A nyitóértekezlet hazai résztvevői eredményes és hasznos munkát, a fejlődési lehetőségek feltárását várják a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által szervezett, a magyar nukleárisveszélyhelyzet-kezelési rendszert átvilágító missziótól, és bíznak abban, hogy minél több, nemzetközileg is hasznosítható jó gyakorlatra mutatnak rá a külföldi szakemberek.
Tollár Tibor beszédében elmondta, megtiszteltetés
számukra, hogy a megnyitónak a BM OKF ad otthont. Kiemelte: Magyarországon
az atomenergia békés célú felhasználása az áramtermeléstől az egészségügyi
alkalmazásokig az élet minden területét érinti, s elsődleges cél az atomenergia
felhasználása során bekövetkező radiológiai vagy nukleáris események megelőzése,
illetve a következmények csökkentése, a lakosság és az anyagi javak védelme.
E cél elérése az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer feladata,
amelyben jelentős szerepet játszik a katasztrófavédelem. A missziót lezáró
jelentésben remélhetőleg számos nálunk szerzett pozitív tapasztalat is
szerepel majd, fogalmazott a főigazgató.
Fichtinger Gyula beszédében két évfordulóra
is emlékeztetett: harminc éve történt a csernobili, öt éve a fukushimai
katasztrófa, amelyek meghatározó tapasztalatot jelentettek az atomipar
számára. Számtalan konferencia, szakértői csoport és tanulmány foglalkozott
a két baleset tanulságaival, szigorodó követelményeket és szabályozást
eredményezve, főleg azokban az országokban, ahol nukleáris létesítmények
működnek, és jelentős fejlesztések valósultak meg nagy anyagi és szellemi
ráfordítással. Az OAH főigazgatója kiemelte: a teljes veszélyhelyzet-kezelési
rendszer folyamatosan fejlődik, a magyar hatóságok is elkötelezettek a
fejlődés mellett, ezért hívtuk meg hazánkba az EPREV-missziót. Magyarország
célja, hogy a lehető legjobb baleset-elhárítási rendszer a lehető legjobb
szakemberekkel működjön.
A missziót vezető Chris Dijkens a delegáció
tagjainak bemutatása után elismerően nyilatkozott a magyar fél előkészítő
tevékenységének magas színvonaláról, az előzetesen átadott dokumentációról,
az önértékelésről, a jogi szabályozást áttekintő összefoglalóról és az
előre megküldött előadásokról.
A missziót a NAÜ részéről koordináló
Rodrigo Salinas előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az EPREV-misszió
nem ellenőrzés, és nem feladata a NAÜ-tagállamok veszélyhelyzet-kezelési
rendszerének összehasonlítása, hanem felülvizsgálat, amelynek elsődleges
célja, hogy vizsgálja a nemzetközi sztenderdeknek való megfelelést, továbbá
javaslatokkal és ajánlásokkal támogassa a veszélyhelyzet-kezelési rendszer
fejlesztését.
A BM OKF szakemberei az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (ONER) jogszabályi kereteiről és az ONER-szervek felelősségi köreiről, illetve a szakterületek feladatairól beszéltek. Az Országos Atomenergia Hivatal képviselője az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedés Tervet mutatta be, illetve előadás hangzott el a nemzeti önértékelés eredményeiről is.
Fotók: Schober Andor, RSOE