Válogatás a NucNet híreiből - 2005. február

Jelentős mennyiségű üvegház hatású gáz-kibocsátás megtakarítását eredményezi az atomerőművi áramtermelés A 10. Nemzetközi Klímakonferencián, Buenos Airesben 2004. december 15.-én tartott sajtótájékoztatón közölték, hogy az atomenergia alkalmazásának eredményeként az üvegház hatású gázok (CO2) kibocsátása csökkent. Az OECD országokban üzemelő áramtermelő atomreaktorok 1200 milló tonna CO2 kibocsátásától kímélik meg a környezetet. A 2012-után üzembe helyezendő 100 GW teljesítményű atomerőművek további, mintegy 700 millió tonna CO2 kibocsátását váltják ki. News 216/XII. 16. Bezárták a Barsebäck–2 atomerőművi blokkot A svéd kormány 2004. december 16.-i közleményében megerősítette, hogy 2005 májusában megszünteti a dél-svédországi Barsebäck–2 atomreaktor áramtermelését. Az erőmű 1. blokkját 1999-ben állították le az atomerőművi áramtermelés megszüntetését célzó kormányprogram alapján. Az erőmű 40-éves élettartamára vonatkozóan esedékes bevétel kiesést az állam megtéríti a vállalatnak. News 217/04-XII.17. Új testület létesült Kínában a nukleráris energiatermelés igények szerinti fokozására Kína Nukleáris Erőműtechnológiai Testület néven új, állami testületet hozott létre az atomerőművi energiatermelés fejlesztésének az ország növekvő energiaigényével való egyeztetésére. Kína a következő 15 évben az atomenergiával történő áramfejlesztését ötszörösére kívánja növelni. Az új testület feladatát – többek között – a tenderek elbírálása képezi, elsősorban a Guangdong és Zheijand atomerőművek felgyorsított létesítése terén. News 219/04-XII.24. A pusztító szökőár nem jelentett biztonsági kockázatot a dél-indiai atomerőműre A Dél-India keleti partjainál működő Madras–1 és –2 atomerőművi blokkot az Andaman tenger alatt keletkezett, 2004. december 26-i földrengés által kiváltott szökőár odaérkezésekor leállították. Az erőműben két 155 MW teljesítményű nyomottvizes reaktor üzemel. News 220/04- XII. 27. Leállították az Ignalina–1 atomerőművi blokkot 2004 utolsó napján leállították a litvániai Ignalina–1 reaktor működését. Az ország áramtermelésének 80%-át biztosító két erőművi blokkot az EU csatlakozás előfeltételeként 2005-ig kell bezárni. N.i.B. 1/05-I.3. Elhúzódik az ITER helyének kijelölése Többszöri határidő módosítás ellenére sem sikerült megállapodni a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) helyének kijelöléséről, amely az EU-ban a franciaországi Cadaracheban, vagy a japán Rokkashoban épülne fel. Az elhúzódó vita miatt az EU úgy döntött, hogy Cadaracheban önállóan is megépíti a termonukleáris reaktort az eredeti hat partnerrel (EU, Kína, Japán, Oroszország, Dél-Korea és USA). Ha ez nem valósulhat meg a tervezett módon, az EU megépíti azt Kínával, Oroszországgal, esetleg más partnerekkel (Brazilia, India). News 1/05-I.4. és News 2/05-I.4. A lengyel kormány atomerőmű létesítését tervezi Az ország első áramtermelő atomerőművének megépítését tervezi a lengyel kormány. A tájékoztatás szerint az erőművet, amelynek típusát nem határozták meg, 2021-2022-ig kell üzembe helyezni. A kormány határozata szerint a kérdés nyilvános vitáját azonnal meg kell kezdeni. News 3/05-I.5. Radon gáz szerepe a tüdőrák kialakulásában A természetes urán egyik hasadási termnéke a radon, mely szintelen, szagtalan gáz. Sziklás területeken szivárog a felszínre, és alkalmanként feldúsulhat a nem kellően szellőzött lakások légterében. Kimutatások szerint a radon az EU –ban mintegy húszezer tüdőrák-halálozás 9%-ért felelős. A radon kártétele nagymértékben csökkenthető építészeti- és szellőzéstechnológiai módszerekkel. [Hazánkban Marx György és munkatársai évtizede hívták fel a figyelmet a mátraderecskei anomália kapcsán a radon-problémára; Szerk.] Insider 1/05- I.6. Kiégett ausztráliai fűtőelemek érkeztek újrafeldolgozás céljából Franciaországba Az Ausztrál Tudományos és Technologiai Szervezet (ANSTO) közlése szerint, tengeri úton, szerencsésen megérkezett Franciaországba 276 kiégett fűtőelem. A La Hague telepen történő újrafeldolgozást követően a fűtőelemek a Sidney-közeli HIFAR kutatóreaktor hétéves üzemeltetését (kutatás, orvosi célú izotóp termelés) biztosítják. N.i.B.2/05-I.7. Megkezdődhet az ötödik finn atomerőművi blokk épitkezése 2004. karácsonya előtt ünnepélyesen befejeződtek az Olkiluoto–3 atomerőművi blokk építkezésének műszaki előkészületei. A tízhónapos munka alatt mintegy 500 000 m3 sziklaágyazatot távolítottak el, amíg elérték a 11 méter mélységi szintet. Ezután a tulajdonos (TVO) átadja a terepet az építkezést kivitelező Framatome ANP/ Siemens vállalatnak. N.i.B.2/05-I.7. Japán atomenergetikai jövőjére vonatkozó előrejelzés 2050-ig A Japán Energiapolitikai Intézet prof. Keiji Kanda vezette bizottságának jelentése szerint 2050-ben az ország áramtermelésének mintegy 60 százalékát már az atomerőművek adják. Ez a jelenlegi érték kétszerese. Az atomerőművi áramtermelést 2050-ben 90 GW-ra becsülik. A jelentés szerint mintegy 20 GW hőtermeléssel is számolnak, amelyet főleg hidrogéntermelésre hasznosítanak. News 4/05-I.7.