ATDR

SajatosEnaplo


Részletes kereső

Magyarorszag.hu

Kozadat.hu

Hírek

Japán helyzet, 2011. március 24, magyar idő szerint 9 óra

2011.03.24

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2011. március 23.-i, magyar idő szerint 18:00 órára keltezett jelentése szerint a külső villamos betáplálást csatlakoztatták a Fukushima Daiichi erőmű 1-4 blokkjának elosztóegységére. A 3. blokki vezénylőterem és a többi blokk egyes műszerei újra kapnak elektromos betáplálást. Az 1. – 4. blokkok hálózatra kapcsolása csak az elektromos rendszer működőképességének ellenőrzése után lehetséges, az 5. és 6. blokk házifogyasztását már a hálózat biztosítja. Az 1. és 3. blokk reaktortartály-hőmérséklete magas, de a tengervíz-befecskendezés hatására csökkenő. Az 1. blokkon mért nyomások (mind a tartályban, mind a konténmentben) igen magasak és növekedő tendenciát mutatnak. Az 1. – 3. blokkok konténmentjében mért dózisteljesítmény megközelíti, illetve meghaladja az 50 Sv/h értéket. A 4. blokk pihentető-medencéjének hűtéséhez betonszivattyús teherautót is felhasználnak, így pontosabban juttathatnak vizet a medencébe és nincs szükség helikopteres szórásra. Az 5. és 6. blokk állapota megfelelő és stabil. Az erőmű mellett mért dózisteljesítmény 200 mikroSv/h nagyságrendű A japán hatóságok folytatják az élelmiszerminták elemzését. A március 23-i eredmények szerint (amelyek március 20-ai mintákra vonatkoznak) a hatósági korlátot meghaladó radioaktivitást tartalmazó tejet mértek Fukushima tartományban és további tartományokban találtak határérték felett szennyezett zöldséget. A NAÜ közzétette a Japánnak segítséget ajánló országok felajánlásait. 14 ország, köztük Magyarország és az EU, ajánlott távirányítású berendezéseket, környezeti monitorozást, orvosi, vagy egyéb segítséget.

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 23, magyar idő szerint 13 óra

2011.03.23

A Fukushima Daiichi 1. blokki reaktorba betáplált hűtőközeg mennyiséget és így a hűtés hatékonyságát sikerült megemelni egy újabb betáplálási útvonal helyreállítása után. A Fukushimai-Daiichi erőmű környezetében lévő településeken a legnagyobb I-131 és Cs-137 aktivitás-koncentrációkat Ibaraki tartományban (az erőműtől délre és Tokiótól északra található) mérték: 93 kBq/m2 és 13 kBq/m2-t. Ezek az értékek az ugyanitt mért külső dózisteljesítmény mérési eredményekkel (~0,18 mikroSv/h) összhangban vannak. Ilyen szennyezettségi szintek még nem jelentenek olyan egészségügyi kockázatot, hogy azonnali óvintézkedéseket (kimenekítés, elzárkóztatás) kellene bevezetni. Másfelől az innen származó élelmiszerek (zöldség, gyümölcs, tej stb.) aktivitását folyamatosan mérni kell, mert az élelmiszerekben már elképzelhetőek olyan aktivitáskoncentrációk, ami miatt a fogyasztás korlátozását indokolt bevezetni. A sajtóban megjelent tokiói ivóvízre vonatkozó aktivitás-koncentráció (210 Bq/l), nem haladja meg a japán szabályozás szerint a felnőtt lakosság számára megengedett határértéket (300 Bq/l). Összehasonlításul az Európai Tanács 90/770/Euratom Rendelete alapján az Európai Unió területén a tej és folyékony élelmiszerekre vonatkozóan 500 Bq/l határérték van érvényben.

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 23, magyar idő szerint 9 óra

2011.03.23

Az illetékes japán minisztérium megerősítette a környezeti mérési programját, az eredményekről folyamatosan tájékoztatja a lakosságot. A dózisteljesítmények az erőmű körüli megyékben enyhén emelkedettek, de stabilak. Hét megyében mutatható ki jód és cézium az ivóvízben, de a koncentrációk minden esetben alatta maradnak a hatósági korlátoknak. Az illetékes japán minisztérium honlapján közétett hivatalos mérési adatok szerint Tokióban az ivóvíz jód (I-131) koncentrációja 5,3 Bq/kg (ami 5%-a a 100 Bq/kg-os hatósági korlátnak). Japán sajtóhírek szerint elővigyázatosságból figyelmeztetést adtak ki a gyermekek ivóvízfogyasztásának korlátozására.

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 22, magyar idő szerint 13 óra

2011.03.22

A Fukushima Daiichi atomerőmű reaktoraiban és pihentető medencéiben a hőmérséklet- és nyomásértékek stabilak. A konténmentek tengervizes hűtése és a pihentető medencék időszakos ráfecskendezéses hűtése folytatódott. A dolgozók folytatták a helyreállítási tevékenységet. A 2. blokkon képződött fehér füst szinte láthatatlanná vált. A 3. blokkon a korábban észlelt szürke füst mennyisége csökkent, fehérré változott, majd szinte láthatatlanná vált. A 4. blokkra a külső villamos betáplálás bekötése sikeresen megtörtént. A kimenő hűtővíz csatorna környezetében radioaktív anyagot detektáltak a tengervízben, emiatt megkezdték a környező tengervíz átfogó ellenőrzését. A Fukushima Daini atomerőmű blokkjai leállított és lehűtött állapotban vannak, a hűtőrendszerek külső áramellátása mind a négy blokkon biztosított.

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 22, magyar idő szerint 16 óra

2011.03.22

Az üzemeltetői szervezet első alelnökére hivatkozva japán sajtóértesülések arról adtak hírt, hogy mind a hat Fukushima Daiichi blokk külső hálózatra kapcsolása sikeresen megtörtént. Kijelenthető, hogy az elektromos betáplálás helyreállításával megnyílt a lehetőség a reaktorok és a pihentető medencék hűtési funkcióinak helyreállítására, a blokk-vezénylői mérések üzembe vételével a reaktorok aktuális állapota ellenőrizhetővé válik, és meghatározhatók a helyreállítás következő lépései.

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 22, magyar idő szerint 9 óra

2011.03.22

A Fukushima Daiichi atomerőmű reaktoraiban és pihentető medencéiben a hőmérséklet- és nyomásértékek stabilak. Az 5. blokk külső hálózat felőli áramellátását sikeresen helyreállították. A balesetet szenvedett atomerőműtől délre eső területeken egyes leveles zöldségek jód-131 és cézium-137 tartalma meghaladja a határértéket. Az ivóvíz radioaktivitása Japán legnagyobb részén a kimutathatóság határa alatt van. A leginkább érintett megyékben már mérhető radioaktív jód az ivóvízben, de a koncentráció csak néhány százaléka az egészségügyi határértéknek. A határértéket megközelítő és néhány esetben azt meghaladó aktivitásokat mértek tejben. A Japán hatóságok korlátozást rendeltek el az érintett megyékből származó a spenót és más leveles zöldségek kereskedelmére. Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti mérési eredmények Magyarországon semmilyen óvintézkedés bevezetését nem indokolják.

Tovább olvasom »

Néhány dózisérték - tájékoztatásul

2011.03.22

Bizonyára akadnak olvasóink között olyanok, akik nincsenek tisztában a különböző dózisterhelések egymás közti viszonyaival, értékeivel. Az ő tájékozódásukat szeretnénk segíteni az alábbi jellemző értékekkel (minden adat mSv: milliSievert –ejtsd: ’miliszívert’ – egységben):

1 évig élni 80 km-re egy normálisan működő atomreaktortól 0,00009 mSv
1 db banán elfogyasztása 0,0001 mSv
1 évig élni 80 km-re egy széntüzelésű erőműtől 0,0003 mSv
Egy kéz-röntgen felvétel 0,001 mSv
Képcsöves monitor használata 1 évig 0,001 mSv
Egy napi külső forrásból eredő természetes sugárterhelés Magyarországon 0,002 mSv
Egy napi természetes eredetű sugárterhelés Magyarországon 0,008 mSv
Egy napi külső forrásból eredő dózis Mitoban (a sérült Fukushima-I erőműtől délre 130 km-re), március 21-én 0 órától 24 óráig 0,008 mSv
Egy mellkas-átvilágítás 0,02 mSv
Egy tengerentúli repülőút 0,05 mSv
Egy napi külső forrásból eredő dózis a Fukushima-II erőműnél (a sérült Fukushima-I erőműtől délre kb. 10 km-re), március 21-én 4 órától 22-én 4 óráig 0,67 mSv
Egy mammográfiás felvétel 3 mSv
Egy évi természetes eredetű sugárterhelés Magyarországon 3 mSv
Egy mellkasi tomográf (CT) felvétel 5,8 mSv
Az évi dóziskorlát a sugárveszélyes helyen dolgozókra 20 mSv
A legkisebb dózis, amely már egyértelmű rák-kockázat növekedéssel jár 100 mSv
A baleseti mentésben résztvevők számára megengedett legnagyobb dózis 250 mSv
A legkisebb dózis, amely már közvetlen egészségügyi hatások megjelenéséhez vezethet 400 mSv
A legkisebb dózis, amely már halálos lehet 2000 mSv
Az a dózis, amely már gondos kezelés mellett is nagy valószínűséggel halálos 8000 mSv

Tovább olvasom »

A CTBTO (Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete) elemzése a Japán helyzetről

2011.03.21

A CTBTO (Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete) az esetleges nukleáris robbantások detektálására Nemzetközi Megfigyelő Rendszert működtet (International Monitoring System, IMS), melynek részét képezik a nagyon érzékeny radioaktív aeroszol és nemesgáz megfigyelő állomások is. Az állomások 1 napig terjedő levegő aeroszol mintavételezés majd 1 napig tartó gamma-spektrometriás mérést követően küldik a mérési eredményeket a CTBTO bécsi adatközpontjába, ahol az adatok így a mintavételezés kezdetét követő 3-ik napon válnak elérhetővé a tagországok számára. A március 12-18- közötti időszakra vonatkozó mérési adatok alapján látható, hogy a Japán Takasaki-ban lévő aeroszol- és nemesgázmérő állomások (~ 300 km DNY-ra a Fukushima Daiichi erőműtől) radioaktív Xenon és egyéb hasadvány termékek (elsősorban jód, tellúr és cézium izotópok) jelenlétét tudták regisztrálni átlagosan Bq/m3 nagyságrendű aktivitás-koncentráció tartományban. Ilyen szennyezettségű levegő folyamatos belégzéséből származó dózisterhelés is mélyen alatta marad a lakosságra megengedett határértéknek. Az érzékeny technológiának köszönhetően a japán állomáson kívül az Orosz Föderációban (Petropavloszk-Kamcsatszkij), az USA partjainál (Sacramento) és egy Kanadában lévő (Sidney, Vancouver, Canada) mérőállomáson is kimutatható volt egyes hasadvány termékek (elsősorban jód izotópok és Cs-137) jelenléte a kimutatási határ közelében (mikroBq/m3), melynek egészségügyi hatása elhanyagolható. A CTBTO által kifejlesztett atmoszférikus transzport modell (ATM) segítségével, az ECMWF (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts) meteorológiai adatai alapján számolt szétterjedés összhangban van a mérési eredményekkel, ahogy az a március 18-i állapotra vonatkozó felhő helyzetét mutató alábbi ábra is mutatja.

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 21, magyar idő szerint 10 óra

2011.03.21

Általánosan elmondható, hogy a sérült blokkok áramellátásának és hűtésének helyreállítása jó ütemben halad. A nagyfeszültségű elektromos hálózat felől a blokkok külső áramellátásának helyreállítása folyamatban van. Az elektromos kábelek csatlakoztatását célzó telephelyi munkák befejeződtek. Az 1. blokkon tengervíz befecskendezéssel hűtik a fűtőelemeket. Az acél konténmentben a nyomásmérés helyreállítása március 19-én megtörtént. A 2. blokkon tengervíz befecskendezéssel hűtik a fűtőelemeket. Műholdas felvételek alapján füst vagy gőz nem figyelhető meg az épület felett. A pihentető medencébe további 40 tonna tengervizet szivattyúztak be. A 2. blokkon az áramellátás kiépítése befejeződött, jelenleg a fogyasztók működőképességének ellenőrzése zajlik (ezt követően lehet a hálózatra kapcsolni a hűtést biztosító rendszereket). A 3. blokkon tengervíz befecskendezéssel hűtik a fűtőelemeket. Műholdas felvételek alapján fehér füst vagy gőz figyelhető meg az épület felett, de annak mennyisége kisebb, mint a korábbi napokban. További tűzoltóautók érkeztek a helyszínre, az épület befecskendezéses hűtése folyamatban van. A 3. blokki konténmentben a nyomás előbb 320 kPa-ra emelkedett, majd csökkent; a nyomás monitorozása folyamatos. A 3. blokki pihentető medence vízráfecskendezéses hűtése megkezdődött és mintegy 15 órán át tartott. Az áramellátás helyreállítása a 3. blokkon jó ütemben halad (előreláthatóan ma befejeződik). 4. blokkon nincs rendelkezésre álló információ a pihentető-medence vízszintjéről. A víz ráfecskendezéses hűtés időszakosan zajlik. A pihentető-medence hőmérsékletéről nem áll rendelkezésre adat. Műholdfelvételek szerint jelentős gőztermelődés nincs. Az áramellátás helyreállítása a 4. blokkon is jó ütemben halad (előreláthatóan ma befejeződik). Az 5. blokkon a reaktortartály vízszintje a fűtőelemek fölött 2 méterrel állandósult. A reaktor hideg leállított állapotban van. A fűtőelemekből felszabaduló, egyre csökkenő nagyságú maradvány-hőt elvonó rendszer üzemel és hűti a reaktort valamint a pihentető-medencét. A pihentető-medence hőmérséklete folyamatosan csökken (jelenleg 35,1 °C). A hűtőrendszerek áramellátása dízel generátorokról biztosított. A 6. blokkon a reaktortartály vízszintje a fűtőelemek fölött 1,5-2,5 méterrel állandósult. A maradványhő-elvonó rendszer üzemel és hűti a reaktort valamint a pihentető-medencét. A pihentető-medence hőmérséklete folyamatosan csökken (jelenleg 28 °C). A hűtőrendszerek áramellátása dízel generátorokról biztosított, de a külső áramellátás részleges helyreállítása is megtörtént. A sugárzási helyzet A dózisteljesítmény (a sugárzás szintje) sem az atomerőmű telephelyén, sem a telephelyen kívül nem változott számottevően. A telephelyen kívül, a nagyobb városokban mindenhol jóval az emberi szervezetre veszélyes határérték alatt van. Fukushima prefektúrában négy tejmintában és egy ivóvíz-mintában találtak határértéket meghaladó jód-131 koncentrációt. Ibaraki és Tochigi tartományokban jód-131 és cézium-137 izotópokat detektáltak spenótban. A vizsgált minták aktivitáskoncentrációja mintáról-mintára nagy eltérést mutat. Némelyik mintában a jód- és cézium-tartalom meghaladja a határértéket.

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 21, magyar idő szerint 15 óra

2011.03.21

Az üzemeltető szervezet (TEPCO) által közétett információk megerősítették azokat a korábbi sajtóhíreket, amelyek világosszürke füst megjelenéséről adtak tájékoztatást a Fukushima Daiichi Atomerőmű 3. blokk tetejének dél-keleti oldaláról. A tájékoztatás szerint az egyik telephelyi dolgozó magyar idő szerint reggel 7:55-kor világosszürke füstöt észlelt. A 3. blokki reaktortartály és a reaktor konténment paraméterei, valamint az erőmű körül mért környezeti adatok nem mutattak változást; de biztonsági okokból a 3. blokk körül dolgozó munkavállalókat egy biztonságos helyre szállították. Később a füst csökkenését figyelték meg. Az üzemeltető továbbra is megtesz mindent a telephely biztonságának helyreállítása érdekében, és mérésekkel folyamatosan ellenőrzi a telephely környezetét.

Tovább olvasom »

A Japánt sújtó katasztrófák értékelése, 2011. március 20

2011.03.20

A Japán Nukleáris Ipari Fórum (JAIF) mai közleménye szerint a Fukushima-Daiichi atomerőmű 3. blokkja mellett a földrengéskor a gyorsulás csúcsértéke 5,07 m/s2 volt, ez meghaladta a tervezési értéket: a 4,99 m/s2-et. A Tokyoi Egyetem legújabb értékelése szerint a szökőár (cunami) legnagyobb magassága 23 m volt, az atomerőmű tervezésekor 10 m volt a referencia érték.

Tovább olvasom »

Japán helyzet, 2011. március 20, magyar idő szerint 11:30 (Összefoglaló)

2011.03.20

Fukushima Daiichi atomerőmű állapota A Fukushima Daiichi atomerőmű helyzete alapvetően nem változott tegnap óta. Továbbra is tengervízzel hűtik az 1÷3. blokki reaktorokat. A 3. blokk kiégett üzemanyag tárolására szolgáló pihentető-medencéjébe speciális, fecskendővel felszerelt teherautók segítségével juttatnak vizet. Eddig 13 órán keresztül 2000 m3 vizet fecskendeztek a 3. blokki pihentető-medencébe, és ide még 6 órán keresztül terveznek vizet juttatni, a kiégett üzemanyag hűtésére. A 4. blokk pihentető-medencéjébe is hasonló módszerrel kezdték meg a vízbefecskendezést március 20-án, magyar idő szerint 00:20-tól. Valamivel több, mint 1 óra alatt 80 m3 vizet sikerült 7 tűzoltóautóról bejuttatni. A speciális, teherautók fecskendői távműködtetésűek, így a személyzet a vízbefecskendezés alatt védve van a sugárzástól. Az 5. és 6. blokkon a két üzembe helyezett áramfejlesztő dízelgenerátor segítségével a reaktor hűtőkörében és a pihentető-medencékben is keringetni tudják a hűtővizet a maradék-hő elvezetésére. A hűtés hatására az 5., illetve a 6. blokki pihentető-medencék hőmérséklete csökkent: 70 oC–ról 43 oC-ra, illetve 70 oC-ról 52 oC-ra. Ezek az értékek már az üzemi hőmérséklet közelében vannak. Tovább folynak az erőfeszítések a telephelyen a blokkok külső villamos betáplálásának helyreállítása érdekében. Remélhető, hogy a 2. blokkon, majd az 1. blokkon már a mai napon működőképes villamosenergia-ellátás lesz. Ahogy korábban jeleztük, fontos kérdés, hogy a blokkok villamoshálózatát és berendezéseit milyen mértékben rongálta meg a természeti katasztrófa. Sajtóhírek szerint a felmelegedett, a reaktort védő épületszerkezetben (konténment) a tengervízzel való hűtése ellenére magas nyomás alakult ki. A nyomást a személyzet minden eszközzel megpróbálja csökkenteni. A konténment épségének megőrzése létfontosságú annak érdekében, hogy a reaktorban levő radioaktív anyag ne kerülhessen ki akadálytalanul környezetbe. Amennyiben más lehetőség már nem lesz, a túlnyomást okozó gázokat a szabadba kell engedni, amely további sugárterhelést okozhat az atomerőmű közvetlen környezetében. Az 5. és 6. blokk épületének tetején szellőző lyukakat vágtak, azért, hogy az esetlegesen keletkező és nagyon robbanékony hidrogén feldúsulását az épületen belül megakadályozzák, és az újabb robbanásokat elkerüljék. A sugárzási helyzet A sugárzás szintje az atomerőmű telephelyén is csökkenő tendenciát mutat. A Fukushima Daiichi atomerőmű 3. blokkjának közelében végzett mérések szerint március 19-re 3000 mikroSv/óra alá csökkent a dózisteljesítmény. A csökkenés más mérési pontokon is követhető: az irodaépület északi oldalánál, amely 500 méterre van a 3. blokk sérült épületéhez szintén 3000 mikroSv/h alá csökkent a dózisteljesítmény. A japán szakemberek szerint a csökkenés oka a 3. blokki pihentető-medencébe történő vízbetáplálás lehet. A sugárzási szint a nagyobb japán városokban nem változott, mindenhol jóval az emberi szervezetre veszélyes határérték alatt van. Néhány helyen (az atomerőmű néhány 10 km-es körzetében) azonban kimutatható a talajon rendkívül kis mennyiségű jód-131 és a Cs-137. A fentiek mellett március 19-én a japán Egészségügyi, Munka és Népjóléti Minisztérium képviselője bejelentette, hogy radioaktív jóddal szennyezett élelmiszereket találtak Fukushima prefektúrában. A jód szóban forgó izotópja rövid (8 napos) felezési idejű, ezért csak rövid távon jelenthet kockázatot emberi fogyasztás esetén. Gyerekeknek és fiataloknak nagyobb kockázattal jár a jód izotópok inkorporációja. A japán hatóságok két intézkedést határoztak el: 1) Mint korábban már beszámoltunk róla, március 16-án elrendelték, hogy a Fukushima Daiichi atomerőmű 20 km-es körzetéből kitelepítetteknek osszanak (stabil, nem radioaktív) jódtablettákat. 2) A japán Egészségügyi, Munka és Népjóléti Minisztérium vizsgálja az összes olyan élelmiszer forgalmazásának leállítását, amely Fukushima prefektúrából származik. A helyzetet értékelve az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a következőket kérte a japán kormánytól: • Értékelje a mezőgazdasági termékek, különösen az élelmiszerek radioaktív szennyeződését. • Dolgozzon ki közép- és hosszú távú tervet a mezőgazdaságban jelentkező problémák megoldására; a termőföld, az erdők, a növények és az állatok, különös tekintettel az emberi fogyasztásra szánt nyersanyagok kezelésére. • Könnyítse meg a nemzetközi kereskedelmet, főként az élelmiszerek importját.

Tovább olvasom »