Az Európai Bizottság közleményt adott ki, amelyben áttekintették a nukleáris életciklus összes szakaszában megvalósuló beruházásokat, foglalkoznak a nem energiatermelési célú alkalmazásokkal, továbbá kitérnek az Európai Unió technológiai vezetőszerepének fenntartására is.
14 tagállamban 129 atomerőmű üzemel,
amelyek együttes kapacitása 120 GWe, átlagéletkora pedig közel 30 év. 10
tagállam tervez újabb erőmű-építési projekteket, ebből négy reaktor
építése már folyamatban van Finnországban, Franciaországban és Szlovákiában.
További projektek vannak engedélyezési szakaszban Finnországban, Magyarországon
és az Egyesült Királyságban, míg más tagállamokban (Bulgária, Cseh Köztársaság,
Litvánia, Lengyelország és Románia) a projektek előkészítése folyik.
Az európai nukleáris létesítmények öregszenek,
és mindenképpen jelentős beruházások lesznek szükségesek, bármilyen megoldást
is választanak a tagállamok az öregedés-kezelésre: az egyes reaktorok élettartamának
meghosszabbítását (és az ahhoz kapcsolódó biztonsági fejlesztések végrehajtását),
vagy a meglévő atomerőművek leszerelését és a radioaktív hulladék hosszú
távú tárolását.
Az EU atomenergia-piacát globális összefüggésben
kell vizsgálni, figyelembe véve a más régiókban végbemenő fejlemények
esetleges hatását az uniós atomenergia-iparra, a globális biztonságra,
a védelemre, az egészségre és a közvéleményre. Tovább kell erősíteni az
együttműködést az uniós tagjelöltekkel és a környező országokkal, különösen
Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Törökországgal és Örményországgal.
A Bizottság előrejelzése szerint az Unióban
2025-ig csökkenni fog a nukleáris termelési kapacitás, figyelembe véve
egyes tagállamok arra irányuló döntését, hogy fokozatosan megszüntetik
az atomenergia használatát, vagy pedig csökkentik annak részesedését energiaszerkezetükben
(ilyen például Németország döntése és az új francia energetikai átállási
törvény). Ez a tendencia megfordul 2030-ra, amikor új reaktorokat terveznek
a hálózathoz csatlakoztatni, és további reaktorok élettartamát is meg fogják
hosszabbítani. A nukleáris kapacitás enyhén növekedni fog, azután 95 és
105 GWe között stabilizálódik 2050-re.
A nukleáris biztonság továbbra is a
Bizottság „abszolút prioritása”
A tagállamoknak a legmagasabb normákat
kell alkalmazniuk a biztonság, a védelem, a hulladékgazdálkodás és a nonproliferáció
tekintetében. Alapvető fontosságú a Fukusima után elfogadott jogszabályok
gyors és alapos végrehajtásának biztosítása. Következtetésként megállapítják:
a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködés előnyös hatással
jár az engedélyezési eljárások és az általános felügyelet területén.
Jelentős társadalmi haszonnal járnak
a nem energiatermelési célú alkalmazások
A nukleáris és sugárzási technológiáknak
számos alkalmazása van az egészségügyi ágazatban, az iparban, a mezőgazdaságban
és a kutatásban, amelyek jelentős társadalmi hasznot hajtanak valamennyi
tagállam számára.
Európában évente több mint 500 millió
diagnosztikai eljárást hajtanak végre röntgensugarak vagy radioaktív izotópok
alkalmazásával, és több mint 700 000 európai egészségügyi dolgozó használ
napi szinten nukleáris vagy sugárzással kapcsolatos technológiát.
A közleményben kiemeik: az orvosi radioizotóp-kapacitások
kérdése, különösen Európában, továbbra is kiemelt figyelmet igényel valamennyi
érdekelt fél részéről, hiszen a kulcsfontosságú diagnosztikai eljárások
és kezelések biztosítása az Európai Unióban létfontosságú feladat.
Meg kell tartani az EU technológiai
vezetőszerepét
Az atomenergia alkalmazásának gyors fejlődése
az EU-n kívül (Kínában, Indiában stb.) úgyszintén az EU globális vezető
szerepének, valamint a technológia és biztonság terén meglévő kiválóságának
megtartására ösztönöz. Ehhez folyamatos befektetésekre lesz szükség a kutatási-fejlesztési
tevékenységekbe.
A bizottság közleményét magyar nyelven itt érheti el.