2016. január 1-jén hatályba léptek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénynek a sugárvédelmi feladatkörök és hatósági rendszer átalakításával kapcsolatos rendelkezései, amelyek meghatározzák a sugáregészségügyi és a sugárvédelmi feladatok körét és a sugárvédelemmel kapcsolatos feladatokat az Országos Atomenergia Hivatalhoz (a továbbiakban: OAH) rendelik.
Az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelme az Emberi Erőforrások Minisztériumának feladat- és hatásköre maradt.
A sugárvédelmi követelményekre és
a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerre vonatkozóan
új jogi szabályozás lépett érvénybe, melynek főbb elemei a következők:
1. Az
ionizáló sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos követelményeket
„Az
ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési
és ellenőrzési rendszerről” szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Sugárvédelmi kormányrendelet.) határozza meg.
A Sugárvédelmi kormányrendelet már részben
az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni
védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint
a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és
a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december
5-i 2013/59/EURATOM tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A Sugárvédelmi kormányrendelet rendelkezéseit
a nukleáris létesítményekre a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági
követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló
kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni.
A Sugárvédelmi kormányrendelet rendelkezéseit
a radioaktívhulladék-tároló létesítményekre a radioaktív hulladékok átmeneti
tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági
követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló
kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni.
A sugárvédelmi kormányrendelet hatálybalépése következtében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet
a) 1-17. §-a,
b) 19-25. §-a,
c) 1. számú melléklete,
d) 2. számú melléklet I., II., IV. pontja,
e) 2. számú melléklet 2. számú függeléke,
f) 3-10. számú melléklete, valamint
g) 14. számú melléklete
nem alkalmazható.
Hatályát vesztette:
- az atomenergia alkalmazási körébe
tartozó egyes anyagok, berendezések és létesítmények tulajdonjoga megszerzésének
speciális feltételeiről, valamint birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentésének
rendjéről szóló 72/2000. (V. 19.) Korm. rendelet;
- az atomenergiáról szóló 1996. évi
CXVI. törvény hatálya alá nem tartozó radioaktív anyagok, valamint ionizáló
sugárzást létrehozó berendezések köréről szóló 124/1997. (VII. 18.) Korm.
rendelet;
- a radionuklidok mentességi aktivitás
koncentrációja és mentességi aktivitása szintjének meghatározásáról szóló
23/1997. (VII. 18.) NM rendelet.
2. Az
országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzéséről
szóló 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendeletet felváltotta „
A lakosság
természetes és mesterséges eredetű sugárterhelést meghatározó környezeti
sugárzási helyzet ellenőrzési rendjéről és a kötelezően mérendő mennyiségek
körérő”l szóló 489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet.
3. A
talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos
intézkedésekről szóló 17/1996. (I. 31.) Korm. rendelet helyébe
„A
hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal
kapcsolatos bejelentésekről és intézkedésekről, továbbá a nukleáris és
más radioaktív anyagokkal kapcsolatos egyéb bejelentést követő intézkedésekről”
szóló 490/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet lépett.
A sugárvédelem hatósági szabályozásával
és felügyeletével kapcsolatos további információkat a honlapunk
sugárvédelem
menüpontja alatt talál.