Hírek

EXPORT-IMPORT SZEMINÁRIUM AZ OAH-BAN

2011.05.09

2011. április 27-én az Országos Atomenergia Hivatal Általános Nukleáris Igazgatósága (OAH) tájékoztató szemináriumot tartott a jelenlegi és potenciális nukleáris export, ill. import engedélyesek számára a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek, szolgáltatások és technológiák export ill., import engedélyezéséről és annak szabályozásáról. A rendezvényen a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) szakértője és az OAH munkatársai bemutatták a kettős felhasználású (katonai és polgári célokra felhasználható) termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló szabályozást, valamint az ehhez kapcsolódó európai uniós és magyar jogi szabályozásokat, az azokban nemrégiben történt változásokat. A szeminárium résztvevői előzetes információt kaptak a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek export-import szabályozásában a közeljövőben várható változtatásokról. Előadás hangzott el arról a nemzetközi törekvésről és gyakorlatról, amely ellenőrzés alá vonja a megfoghatatlan nukleáris technológia (intangible technology) importját és exportját. A szeminárium bemutatta azt a magyar támogató programot is, amelyben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) kezdeményezésére a hazai exportáló és importáló cégek segítségével szeretnénk információt szolgáltatni a NAÜ számára a nukleáris proliferáció szempontjából fontos export megkeresésekről és export engedély visszautasításokról. Az engedélyeseknek lehetőségük volt a mindennapi munkájukkal kapcsolatos kérdéseikre választ kapni az előadóktól. A szemináriumon elhangzott előadások:

Tovább olvasom »

TeSzedd 2011 – Önkéntesen a tiszta Magyarországért

2011.05.02

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács határozata alapján 2011 az Önkéntesség Európai Éve, melynek keretében 2011. május 21-én „TeSzedd 2011 – Önkéntesen a tiszta Magyarországért!” elnevezéssel, hagyományteremtő céllal hulladékgyűjtési akciót szervez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen. A projekt célja egy olyan akció megszervezése, amely testközelben, kézzelfogható módon mutatja be az Önkéntesség Európai Évének legfőbb értékeit, az önkéntesség eszméjét és lényegét, illetve a hulladékgyűjtési akcióval a környezetvédelem ügyét, céljait és jelentőségét állítja középpontba. A projekthez az akció honlapján keresztül lehet csatlakozni.

Tovább olvasom »

TSO szeminárium

2011.04.27

Az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának Műszaki Főosztálya „Az atomenergia biztonságos alkalmazásának hatósági ellenőrzését szolgáló műszaki megalapozó tevékenység (ABA MMT)” keretében zajló munka ismertetése érdekében 2011. április 20-21-én tartotta hagyományos műszaki háttérintézményi (TSO) szemináriumát az OAH székházában. Az előadássorozat keretében az OAH műszaki háttérintézményeinek képviselői beszámoltak az elmúlt évben végzett műszaki-tudományos tevékenységükről. Az előadók az MTA Izotópkutató Intézettől, az LG Energia Kft-től, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézettől, a SOM System Kft-től, a NUBIKI Kft-től, a BME Nukleáris Technikai Intézettől és a VEIKI Energia+ Kft-től érkeztek. A 2010. évi ABA MMT feladatokat jól reprezentáló 12 téma mellett előadások hangzottak el az MTA KFKI AEKI, valamint a VEIKI Energia+ kutatási tevékenységéről is. Az előadásokat követő viták alkalmat biztosítottak a szakmai eszmecserére, a hallottak hatékonyabb elsajátítására és a továbblépési lehetőségek megismerésére. Program (előadások)

Tovább olvasom »

25 éve történt a Csernobili Atomerőmű balesete

2011.04.26

A világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete 1986. április 26-án szombaton, a reggeli órákban következett be az akkori Szovjetunió, a mai Ukrajna területén, Kijevtől 130 km-re északra található Csernobili Atomerőműben. A baleset a grafit moderátoros, vízhűtésű (RBMK) szovjet reaktortípus hibái és az üzemeltetők által elkövetett hibák együttes következménye volt. A csernobili baleset után szinte minden atomerőműben több biztonságnövelő intézkedésre, beruházásra került sor, az RBMK típusú reaktorokat több országban is végleg leállították. A 25 éves évforduló kapcsán a NucNet nukleáris hírügynökség összefoglalót készített a baleset okairól, valamint a rövid és hosszú távú hatásokról. Az összefoglaló ismerteti a szarkofág építéssel és a környezeti hatásokkal kapcsolatos mai helyzetet, s röviden kitér a márciusi japán atomerőmű balesetre is. Az összefoglaló magyar fordítását Csernobil ténytár címmel közreadjuk. Magyarországon a csernobili balesetből származó sugárterhelés a környező országokhoz képest is kismértékű volt. A baleset nyomán kialakult radioaktív sugárszennyezés és sugárterhelés magyarországi hatásáról készült, az MTA Környezet és Egészség Bizottsága, Sugárvédelmi, Környezetfizikai és Reaktorfizikai Bizottsága és Radiokémiai Bizottsága által szervezett jubileumi konferencia kiadványából származó összeállításból jól látható, hogy a csernobili baleset hazai hatása csekély. A csernobili baleset tanulságait levonva erősödött a nemzetközi együttműködés mind a nukleáris biztonság, mind a nukleárisbaleset-elhárítás terén. Számos nemzetközi egyezmény született annak érdekében, hogy a nukleáris baleseteket megelőzzék - és az igen kis valószínűséggel - mégis bekövetkező balesetek hatása minél kisebb legyen mind a lakosságra, mind a környezetre. A gyors és hiteles tájékoztatás jelentőségére is felhívta a figyelmet a csernobili baleset, ezért az azóta létrejött nemzetközi egyezmények és kétoldalú megállapodások kötelezővé teszik a gyors és pontos nemzetközi tájékoztatást. Az atomerőműveket üzemeltető országok komoly erőfeszítéseket tesznek a nukleáris biztonság folyamatos növelésére és a biztonságot felügyelő szervezetek megerősítésére. A csernobili baleset egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy globális erőfeszítésekre van szükség a nukleáris biztonság növelése érdekében. A nukleáris energia iránti bizalom helyreállítása és fenntartása csak gyors, pontos és hiteles tájékoztatással érhető el.

Tovább olvasom »

Stabil a fukushimai atomerőmű állapota

2011.04.21

A japán üzemeltető és a hatóságok erőfeszítéseinek köszönhetően a balesetet szenvedett fukushimai atomerőművi blokkok állapota stabilizálódni látszik. A helyreállítás ütemterve is elkészült, ezért az Országos Atomenergia Hivatal honlapján az atomerőművi balesettel, illetve a helyreállítással és a sugárzási helyzettel kapcsolatos tájékoztatás napi aktualizálását befejezzük 2011. április 21-től, s csak új esemény bekövetkezése esetén frissítjük a fukushimai balesettel kapcsolatos híreket. Ezúton köszönjük meg a honlap látogatóinak és a médiának a folyamatos érdeklődést. A média munkatársainak külön köszönjük, hogy segítettek bennünket a hiteles tájékoztatásban.

Tovább olvasom »

Aktivitás-koncentráció mérési eredmények Magyarországon (Frissítve: 2011. április 20. 10:00)

2011.04.20

Az elmúlt napokban hazánkban a fukushimai atomerőmű balesetéből származó sugárzó anyagok mennyisége a levegőben jelentősen csökkent, ezért a hazai mérési eredményekről újabb eredményeket már nem fogunk közölni. Az Országos Atomenergia Hivatal ezúton is köszönetét fejezi ki az adatokat szolgáltató intézményeknek és az intézményekben a méréseket végző kollégáknak. A legújabb aktivitás-koncentráció mérési adatokkal kiegészített táblázat megtekinthető: Aktivitás-koncentráció mérési eredmények Magyarországon (Frissítve: 2011. április 20. 10:00) (A korábbi hírek elérhetőek: Hirek --> A hónap hírei menüpontban)

Tovább olvasom »

Nukleáris Biztonsági Egyezmény felülvizsgálati értekezlet

2011.04.18

A Nukleáris Biztonsági Egyezmény háromévenként megrendezett felülvizsgálati konferenciája 2011. április 4-14. között zajlott Bécsben. Az Egyezmény célja a magas szintű nukleáris biztonsági követelmények elérése és megőrzése, valamint a nemzetközi együttműködés javítása. A találkozó első hetében az Egyezmény aláíró államai hat kisorsolt, párhuzamosan ülésező csoportban áttekintették és értékelték egymás biztonsági intézkedéseit az országok előzetesen benyújtott nemzeti jelentései alapján. Az egyes ország-csoportok összefoglaló jelentéseit az április 11-14. közötti plenáris ülésszakon vitatták meg a résztvevők. Magyarország a 6. csoportban, április 8-án tartotta tájékoztató előadását. Az előadást Rónaky József főigazgató kezdte az ország energiapolitikájának és nukleáris programjának ismertetésével. Tóth János főosztályvezető (PA Zrt.) a Paksi Atomerőmű biztonságával összefüggő legfontosabb átalakításokat és terveket ismertette, kiemelt hangsúlyt adva az üzemidő-hosszabbítás és a súlyosbaleset-kezelés kérdésköreinek. Részletesen kitért az erőmű tervezett bővítésének előkészítő lépéseire is. Az előadás harmadik részében Lux Iván főigazgató-helyettes összefoglalta az előző felülvizsgálati konferencia óta végzett fontosabb hatósági tevékenységeket, a korábbi kihívásokra adott válaszokat, a jövő feladatait és kihívásait, és röviden vázolta a nemzeti jelentéshez a nemzetközi közösség által feltett kérdésekre adott válaszokat. Az előadást számos kérdés követte, amelyek a magyarországi nukleáris program és a hatósági munka részleteire vonatkoztak, a magyar résztvevők a kérdésekre kimerítő válaszokat adtak. A japán atomerőmű baleset óta ez volt az első hivatalos nukleáris biztonsággal foglalkozó nemzetközi szakértői rendezvény, ennek fényében a konferencián a fő hangsúly a fukushimai baleset tanulságaira és a nukleáris balesetek megelőzésére összpontosult. Az értekezlet közös nyilatkozatot fogadott el a fukushimai atomerőmű balesetről, valamint a japán balesetre fókuszáló rendkívüli konferencia összehívását határozta el 2012. augusztus 27-31 között. A fukushimai baleset tanulságai alapján a szerződő államok 3 hónappal a rendkívüli konferencia előtt nemzeti jelentést készítenek nukleáris biztonsági helyzetükről. A konferencia elnökének értékelése szerint a japán események hatására időszerűvé válik a Nukleáris Biztonsági Egyezmény megerősítése és a nemzetközi együttműködés még hatékonyabbá tétele.

Tovább olvasom »

A TEPCO HELYREÁLLÍTÁSI TERVE, 2011. ÁPRILIS 17-ÉN, MAGYAR IDŐ SZERINT 11 ÓRAKOR

2011.04.17

A japán erőmű-üzemeltető TEPCO a Fukusima Daiichi atomerőmű balesete következményeinek felszámolás érdekében átfogó tervet (úgynevezett „Roadmap” – útiterv) készített. A terv két lépéssel számol. Az első lépés eredményeként – ez mintegy három hónapot vesz igénybe – a radioaktív kibocsátást jelentősen csökkentik, a második lépésben – három-hat hónap alatt – a radioaktív kibocsátást ellenőrzés alá vonják és mértékét alacsonyan tartják. Az első lépés megvalósításában kritikusnak tekintik a további hidrogénrobbanások megelőzését és a nagyaktivitású szennyezett víz kibocsátásának megakadályozását. A fenti célok elérése érdekében három csoportba sorolt öt azonnali teendőt fogalmaztak meg, amely teendőknek mindkét lépésben konkrét részeit definiálták:

1. Hűtés
• A reaktorok hűtése
• A pihentető-medencék hűtése
2. Enyhítés
• A radioaktív anyagok elzárása, tárolása és feldolgozása
• A radioaktív közeg légköri és talajból származó kibocsátásnak csökkentése
3. Monitorozás és sugármentesítés
• A dózisértékek mérése, csökkentése és ismertetése a kimenekítési területeken

A TEPCO tervének végrehajtását a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszter április 17-én elrendelte.

Tovább olvasom »

JAPÁN HELYZET 2011. ÁPRILIS 17-ÉN, MAGYAR IDŐ SZERINT 9 ÓRAKOR

2011.04.17

Az elmúlt napban a fukusimai blokkok állapotában érdemleges változás nem történt. A 2. blokki turbinacsarnok csatornáiban a vízmagasság ismét növekedett. További acéllemezeket helyeztek el a 2. blokki vízkivételi mű zárására és zeolittal töltött zsákokat engedtek az óceán vízébe a radioaktív anyagok megkötése érdekében. Egy esetleges újabb szökőár hatásának megelőzésére az 1. – 3. blokkok reaktortartályaiba vizet fecskendező szivattyúkat magasabban fekvő helyre költöztették. Az erőmű telephelyén távirányítású eszközökkel folytatódik a hulladék összegyűjtése. Japán minden prefektúrájában folytatták a gamma-dózisméréseket, az eredmények nem változtak, a természetes háttérsugárzás fölött kicsivel mértek Ibarakiban és annak mintegy húszszorosát Fukusimában. Az összesített eredményeket az ábra mutatja (a háttérsugárzás 50 -100 nanoSv/óra nagyságrendű). A nyerstej fogyasztására vonatkozó korlátozást Fukusima tartomány 24 területén feloldották.

Tovább olvasom »

Japán helyzet 2011. április 16-án, magyar idő szerint 9 órakor

2011.04.16

JAPÁN HELYZET 2011. ÁPRILIS 16-ÁN, MAGYAR IDŐ SZERINT 9 ÓRAKOR A fukisima daiichi blokkok állapotára vonatkozó új információk alapvetően hőmérséklet-értékek. Az 1. blokki reaktortartály hőmérséklete a tápvízvezeték csatlakozásánál 195 C, az alsó keverőtérnél 119 C. A 2. blokk tartályhőmérséklete 147 C, a 3. blokké 91 C, itt az alsó keverőtérnél a hőmérséklet 121 C. Mindhárom blokknál észlelhető fehér füst, a 2. blokk nyomása enyhén tovább emelkedik. A japán Miniszterelnöki Hivatal balesetelhárítási központja tájékoztatást adott az április 13-án és 15-én a reaktorblokkoknál végzett termográfiás hőmérsékletmérésekről. Ezek szerint az 1. blokki konténment hőmérséklete 33 C, a pihentető-medencéé 36 C. A 2. blokkon a reaktorépület tetejét mérték, ennek hőmérséklete 31 C. A 3. blokkon a reaktortartály 68 C-os, a pihentető-medence 59 C. A 4. blokki pihentető-medence vízéből a betonszóróra szerelt eszközzel mintát vettek és hőmérsékletet mértek. A I-131 aktivitása 220 Bq/cm3, a Cs-134-é 88 Bq/cm3, a Cs-137-é 93 Bq/cm3 volt. A blokkok mögötti közös fűtőelem-tároló melletti terület további részeit terítették be a kiülepedett radioaktív szennyeződés újabb szétszóródását gátló anyaggal. Az erőműnél mért radioaktivitás tovább csökken, a mért dózisteljesítmény-értékek időbeni változását az ábra mutatja: Az egyes prefektúrákban mért dózisok két kivétellel megfelelnek a természetes háttérértékeknek (50-100 nSv/óra), Ibarakiban 139 nSv/órát mértek, Fukushima prefektúrában 2000 nSv/órát, mindkét érték csökkenő. Zöldségfogyasztási korlátozás van érvényben néhány termékre négy prefektúrában, nyerstej fogyasztására Fukushimában. Március 13 és április 11 között 145 335 személy sugárterhelését mérték meg, egyiküknél sem találtak az egészséget veszélyeztető mértékű terhelést. A TEPCO és a NISA együttes jelentést készítettek a korábban a tengerbe jutott nagyaktivitású folyadék, illetve az oda ürített kisaktivitású folyadék mért hatásairól. A részletes elemzés következtetése az, hogy mára ezeknek a szennyeződéseknek a hatása nem észlelhető, hosszabb távú káros hatásra nem kell számítani. A március 11-e után Japánból indult tengeri szállítmányok ez idő szerint érkeznek meg Európába. Az Európai Bizottság a szennyezettség ellenőrzésekor közös határérték és eljárásmód alkalmazását javasolja. A javasolt határérték: a hajó, vagy a konténer felületétől 1 m távolságban 0,2 mikroSV/h dózisteljesítmény. Ezen érték alatt a szállítmány tisztának minősítendő.

Tovább olvasom »

JAPÁN HELYZET 2011. ÁPRILIS 15-ÉN, MAGYAR IDŐ SZERINT 9 ÓRAKOR

2011.04.15

Az erőműből a tengerbe jutó szennyeződés csökkentése érdekében az utóbbi napokban a 2. blokki vízkivételi mű nyílását acéllemezzel lezárták és minden blokk vízkivételi művét iszapgátakkal lekerítették. Hasonlóképpen iszapgátat emeltek a befolyó-csatorna bejárata köré (ld. kék vonalakkal a képen). Érdekesség, hogy a japán nukleáris biztonsági hatóság elemzést kért az üzemeltetőtől (TEPCO) azt feltárandó, hogy a Daini erőművet miért érintette kevésbé a szökőár, mint a tőle 11 km-re fekvő Diichit. A Daiichi erőműben folytatódott a távirányítású eszközökkel történő hulladék-összegyűjtés és távirányítású helikopterrel megkezdték a blokkok videós állapotfelmérését. Megkezdték egy az 1.-3. blokkok reaktortartályának hűtővizét szolgáltató tartalék útvonal kiépítését. A blokkok állapotában újdonság, hogy az 1. blokkon megszűnt a fehér füst (feltehetőleg gőz) képződése, a 2. és 3. blokkon és a 4. blokk pihentető-medencéjében a füstképződés még folytatódik. Folytatódnak a környezetellenőrző és élelmiszervizsgálati mérések. Négy új mérőpontot létesítettek az erőmű közelében a tengerben (ld. sárga pontok a képen). A mérések a radioaktivitás lassú csökkenését mutatják. Az élelmiszerellenőrzések az előző időszakihoz hasonló eredményekre vezettek.

Tovább olvasom »

Kutatás-fejlesztési szeminárium az OAH-ban

2011.04.15

2011. április 12-én tartott szemináriumon került sor az Országos Atomenergia Hivatal Általános Nukleáris Igazgatósága által támogatott Műszaki Megalapozó Tevékenység keretében 2010 során elvégzett kutatás-fejlesztési tevékenység bemutatására. A rendezvényen a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem és az MTA Izotópkutató Intézet munkatársai számoltak be az OAH-val kötött kutatási szerződések keretében végzett munkájuk eredményéről. A mintegy harminc résztvevővel zajló szemináriumon sokféle témát mutattak be az előadók. A teljesség igénye nélkül emelünk ki néhány érdekes előadást: „Hordozható röntgen-spektrométer és röntgenanalitikai eljárás kifejlesztése szilárd anyagok összetételének meghatározására”, a „Magyarországon szóba jöhető új atomerőmű típusok proliferáció-állósági elemzése", „Urán kimutatása aktív, pulzáló hidegneutronos gerjesztéssel, a késő neutronok mérésével”, valamint a „Magyarországon található uránércek nyomelem-összetételének meghatározása eredet meghatározáshoz”. A beszámolókat követő vita alkalmat adott a téma és az eredmények jobb megismerésére. A szemináriumon elhangzott előadások:

Tovább olvasom »