Szeptember 25-én kezdődött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség évente Bécsben megrendezett közgyűlése, amelynek programjain részt vett az Országos Atomenergia Hivatal delegációja, amelyet Kádár Andrea Beatrix elnök vezetett. A Közgyűlés mellett az elnök két- és többoldalú találkozók keretében tárgyalásokat folytatott Rafael Mariano Grossival, a NAÜ főigazgatójával (akit 2023 decemberétől kezdődően a Közgyűlés újabb négyéves időszakra megerősített tisztségében), más tagállamok nukleáris hatóságainak vezetőivel, valamint az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének (CTBTO) képviselőivel.
Az OAH delegációja megbeszéléseken vett részt az argentin, az ausztrál, a bangladesi, a brit, az egyesült arab emírségekbeli, az egyiptomi, a holland, a horvát, a japán, a lengyel, a kínai, a román, a szerb és a török hatóság képviselőivel. A kétoldalú találkozók fő témája az elmúlt időszak eseményeinek ismertetése és értékelése, a folyamatban lévő együttműködések, valamint a jövőbeni együttműködési lehetőségek áttekintése volt, továbbá több találkozón felmerültek a kis moduláris reaktorokkal, a hozzájuk kapcsolódó hatósági felügyeleti rendszer kialakításával és a jogi szabályozással kapcsolatos kérdések.
A bangladesi, a brit, az egyesült arab emírségekbeli, a holland és a japán hatósággal a megbeszélések fő fókuszában az üzemidő-hosszabbítási tapasztalatok áttekintése, és az új atomerőművi blokkok létesítésének hatósági felügyeletét érintő tapasztalatcsere állt. Továbbá azon hatóságokkal, amelyekkel az OAH-nak korábban nem alakult ki szorosabb kapcsolata, meghatározásra kerültek a jövőbeni együttműködés legfontosabb területei is.
Az OAH elnöke további programjában a finn és a lengyel hatóság részvételével rendezett hagyományos négyoldalú találkozó keretében egyeztetett a cseh, a szlovák és a szlovén hatósággal az aktuális, közös érdeklődésre számot tartó hatósági ügyekről (köztük az épülő új atomerőművi blokkokkal és kutatóreaktorokkal kapcsolatos hatósági tevékenységekről), valamint különös figyelmet szenteltek azoknak a nemzetközi szervezetek napirendjén lévő szakmai kérdéseknek, amelyek közös álláspont kialakítását igényelhetik (például az ukrajnai helyzettel összefüggő balesetelhárítási tevékenységek).