelyek az NBI esetében a következők:

• az engedélyes által beterjesztett biztonsági információk feldolgozása, elemzése és objektív értékelése,
  
• engedélyek és más hatósági dokumentumok kiadása, módosítása és visszavonása,
  
• ellenőrzések elvégzése, azok eredményének objektív értékelése,
  
• a hatóságnál rendelkezésre álló információk alapján a szükségessé váló intézkedések elrendelése,
  
• biztonsági előírások megsértésekor mérlegelés alapján szankciók érvényesítése,
  
• megfelelő balesetelhárítási rendszer meglétének felügyelete,
  
• a nukleáris biztonsággal összefüggő adatok gyűjtése, feldolgozása és tárolása,
  
• az engedélyesek tevékenységét szabályozó dokumentumok kidolgozása, követelmények megfogalmazása,
  
• az üzemeltető személyzet kellő felkészültségének ellenőrzése,
  
• kutatás-fejlesztési munkák kezdeményezése, az eredmények beépítése a hatósági munkába,
  
• együttműködés nemzetközi szervezetekkel,
  
• együttműködés a társhatóságokkal és külföldi partnerekkel,
  
• a lakossági tájékoztatás támogatása

502. Az OAH NBI szakhatósági feladatokat lát el a radioaktív hulladéktárolók, a tűz- és fizikai védelem, valamint a környezetvédelem területén.

6. Követelmények az OAH NBI műszaki személyzetével és vezetőivel szemben

601. Az OAH NBI műszaki személyzete az alábbi feltételeknek tesz eleget:

• felsőfokú iskolai végzettség,
• kellő ismeretek a nukleáris technikáról,
• a biztonság iránti elkötelezettség,
• mélyebb szakismeret a hatósági munkához szükséges valamelyik szakterületen,
• tudása állandó továbbfejlesztése (pl. belső és/vagy külső szervezett oktatás és a szakirodalom rendszeres olvasása révén),
• nyelvtudás, elsősorban az angol nyelv ismerete,
• a hatósági feladatok ellátásához szükséges számítógépes ismeretek,
• a jogszabályok ismerete és megtartása,
• empátia,
• együttműködési készség,
• kezdeményezés, fegyelem, lojalitás, diszkréció,
• kulturált megjelenés és viselkedés.

602. A vezetőkkel szemben a fentieken kívül az alábbi követelmények érvényesülnek:

• szervezési és koordinációs készség,
  
• lényeglátó véleményalkotás, ítélő- és döntésképesség,
  
• személyes példamutatás.

7. Kapcsolat az engedélyessel

701. Világos, egyértelmű követelményeket kell meghatároznunk, de kerülni kell ezek túlságosan előíró jellegét (a “mit" előírása célszerű a “hogyan" helyett). A követelmények legyenek összhangban az irányadó nemzetközi ajánlásokkal.

702. A döntéseink legyenek konstruktívak, bírálatunk és kifogásaink legyenek megalapozottak és megindokoltak.

703. Határozatainknak érvényt szerzünk, az engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő munkavégzés ellen a szükséges eszközökkel fellépünk.

704. Az engedélyesektől megköveteljük, hogy beadványaik legyenek teljesek (tartalmazzák a megkövetelt mennyiségű információt), pontosak (az információt helyesen tartalmazzák), célirányosak (az információt az előírt formában tartalmazzák) és átfogóak (a kérdéskört teljes összefüggésében tárgyalják).

705. A hatóság, az engedélyes biztonságot érintő tevékenységének vizsgálata mellett vizsgálja azt is, hogy valamely tevékenység elmulasztásának van-e biztonsági következménye.

706.Az engedélyesekkel fenntartott kapcsolatainkat a nyíltság, a kölcsönös bizalom és a megbecsülés légköre jellemezze. A minél gyakoribb találkozások révén elő kell segítenünk a kölcsönös megértést, de tartózkodnunk kell a várható döntésekre utaló magatartástól.

707. Az engedélyesek jogos érdekeit figyelembe kell vennünk, a biztonság rovására tett kompromisszum azonban nem engedhető meg. Legyünk nyitottak a kellően megalapozott új javaslatokra is, rugalmasan válasszuk meg a biztonsági célok elérését biztosító eszközöket, de gyakoroljunk szigorú felügyeletet a biztonságot érintő tevékenységek felett.

8. Az OAH NBI munkavégzésének alapelvei

801. A munkavégzés alapját a szabályok képezik. A szabályoknak és tevékenységünknek egyaránt a kockázat alacsony szinten tartása a célja, de az észszerűen alacsony kockázat elvét mindenkor szem előtt kell tartani.

802. A determinisztikus és valószínűségi megközelítést együttesen, egymás kiegészítésére kell alkalmazni a biztonság megítélésében, a gyenge pontok feltárásában.

803. A biztonság megítélésének egyik eszköze a mélységben tagolt védelem elve teljesülésének vizsgálata. A védőgátak sérülésének elkerülése elsőrendű feladat. Ezt szolgálja a minőségbiztosítás, valamint a biztonsági rendszerek működőképessége. A megítéléshez a technológia és az üzemzavar-lefutások ismerete szükséges belső és külső kezdeti eseményekre egyaránt. Az egyszeres meghibásodás elvének alkalmazása lehetséges.

804. A valószínűségi megközelítésben a balesetek kiindulópontjaként a meghibásodásokat és emberi tévedéseket definiálják, ezért ezek gyakoriságának minimalizálása az elsődleges feladat (prevention, megelőzés). A többszörös meghibásodások révén kialakuló súlyos következmények minimalizálása (mitigation, enyhítés) a másodlagos feladat. Ismernünk kell ezért a komponensek fontosságát a baleset kifejlődésének folyamatában és az enyhítő beavatkozásokra alkalmas rendszerek rendelkezésre állását. Az emberi, szervezeti és vezetési tényezők megbízhatósága is fontos szerepet játszik a folyamatokban.

805. A kockázat állandó csökkentése az engedélyes kötelessége. A biztonságnövelési intézkedések területén azonban az OAH NBI-nek is kell, hogy legyen prioritási listája. A prioritást a kockázatcsökkenés - költség összefüggésben is vizsgálni kell.

806. Szabályozásunk és mindennapi gyakorlatunk is tükrözze a nem-előíró jelleget. Ennek gyakorlati megvalósítása az engedélyekben helyesen megfogalmazott feltételek alkalmazása.

807. Szabályalkotási és szabály-alkalmazási tevékenységünkben mindenkor vegyük figyelembe az irányadó nemzetközi ajánlásokat és jó gyakorlatot.

9. AzOAH NBI tevékenységének gyakorlata

901. Törekedni kell az ügyek fontosság szerinti súlyozására. A fontosságot a biztonsághoz való viszony határozza meg. Ennek meghatározása történhet determinisztikus vagy valószínűségi elvek alapján. Az előző esetben a biztonsági védőgátak sérülése, az utóbbi esetben a zónaolvadást, illetve a jelentős környezeti kibocsátást előidéző szerep jelenti a megítélés alapját. A biztonsági fontosság szerinti kategorizálásban irányadó a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vonatkozó ajánlása. A biztonsági osztályba sorolás szintén tükrözi a fontosságot.

902. A fontosság szerinti súlyozás nem lehet indok a jogszabályban előírtak megszegésére, sem a jogszabályban előírt feladatok elhanyagolására, vagy elhárítására.

903. Költséges megvalósítást igénylő, de csekély biztonságjavulást eredményező követelményektől tartózkodni kell.

904. Törekedni kell az ügyek pontos és gyors intézésére, de a gyorsaság semmiképpen sem mehet az alaposság rovására. Bármely okból fennálló bizonytalanság esetén a nagyobb biztonság irányában kell dönteni. Fontos a problémák és kockázatok feltárása és intézkedések kezdeményezése ezek megoldására, illetve csökkentésére.

905. Az ügyintézés során figyelembe kell venni az engedélyes szempontjait. A soron kívül kért ügyek intézését fogadja a hatóság figyelemmel és empátiával, és a gondosság szem előtt tartásával igyekezzen az ügyet mihamarabb elintézni. A soron kívüli ügyintézés csak akkor indokolt, ha az OAH NBI közreműködését igénylő ügy nem volt tervezhető, váratlanul keletkezett és a soron kívüli ügyintézés hozzájárul egy egyértelműen kedvezőtlen biztonsági állapot megszüntetéséhez, továbbá a biztonsági következményeket tekintve a normál ügyintézésből eredő időveszteség számottevő többletkockázatot eredményez, és a többletkockázat nem az ügy előkészítése során bekövetkezett időkésedelemből származik. A kérelmek elbírálásánál a nukleáris biztonság követelményeit az OAH NBI maradéktalanul érvényesíti.

906. Minél szélesebb körben alkalmazni kell a kockázati szempontokat figyelembe vevő eljárásokat a hatósági munkában. Törekedni kell az engedélyes felesleges terheinek csökkentésére.

907. Legyen világos képünk az engedélyes teljesítményéről, annak erős és gyenge pontjairól, ezek időbeni változásairól (javulás-romlás). Alkalmazzunk mutatókat ezek figyelésére (performance indicators).

908. A bekövetkezett üzemzavari események alapos feldolgozása révén kell megítélni azok súlyosságát és kezdeményezni kell a tanulságok visszavezetését az üzemeltetés és a hatósági tevékenység folyamataiba.

909. Irreális követelmények és feltételek megfogalmazása megengedhetetlen.

910. Tartózkodni kell az engedélyes kioktatásától, a jelentéktelen formai hibák túlhangsúlyozásától.

911. Ne hagyjuk, hogy elragadjon bennünket a (látszólagos) hatalom érzése, ne éljünk vissza helyzetünkkel, ne tárgyaljunk az erő pozíciójából.

912. Keressük meg a helyes határvonalat, ameddig engedhetünk az engedélyes felmentési kérelmeinek és amely után már hajlíthatatlanok vagyunk.

913. Kerüljük a személytelen/szenvedő szerkezetet erőltetetten alkalmazó fogalmazást, valamint a bonyolult, sokszoros jelzős szerkezeteket. Törekedjünk az érthető, világos, egyértelmű és helyes nyelvezetű fogalmazásra.

914. Formális többszörös levélváltások helyett inkább konzultáljunk, de kötelezettséget csak az arra felhatalmazott személy vállalhat. A konzultáció nem helyettesítheti az ügyintézés kellő mélységű dokumentálását.

915. A konzultáción az engedélyeseknek olyan információk nem adhatók át, amelyek alapjául szolgálhatnak későbbi döntésekre vonatkozó feltételezéseknek, vagy a hatóság véleménynyilvánításaként értelmezhetőek.

916. Az OAH NBI-n belül szoros együttműködést és információáramlást kell kialakítani. A belső minőségbiztosítási rendszerünk kialakításával, bevezetésével, működtetésével folyamatos karbantartásával és fejlesztésével kell a munka magas színvonalát biztosítani.

917. Kölcsönösen becsüljük meg egymás munkáját saját szervezetünkön belül, ne tűrjük meg a lazaságot, hanyagságot, munkakerülést. Éljünk a konstruktív bírálat eszközével.