30 éve történt a csernobili atomerőmű balesete. Súlyos környezeti és egészségügyi következményeinek mértékéről a mai napig vita folyik. Tanulságai azóta is meghatározók a nukleáris ipar számára, amely mindent megtesz a hasonló balesetek elkerülése érdekében.
A baleset okai között elsősorban a
tervezés biztonsági hiányait kell megemlíteni. (Hasonló konstrukciójú reaktorokat
máshol nem építettek.) A reaktor bizonyos üzemállapotokban instabillá válhatott
és nem rendelkezett a radioaktív anyagokat visszatartó konténment épülettel
sem. A tervezési hibákon kívül a baleset bekövetkezéséhez hozzájárult a
biztonsági szabályok sorozatos megszegése is. A baleset lefolyását jól
mutatja be a 20 éves évfordulóra megjelent cikk a
Fizikai Szemlében.
A baleset során ugyan nukleáris robbanás
nem következett be, de a rendkívüli mértékű teljesítmény-felszabadulás
gőzrobbanást és gázrobbanást okozott, a reaktorban található nagy mennyiségű
grafit begyulladt, és napokon keresztül égett. Mindezek hatalmas mennyiségű
radioaktív anyagot juttattak a környezetbe – túlnyomó részben a balesetet
követő héten. A grafittűz a légnemű izotópokat több kilométer magasságba
és több ezer kilométeres távolságokra jutatta el. A kibocsátás jelentős
része a mai Fehéroroszország területét érintette, de gyakorlatilag az egész
északi féltekén mérhető volt.
A baleset után rendkívüli gyorsasággal
és hatalmas erőfeszítéssel felépített ún. szarkofágot eleve ideiglenes
megoldásnak szánták, célja elsősorban a radioaktív anyagok további kibocsátásának
csökkentése volt. A szerkezet nem elegendően stabil, ezért jelentős nemzetközi
anyagi támogatással épül egy új, hermetikus szarkofág, melyet 2017-re terveznek
befejezni. A valaha épült legnagyobb mozgatható szárazföldi szerkezet célja
a radioaktív anyagok visszatartásán túl a romok elbontásának biztosítása.
A baleset tanulságait a nukleáris szakma
levonta. A nukleáris biztonsági követelmények hazánkban is rendkívüli mértékben
megszigorodtak mind az atomerőművek tervezésével, mind az üzemeltetésével
kapcsolatban. A ma Magyarországon üzemelő nukleáris létesítmények teljesítik
ezeket a szigorú biztonsági követelményeket és a felülvizsgálatok tapasztalatai
alapján nemzetközi összehasonlításban is az élvonalba tartoznak. A baleset
nyomán megkötött nemzetközi egyezmények és az üzemeltetési tapasztalatok
alapján folyamatosan szigorított elvárások a világon mindenütt garantálják,
hogy ilyen baleset ne következzen be.