ATDR

SajatosEnaplo


Részletes kereső

Magyarorszag.hu

Kozadat.hu

Hírek

Japán hírek, 2011. március 19, magyar idő szerint 11 óra

2011.03.19

A 3. blokkon továbbra is vízágyúkkal felszerelt tűzoltóautókról fecskendeznek be vizet a Fukushima Daiichi a kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló pihentető-medencébe. Több ilyen speciális jármű érkezett a helyszínre, amelyek mindegyike 6 m3 vizet tud a pihentető-medencébe juttatni. A feltörő gőzből arra lehet következtetni, hogy az akció sikeres, a víz eléri a felhevült fűtőelemeket. Hasonló hűtési módszerrel tervezik hűteni az 1. blokki pihentető-medencében tárolt kiégett fűtőelemeket is, mivel feltételezhető, hogy az üzemanyag itt is túlhevült, és az épület állapota (korábban ezen a blokkon is volt hidrogénrobbanás) lehetővé teszi a tűzoltó fecskendővel felszerelt autók bevetését. A külső villamos betáplálás visszaállítása érdekében a nagyfeszültségű hálózat és a Fukushima Daiichi 2. blokk között lefektetett villamos vezeték és az elosztó rendszer összeszerelése folyik. Az atomerőmű telephelye körül monitorozzák a sugárzási helyzetet, megállapítható, hogy mind az atomerőmű környezetében, mind távolabb folyamatosan csökken a környezetben a radioaktív sugárzás. A telephely környékén a sugárzás intenzitása magasabb az átlagnál, de nem éri el az emberi szervezetre káros szintet. A legutóbbi jelentés szerint az atomerőmű telephelyének kapujánál 300 mikroSv/h dózisteljesítményt mértek (a március 16-án mért legmagasabb érték: 2000 mikroSv/h volt). A telephelyen található kiégettüzemanyag-tároló, amelyben kb. 7000 kiégett fűtőelem köteget tárolnak egy vízzel feltöltött medencében, a természeti katasztrófa-sorozat ellenére nem károsodott, a víz hőmérséklete (55 oC) nagyon lassan emelkedik, de messze van a kritikus értéktől. A 6. blokkhoz tartozó újabb dízelgenerátort sikerült működőképessé tenni március 18-án, magyar idő szerint 20:22-kor. Ezzel sikerül villamos betáplálást biztosítani a blokk berendezéseihez, és az 5. blokk pihentető-medencéjének hűtését ellátó szivattyút is üzembe helyezték, megoldva az itt tárolt kiégett fűtőelemek hűtését. Az 5. és 6. blokk épületének tetején, három helyen szellőző lyukakat vágtak azért, hogy az esetlegesen keletkező és nagyon robbanékony hidrogén feldúsulását az épületen belül megakadályozzák, és az újabb robbanásokat elkerüljék. Március 16-án a japán hatóságok elrendelték, hogy a Fukushima Daiichi atomerőműtől 20 km-es körzetéből kitelepítetteknek osszanak (stabil, nem radioaktív) jódtablettákat. A tablettákat és a gyerekek számára készített szirupot az evakuációs központokban halmozták fel. Jódtabletták fogyasztása kizárólag számukra ajánlott, megelőzve a radioaktív jód felhalmozódását a pajzsmirigyben. Máshol Japánban sem szükséges jódtablettákat szedni. Különösen értelmetlen a tabletták beszedése Európában, s így Magyarországon is. Ez a figyelmeztetés azért fontos, mert a szervezetbe bevitt többlet jód egészségkárosodáshoz vezethet.

Tovább olvasom »

Japán hírek, 2011. március 19, magyar idő szerint 14 óra

2011.03.19

Sikerült bekötni nagyfeszültségű hálózat és a Fukushima Daiichi 2. blokk között lefektetett villamos vezetéket a telephelyen levő elosztó rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy az atomerőmű telephelyén sikerült külső forrásból a villamos áramot biztosítani. A következő feladat a 2. blokk villamos hálózatával való összeköttetés kialakítása. A mérések szerint a radioaktív sugárzás szintje Tokyo-ban és más városokban messze alacsonyabb az emberi szervezetre káros szintnél. A japán kormány elrendelte Fukushima Daiichi atomerőmű 65 km-es körzetében az élelmiszerek ellenőrzését. Japánban jelenleg nem találtak olyan élelmiszert, amelynek radioaktív anyag tartalma meghaladja a japán jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértéket. A japán kormány a mérések ismeretében – szükség esetén – dönt a végrehajtandó intézkedésekről. A vizsgálatok a Fukushima Daiichi atomerőmű közvetlen környezetét érintik, mivel az ország nagyobb részén nincs hatása a Fukushima Daiichi atomerőműben bekövetkezett balesetnek.

Tovább olvasom »

20 éves az OAH

2011.03.18

Az Országos Atomenergia Hivatal 2011. március 18-án, megalakulásának 20 éves évfordulója alkalmából jubileumi konferenciát szervezett a Hotel Ramada Plaza Hadrianus termében. Az ünnepségen a hazai nukleáris szakemberek mellett részt vettek a hazai és nemzetközi partnerszervezetek képviselői is. Bár a Japánban történt atomerőmű baleset beárnyékolta az ünnepi megemlékezést, s számos külföldi vendég - köztük az OECD Nukleáris Energia Ügynökség főigazgatója és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselője - kénytelen volt lemondani részvételét, a rendezvény lehetőséget teremtett arra, hogy a mintegy 200 résztvevő tájékoztatást kapjon nemcsak az eltelt húsz év eredményeiről és a jövőbeni feladatokról, de a japán atomerőmű baleset legújabb fejleményeiről is. A rendezvényen Bencsik János klíma és energiaügyi államtitkár köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a Gyimesi Zoltán díjat Czoch Árpádné dr.-nak, az OAH főtanácsadójának az atomenergia biztonságos felhasználása terén végzett több évtizedes kiemelkedő munkásságáért. A rendezvény előtti sajtótájékoztató alkalmat adott arra, hogy a sajtó képviselői szakemberektől kapjanak tájékoztatást a japán atomerőmű balesettel kapcsolatos eseményekről és az Európai Unióban ezzel kapcsolatban kialakult helyzetről. A rendezvény programja:

Tovább olvasom »

Az esemény új INES besorolása - március 18. magyar idő szerint 15:00

2011.03.18

Újabb INES (Nemzetközi Nukleáris Eseményskála) szerint elkészített előzetes besorolás készült a Fukushima Daiichi és Daiini atomerőművekben (Fukushima 1. és 2. atomerőművek 6, illetve 4 reaktorral) bekövetkezett a földrengés és szökőár okozta eseményről. Az első információk alapján, március 12-én INES 4-re minősítették a japán szakemberek a bekövetkezett eseményt. Március 18-án finomították és a Fukushima Daiichi és Daiini atomerőművek különböző blokkjait külön vizsgálva, blokkonként végezték el a skála szerinti besorolást. A Fukushima Daiichi 1÷3. blokkokon bekövetkezett esemény minősítése INES 5. A besorolás indoklása: Miután a szökőár elérte az atomerőművet, a villamos helyiségeket és a hűtővizet biztosító, tengervizet kiemelő szivattyúk helyiségeit (vízkivételi mű) elöntötte a víz. Ezután a vízbetáplálást a reaktor üzemzavari hűtésére tervezett gőzturbina meghajtású (nagynyomású ZÜHR) szivattyú végezte. A nedves aknában a nyomás emelkedni kezdett. A nedves akna feladata, hogy üzemzavari esetre víztartalékot képezzen, illetve a reaktor tartályban esetlegesen fellépő túlnyomást csökkentse és ezzel az üzemanyag hűtését segítse. A turbina meghajtású szivattyú sajátossága, hogy a nedves aknában bekövetkező nyomásnövekedés miatt a szivattyú üzemképtelenné vált. Ez azt jelentette, hogy elvesztették a reaktor üzemzavari hűtését ellátó berendezést, ezért hirdették ki a nukleáris veszélyhelyzetet. A reaktor hűtőkörének biztonsági szelepe, amely a túlnyomás elleni védelmet biztosítja és a szabadba továbbítja a lefúvatott közeget, többször működött. Ezért elhatározták, hogy az így elveszített hűtőközeget tengervízzel pótolják, amit a tűzoltó rendszeren keresztül tudtak bejuttatni a konténmentbe. A reaktort körülvevő védő épületszerkezetben (konténmentben) felgyülemlő gázokat a szellőztető rendszerek segítségével távolították el. A telephely határán ekkor elérték 0,5 mSv/h-ás dózisteljesítményt. A dózisteljestmény értéke alapján feltételezték, hogy a reaktorban levő fűtőelemek nem károsodtak azonban a nedves aknában a radioaktív anyag mennyisége magas volt. A konténmenten belüli nyomás emelkedése arra utalt, hogy a konténmentben felgyűlt hidrogén (igen robbanékony anyag) veszélyezteti a reaktor védőburok (konténment) épségét. Közben több mérőműszer használhatatlanná vált, így a személyzet feltételezésekre alapozott. A lakosságot kitelepítették az atomerőmű 20 km-es körzetéből. Egy dolgozó 106 mSv dózist kapott (az éves határérték ebben az esetben 100 mSv). Végleges adatot nem lehet mondani arról, hogy összesen mennyi radioaktív anyag került ki a környezetbe és a baleset elhárítását végzőket mennyi sugárterhelés érte, mivel a baleset kezelése még folyik. A Fukushima Daiichi 4. blokkon bekövetkezett esemény minősítése INES 3. A besorolás indoklása: Mivel a szökőár az elektromos helyiségeket valamint a vízkivételi művet is elárasztotta, villamos betáplálás hiányában megszűnt a pihentető-medence hűtése és vízbetáplálása. A pihentető-medence hőmérséklete elkezdett emelkedni és vélhetően a medence vízszintje is csökkent. A medencében tárolt kiégett üzemanyag maradványhője felmelegítette a pihentető medence vizét, amitől az forrni kezdett. Ezt követően a reaktor épülete megsérült feltételezhetően hidrogénrobbanás következtében. A pihentető-medence hűtőközegének pótlásával folyamatosan próbálkoznak. A Fukushima Daini 1, 2. és 4. blokkokon bekövetkezett esemény minősítése INES 3. A besorolás indoklása: Miután a szökőár elérte az atomerőművet, a villamos helyiségeket és a hűtővizet biztosító, tengervizet kiemelő szivattyúk helyiségeit (vízkivételi mű) is elöntötte a víz. Ezután a vízbetáplálást a reaktor üzemzavari hűtésére tervezett gőzturbina meghajtású (nagynyomású ZÜHR) szivattyú végezte. A nedves aknában a nyomás emelkedni kezdett. A nedves akna feladata, hogy üzemzavari esetre víztartalékot képezzen, illetve a reaktor tartályban esetlegesen fellépő túlnyomást csökkentse és ezzel az üzemanyag hűtését segítse. A turbina meghajtású szivattyú sajátossága, hogy a nedves aknában bekövetkező nyomásnövekedés miatt a szivattyú üzemképtelenné vált. Ez azt jelentette, hogy elvesztették a reaktor üzemzavari hűtését ellátó berendezést. Néhány tengervizet kiemelő szivattyút sikerült üzembe venni, amikkel sikeresen csökkentették a nedves akna közegének hőmérsékletét és nyomását. A reaktorban levő üzemanyag maradványhőjének (remanenshő) elvezetésére használt rendszer működtetésével sikerült 100 oC alá csökkenteni a reaktorok hűtőközegének hőmérsékletét, majd a reaktort teljesen lehűteni, és a reaktort szubkritikus, lehűtött állapotban tartani.

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 18, magyar idő szerint 08:00 (összefoglaló)

2011.03.18

Fukushima Daiichi Atomerőmű állapota A Fukushima Daiichi atomerőmű 1÷3. blokkjának reaktoraiban levő üzemanyagelemek és a reaktor hűtőkör, valamint a reaktort védő épületszerkezet (konténment tartályok) épségének és nyomáscsökkentésének céljából bórsavval kevert tengervizet szivattyúztak a rendszerbe a tűzoltó rendszeren keresztül. Jelenleg a blokkokon a reaktor állapota stabilnak tekinthető, de az reaktortartályban levő üzemanyagelemek egy részének sérülése valószínű. A hűtést biztosító rendszerek nem működnek, a 3. blokkon a konténment valószínűleg sérült. A reaktorépület a 3. és 4. blokkon a robbanások következtében megsérült. Március 17-én magyar idő szerint 21:30-kor megkezdték a 2. blokk és egy közeli, működő villanyvezeték összekötését. A japán szakemberek úgy ítélik meg, hogy a 2. blokki elektromos hálózat sérült a legkevésbé, itt lehet a villamos hálózatot a legkönnyebben helyreállítani. A Fukushima Daiichi atomerőmű 3. és 4. blokki kiégett üzemanyagelemek tárolására szolgáló, a reaktor hűtőkörét védő épületszerkezeten (konténment) kívül található pihentető medence vízszintje alacsony (a kiégett üzemanyagelemek károsodása valószínű). A március 17-én készült fényképek elemzését követően a japán szakemberek arra jutottak, hogy a 3. blokk pihentető medencéjébe sürgősen vizet kell juttatni, mert nem állapítható meg, hogy van-e víz a pihentető medencében. Ennek érdekében a következő intézkedéseket hajtották végre: • A Japán katasztrófavédelem egy csapata 4 konténer vizet próbált helikopterrel a 3. blokki pihentető medencébe juttatni. (A helikopter aljára egy árnyékoló lemezt erősítettek biztosítva a védőruhába öltöztetett személyzet fokozottabb sugárvédelmét.) • A rendőrség szakemberei az épület közeléből vízágyúkkal próbáltak vizet fecskendezni a pihentető medencébe, de a radioaktív sugárzás miatt vissza kellett vonulniuk mielőtt az akciót sikeresen befejezték volna. • A Japán katasztrófavédelem munkatársai végül 30 m3 vizet fecskendeztek be 25 perc alatt speciális teherautókról az épület mellől a pihentető medencébe. A sikeresség egyik feltétele az volt, hogy teherautókra szerelt szivattyúk kezeléséhez nem kellett elhagyni a járművet. Gőzfelhő jelezte a víz megfelelő helyre kerülését. A beavatkozás hatékonyságát jelenleg értékelik. Az 5. és 6. blokk állapota stabil, azonban a hosszabb távú hűtés-kimaradás okozhatott problémákat elsősorban a pihentető medencékben, ahol a hőmérséklet lassan emelkedett. A kiégett üzemanyagelemek jelentősebb károsodását azonban meg lehet előzni, mivel a 6. blokk egyik tartalék-energiaellátást biztosító dízelgenerátorát sikerült üzembe venni, és ennek segítségével elindították azokat a szivattyúkat, amelyekkel az 5. és 6. blokk pihentető medencéjébe vizet juttathatnak. Tervezik víz betáplálását az 5. és 6. blokkon a reaktort és hűtőkörét körülvevő védőépület-szerkezetbe (konténmentbe) is, amint sikerül a külső villamos betáplálást helyreállítani. Dózisviszonyok A Fukushima Daiichi atomerőmű 20 km-es körzetében élőket kitelepítették, a 30 km-es körzetben élőket elzárkózásra szólították fel, és felkészültek jód tabletta osztására is. A telephelyen továbbra is kizárólag az üzemeltető TEPCO, a helyzet kezeléséhez feltétlenül szükséges dolgozói tartózkodnak. A Fukushimai Daiichi atomerőmű telephelyének határán a sugárzási szint a korábban mért 300-1400 mikroSv/h értékekhez képest (a március 17-én magyar idő szerint 03:10-kor mért adatok szerint) 646 mikroSv/h értékre csökkent. Fukushimai Daiichi atomerőmű telephelyétől 30 km-re, észak-nyugati irányba nőtt a mérhető dózisteljesítmény egyik mérési ponton 80-ról 170 mikroSv/h-ra, egy másik helyen 26-ról 95 mikroSv/h-ra. A többi irányban nem nőtt a dózisteljesítmény, 1 és 5 mikroSv/h közötti dózisteljesítményt mérnek. Az elmúlt időszakban a telephelyen kívül Miyagi, Ibaraki, Tochigi, Gunma, Saitama prefektúrákban jellemzően az erőmű közvetlen környezetében illetve, az erőműtől délre mértek a háttérsugárzáshoz képest megnövekedett szinteket. A legmagasabb értékeket Mito (Ibaraki perefktúra) településen detektálták (1 mikroSv/h) magyar idő szerint március 15-én 9 és 22 órakor. A hozzáférhető sugárzási adatok mindenhol csökkenő tendenciát mutatnak. A március 17-i adatok alapján a sugárzási szintek Japán teljes területén normál, a háttérsugárzás értékeit mutatják, kivéve Miyagi, Ibaraki, Tochigi prefektúrákat ahol a normál háttérsugárzás értékének körülbelül a kétszeresét mérték. Megállapítható, hogy a sugárzási helyzet a településeken (beleértve Tokyo-t is) gyakorlatilag nem változik, bőven az egészségügyi határértékek alatt van, csak néhány helyen mértek a normál háttérsugárzást valamivel meghaladó értékeket. Fukushima prefektúrában az ivóvíz radioaktív anyag tartalmát vizsgálták. Meglehetősen alacsony I-131-es izotópból származó 21 Bq/kg-os aktivitáskoncentrációt mértek, amelynek egészségügyi hatása nincs. Az eddigi eseményeket értékelve megállapítható, hogy Japánban a Fukushima Daiichi telephelyén kialakult nukleáris veszélyhelyzet miatt bekövetkezett radioaktív kibocsátásnak Magyarországra nincs és nem is lesz hatása. Az is látható, hogy a földrengés és a szökőár hatásának leginkább ez az atomerőmű volt kitéve. A többi atomerőművi blokk vagy stabil, leállított állapotban van, vagy problémamentesen üzemel.

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 18, magyar idő szerint 16:00

2011.03.18

A már korábban ismertetett módszerrel, speciális, vízágyúkkal felszerelt teherautókról sikerült vizet juttatni a Fukushima Daiichi 3. blokkjának kiégett üzemanyag tárolására szolgáló pihentető medencéjébe. Az 1. blokk pihentető medencéjébe is hasonló módszerrel próbálnak hűtőközeget juttatni. Sikerült a villamos vezeték kiépítése a közelben levő nagyfeszültségű hálózat és a Fukushima Daiichi 2. blokk között. Az atomerőművi blokk és a külső hálózat összekapcsolása után helyreállítható lehet a blokk külső energiaellátása, és ezzel biztosítható lesz a biztonsági rendszerek működéséhez szükséges áram.

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 17, magyar idő szerint 14:00

2011.03.17

A Fukushima Daiichi atomerőművet üzemeltető TEPCO szakemberei március 17-én megkísérlik a közeli, nagyfeszültségű vezetéktől ideiglenes kábelek kihúzásával megtáplálni az atomerőmű sérült blokkjainak hűtését ellátó szivattyúkat, hogy azokat üzembe lehessen helyezni. Jelenleg mobil szivattyúk segítségével juttatnak tengervizet a sérült blokkok konténmentjeibe, így biztosítva a reaktorok zónáinak megfelelő hűtését. Fukushima prefektúrában az ivóvíz radioaktív anyag tartalmát vizsgálták. Meglehetősen alacsony - I-131-es izotóptól származó - 21 Bq/kg-os aktivitáskoncentrációt mértek, amelynek egészségügyi hatása nincs. Sajtóhírek szerint Fukushima Daiichi atomerőmű 50-60 km-es körzetén belül továbbra is mérnek a normál környezeti háttérsugárzásnál (Magyarországon az átlagos háttérsugárzás 0,1 microSv/h körüli érték) magasabb dózisteljesítmény értékeket.

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 17, magyar idő szerint 15:30

2011.03.17

A Fukushima Dai-ichi atomerőmű 3. blokkjának kiégett üzemanyagelemek tárolására szolgáló, a reaktor hűtőkörét védő épületszerkezeten (konténment) kívül található pihentető medence vízszintje alacsony (a kiégett üzemanyagelemek károsodása valószínű), ezért a következő intézkedéseket hajtották végre: - A Japán katasztrófavédelem egy csapata 4 konténer vizet próbált helikopterrel a 3. blokki pihentető medencébe juttatni. (A helikopter aljára egy árnyékoló lemezt erősítettek biztosítva a védőruhába öltöztetett személyzet fokozottabb sugárvédelmét.) - A rendőrség szakemberei az épület közeléből vízágyúkkal próbáltak vizet fecskendezni a pihentető medencébe, de a radioaktív sugárzás miatt vissza kellett vonulniuk mielőtt az akciót sikeresen befejezték volna. - A Japán katasztrófavédelem munkatársai végül 30 m3 vizet fecskendeztek be 25 perc alatt speciális teherautókról az épület mellől a pihentető medencébe. A sikeresség egyik feltétele az volt, hogy teherautókra szerelt szivattyúk kezeléséhez nem kellett elhagyni a járművet. Gőzfelhő jelezte a víz megfelelő helyre kerülését. A beavatkozás hatékonyságát jelenleg értékelik. A Fukushimai Dai-ichi atomerőmű telephelyének határán a sugárzási szint a korábban mért 300-1400 mikroSv/h értékekhez képest – az utolsó, március 17-én magyar idő szerint 03:10-kor mért adatok szerint – 646 mikroSv/h értékre csökkent.

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 17., magyar idő szerint 10:00 (Összefoglaló)

2011.03.17

Fukushima Daiichi Atomerőmű állapota A földrengés után valamennyi működő, így az 1. és a 3. blokk is automatikusan leálltak, a külső energiabetáplálás megszűnt. A tartalék betáplálást biztosító dízelgenerátorok a szökőár következtében megrongálódtak és működésképtelenné váltak. Így a reaktorzóna megfelelő hűtés nélkül maradt, ami a rendszer nyomásának emelkedését, valamint a fűtőelem kötegek részleges szárazra kerülését okozta. A szárazra került fűtőelemek burkolata túlhevült és felületi hőmérséklete elérhette azt az értéket, ami a cirkónium-vízgőz reakció beindulásához vezetett, hidrogén keletkezett. A reaktorok hermetikus védőépületében (konténment) túl magas értékre nőtt a nyomás, így a konténment épségének megőrzése érdekében mindhárom blokkon a hidrogén-vízgőz keverék lefúvatása mellett döntöttek. Az 1. blokkon és a 3. blokkon a lefúvatás során a hidrogén a hermetikus védőépületen kívül, a reaktorcsarnokban a levegő oxigénjével keveredve berobbant. A reaktorok és a konténment tartályok hűtésének és nyomáscsökkentésének céljából bórsavval kevert tengervizet szivattyúztak a rendszerbe. Jelenleg a blokkokon feltételezhető a reaktorban levő fűtőelemek egy részének sérülése. A hűtést biztosító rendszerek nem működnek, a 3. blokkon a konténment valószínűleg sérült. A reaktorépület mindkét blokkon a robbanások következtében megsérült. A földrengést követően a 2-es blokk is rendben leállt, majd a külső elektromos betáplálás, valamint a tartalék betáplálást biztosító dízelgenerátorok elvesztése miatt hűtési elégtelenség lépett fel a blokkon. A nyomás elkezdett növekedni a primerkörben, amelyet a biztonsági szelep rendszeresen csökkentett a konténmentbe történő lefúvatással. A folyamatos nyomáscsökkentések miatt bekövetkező hűtőközeg-vesztés hatására a zóna szárazra került, azonban később sikerült bórsavval kevert tengervíz betáplálással újra elárasztani. A zóna a kiszáradása miatt a fűtőelemek valamilyen mértékű olvadása valószínű. Később egy robbanás hallatszott az épületből, amelynek következtében a konténment sérülése valószínűsíthető. Ezt támasztja alá az is, hogy a robbanást követően a dózisteljesítmény megemelkedett a telephelyen, ami a konténment valamilyen mértékű sérülését feltételezi. A földrengés és a szökőár után a Fukushima Daiichi Atomerőmű 1÷6 blokki pihentető medencék vize nem folyt el, az esemény közvetlen következményeként az ott tárolt üzemanyag feltételezhetően nem sérült. Ugyanakkor a tartós hűtés-kimaradás következtében a hűtőközeg fokozatosan felmelegedett és részben (a jelenlegi információk szerint a 3. blokkon) vagy esetleg teljesen (a jelenlegi információk szerint a 4. blokkon) fedetlenné váltak az üzemanyag elemek, miközben hidrogén is fejlődhetett, ami a 4. blokkon is hidrogénrobbanást váltott ki. A pihentető medencék hűtőrendszerét, illetőleg magát a medencék szerkezetét a földrengés és a robbanások is feltehetően megrongálták. A tartós hűtési hiányosságok az üzemanyag akár jelentős mértékű sérüléséhez, olvadásához is vezethettek (a feltételezések szerint a 4. blokkon az üzemanyagelemek sérülése valószínűsíthető). Jelenleg egyik blokk pihentető medencéjének hűtése sem stabil. Korábban rendőrségi vízágyúkat is vittek a helyszínre, de az árnyékolás megoldása után a 3-as és 4-es blokkon végül helikopterről próbálnak hűtőközeget juttatni a kiéget üzemanyagot tartalmazó pihentető medencékbe. Az 5. és 6. blokk állapota stabil, azonban a hosszabb távú hűtés-kimaradás okozhat problémákat elsősorban a pihentető medencékben, ahol a hőmérséklet lassan emelkedik. Dózisviszonyok A Fukushima Daiichi atomerőmű 20 km-es körzetében élőket kitelepítették, a 30 km-es körzetben élőket elzárkózásra szólították fel, és felkészültek jód tabletta osztására is. A telephelyen továbbra is kizárólag az üzemeltető TEPCO, a helyzet kezeléséhez feltétlenül szükséges dolgozói tartózkodnak. Március 16-án az erőmű telephelyének határán 300 és 1400 mikro Sv/h közötti dózisteljesítmény értékeket mértek. A telephelyen belül a maximális érékek, a főbejáratához közeli mérőállomáson volt: 10850 mikroSV/h (magyar idő szerint hajnali 0:20-6:20 között). Az elmúlt időszakban a telephelyen kívül Miyagi, Ibaraki, Tochigi, Gunma, Saitama prefektúrákban jellemzően az erőmű közvetlen környezetében illetve, az erőműtől délre mértek a háttérsugárzáshoz képest megnövekedett szinteket. A legmagasabb értékeket Mito (Ibaraki perefktúra) településen detektálták (1 mikroSv/h) magyar idő szerint március 15-én 9 és 22 órakor. A hozzáférhető sugárzási adatok mindenhol csökkenő tendenciát mutatnak. A március 17-i adatok alapján a sugárzási szintek Japán teljes területén normál, a háttérsugárzás értékeit mutatják, kivéve Miyagi, Ibaraki, Tochigi prefektúrákat ahol a normál értéknek körülbelül a kétszeresét mérték. Az eddigi eseményeket értékelve megállapítható, hogy a Japánban a Fukushima Daiichi telephelyén kialakult nukleáris veszélyhelyzet miatt bekövetkezett radioaktív kibocsátásnak Magyarországra nincs hatása. Az is látható, hogy a földrengés és a szökőár hatásának leginkább ez az atomerőmű volt kitéve. A többi atomerőművi blokk vagy stabil, leállított állapotban van, vagy problémamentesen üzemel.

Tovább olvasom »

Országgyűlési tájékoztató

2011.03.17

Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága kérésére 2011. március 17-én Rónaky József, az OAH főigazgatója és Lux Iván, az OAH főigazgató-helyettese adott tájékoztatást a Fukushima-Daichi japán atomerőmű baleseti helyzetéről Tájékoztató a Fukushima Daiichi japán atomerőmű földrengés utáni baleseti helyzetéről

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 16, magyar idő szerint 04:00

2011.03.16

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a Fukushima Daiichi atomerőmű 1., 2. és 3. reaktorának a hűtése biztosított. A 4. blokk kiégett fűtőelem tárolójánál március 15-én rövid ideig tartó tüzet észleltek  21:45-kor. Az 5. reaktorban némileg csökkent a vízszint, a fűtőelemek víz alatt vannak.  Az üzemeltető cég, a TEPCO a 6. blokk egyik üzemelő dízelgenerátorával tervezi az 5. reaktor megfelelő hűtését biztosítani, továbbá a szakemberek mérlegelik annak lehetőségét, hogy helikopterről juttassanak bórsavat a fűtőelem tárolóba a láncreakció kialakulásának megelőzése céljából. Az erőmű körzetében a sugárzási viszonyok változásáról nincs információ.

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 16, magyar idő szerint 07:00

2011.03.16

Magyarországi idő szerint 15-én 21:45-kor újra tűz ütött ki a Fukushima Daiichi atomerőmű 4-es számú blokkjánál, amely mintegy 30 perc után kialudt. A TEPCO közlése szerint leállt a 4-es blokk pihentető medencéjének hűtőrendszere, ezért fennáll a lehetősége annak, hogy rosszabbodik a helyzet. Jelenleg fehér füst áramlik ki a 3-as vagy 4-es blokk környékéről. A helyszínt egyelőre nem tudják megközelíteni, nem tudják ellenőrizni a kialakult helyzetet. A fűtőelemek nem a reaktortartályban, hanem a pihentető medencében vannak, és az azt körülvevő épületen a korábbi robbanások következtében két helyen is jelentős sérülés keletkezett, így közvetlenül a légkörbe juthat a radioaktív szennyeződés. A TEPCO közleménye szerint 70% az esélye annak, hogy károsodott a nukleáris fűtőanyag az 1-es számú blokkban, és 30% a 2-es számú blokkban. A korábban már közölt tervek szerint láncreakció megakadályozása érdekében helikopterről bórsavat juttatnának a pihentető medencébe. A Fukushima Daiichi atomerőmű 3. blokkja felett fehér füstöt észleltek március 16-án magyar idő szerint 02:00 órakor. Információink szerint magyar idő szerint 22:40-kor a Fukushima Daiichi atomerőmű 3. blokk nyugati oldalán 400 milliSv/h dózisteljesítményt mértek, a 4. blokk közelében pedig 100 milliSv/h-t. A különböző, környékbeli nagyvárosokban 15-én 19:00 órakor mért dózisteljesítmény (microSv/h) a következő: Fukushima: 18,6 Koriyama: 2,73 Shirakawa: 4,10 Aizu Wakamatsu: 0,79 Minamiaizu: 0,13 Minamisoma: 3,78 Iwaki: 4,01 Tokyo-ban 15-én 05:00 órakor 0,14 microSv/h volt a dózisteljesítmény. A korábbi információkat megerősítették, e szerint a Fukushima Daiichi atomerőmű 20 km körzetében élőket kitelepítették, a 30 km-es körzetben élőket elzárkózásra szólították fel, és felkészültek jód tabletta osztására is.

Tovább olvasom »