Válogatás a NucNet híreiből - 2005. április-május

Kanadai részvétel a plutónium-termelésre alkalmas orosz reaktorok bezárásában Kanada csatlakozott az Amerikai Egyesült Államok által indított programhoz, amelyben Oroszországgal együttműködve, az utolsó három fegyver-minőségű plutónium gyártásra alkalmas atomreaktort leállítják. E szibériai reaktorok jelenleg áramot és hőt szolgáltatnak. Az együttműködés keretében az energiatermelést hagyományos tüzelőanyaggal működő erőművekkel fogják biztosítani. A német kormány pénzügyi alapot hozott létre a morslebeni atomtemető bezárására A német szövetségi kormány 56 millió €-t adott a morslebeni atomtemető bezárásához. A korábbi NDK-ban létesült atomtemető az egyetlen Németországban, amely atomhulladék végleges elhelyezése céljából létesült, s 1998 óta nem érkezett radioaktív hulladék a telephelyre. A leszerelési munkálatok 2009-ben kezdődnek, s 15 évig tartanak. India csatlakozott a Nukleáris Biztonsági Konvencióhoz Az Indiai Külügyminisztérium bejelentette, hogy csatlakozik az 1994-ben Bécsben elfogadott nemzetközi nukleáris biztonsági egyezményhez, amely 1996-ban lépett hatályba. Új kutatóreaktor épül Iránban A Teherántól délnyugatra fekvő Arakban megkezdték az IR–40 típusú nehézvizes kísérleti atomreaktor alapozását. Ez a jelenlegi harminchét éve működő reaktort helyettesíti, amelyet izotóptermelésre, képzésre és alapkutatásokra használnak. A NAÜ – eredménytelenül – kezdeményezte, hogy Irán gondolja át saját fejlesztésű reaktora építését. Japán atomreaktor leállítása Biztonsági okból leállították az Ishikawa prefekturában működő Shika–1 atomerőmű 505 MW-os reaktorát, mivel földcsuszamlás miatt eldőlt a kulcsfontosságú energiaellátó vezeték egyik oszlopa. Kiégett fűtőelem-kazetta tárolók biztonsága az US-ban Az Amerikai Egyesült Államokban a Nemzeti Kutatási Tanács felülvizsgálta a kiégett fűtőelem atomerőművön belüli tárolásának biztonságát. A vizsgálat során a 2001 szeptemberében történt terrortámadással kapcsolatos biztonsági intézkedések hatékonyságát tekintették át. Sikeres év volt 2004 a nukleáris biztonság és a sugárvédelem szempontjából A francia Nukleáris Biztonsági Hatóság (ASN) jelentésében arról számolt be, hogy 2004-ben nem volt a nukleáris biztonságot, vagy a sugárvédelem területét érintő jelentősebb probléma. Mindössze két eseményt említ meg a jelentés, az INES skála szerinti 1-es, illetve 2-es fokozatba sorolható egy-egy rendellenesség adódott Franciaországban, ahol jelenleg 58 atomerőművi blokk üzemel. 22 fővel növelte munkatársainak létszámát a francia hatóság a feladatok bővülése miatt, amelyek közül kiemelkedik az Európai Nyomottvizes Reaktor megépítésének engedélyezése, az Electricité de France részleges privatizációja és a George Besse-2 urándúsító telepének helyettesítése. Végleges jelentés a japán Mihama-3 atomerőművi baleset okairól A 2004 augusztusában a három halálesettel járó gőzkitörést az atomerőmű szekundér (nem radioaktív) rendszerében keletkezett csőrepedés okozta. A hiba okainak kiderítésére létrehozott bizottság az üzemeltetőt és a gyártó céget egyaránt elmarasztalta, mivel a karbantartási és minőségbiztosítási előírás nem volt megfelelő. A jelentés megemlítette, hogy hasonló probléma az amerikai Surry atomerőműben már jelentkezett1986-ban, s ennek hatására az amerikai nukleáris biztonsági hatóság (NRC) kiemelt figyelmet fordított az ellenőrzésre. Bush elnök az atomerőművek beruházását segítő törvényi változtatásokat jelentett be Bush elnök ismételten szólt arról, hogy a külföldi energiától való függetlenség céljából el kell kezdeni új atomerőművek létesítését. A befektetők biztonsága érdekében az elnök törvényi változtatásokat jelentett be, egyben kormányzati felelősségbiztosítást helyezett kilátásba, amelyek az engedélyeztetési eljárások bizonytalanságait csökkentik. Megemlítette, hogy az 1970-es években az Egyesült Államokban 35 atomerőművi blokk tervezését-, ill. megkezdett építkezését állították le; ez idő alatt Franciaországban 58 egység létesült, amelyek az ország villamos-energia igényének több mint 78%-át adják. Egyidejűleg az amerikai energiaügyi miniszter bejelentette, hogy legalább két-három korszerű, IV. generációs atomerőmű engedélyezését támogatják 500 millió dollárral. EU segítség Ukrajnának Az EU és Ukrajna partneri együttműködése keretében az új ukrán kormány anyagi segítséget kap a csernobili erőmű leszereléséhez, a „szarkofág” befejezéséhez, továbbá két új reaktor (Hmelnickij–2 és Rovno–4) biztonsági rendszerének korszerűsítéséhez. Az Európai Bizottság elutasította az angolok kérelmét az emissziós kvóta növelésére 2004 novemberében az Egyesült Királyság a CO2 emissziós kvótájának növelése iránt nyújtott be kérelmet az Európai Bizottsághoz, amely a kérelmet „elfogadhatatlannak” nyilvánította. Feltehetőleg ezzel van összefüggésben Tony Blair miniszterelnök bejelentése, amely szerint az emisszió csökkentése érdekében mérlegelni kell új atomerőművek létesítését. Jelentős pénzbüntetést kapott a Davis-Besse atomerőmű Az Amerikai Egyesült Államok Ohio államában lévő Davis-Besse atomerőmű üzemeltetőire (Fenoc) 5,45 millió US dollár pénzbüntetést szabott ki az amerikai nukleáris biztonsági hatóság (NRC). Az indoklásban szerepelt, hogy az erőművet annak ellenére indították újra 2000-ben, hogy a reaktor tartály fedelében lévő szivárgás okát nem tárták fel, s a szivárgást nem szüntették meg. A hatósági vizsgálat eredményeként a fedelet kicserélték és azóta a reaktor hibátlanul működik. Ez a pénzbüntetés az eddigi legnagyobb az amerikai nukleáris ipar történetében. Folyadék szivárgás az UK sellafieldi újrafeldolgozó üzemében A sellafieldben üzemelő kiégett fűtőelemeket újra-feldolgozó üzemben (THORP) a csővezeték kifáradás okozta törése miatt 83 m3 salétromsavban oldott nukleáris üzemanyag folyt ki a zárt biztonsági tartály aljára. Az üzem működése a hiba elhárításáig szünetel. A rendellenességet az INES skála 3-as fokozatába sorolták. A cég tájékoztatása szerint sem az üzem dolgozói, sem a környezet nem volt veszélyben. Újabb élettartam hosszabbítás az US-ban Az amerikai nukleáris biztonsági hatóság (NRC) az alabamai Farley–1 és –2 atomerőművi blokk üzemeltetési engedélyét 20 évvel (2037- ill. 2041-ig) meghosszabbította. Ezzel együtt jelenleg az USA 32 reaktora élettartamának 20 éves hosszabbítását engedélyezték. Finn szakértői jelentés a nukleáris kapacitás bővítését javasolja A finn miniszterelnök által kezdeményezett „Finnország a globális gazdaságban” c. szakértői tanulmány megállapítása szerint a CO2 kibocsátás csökkentése céljából mindazon energiaféleségekre igény van, amelyek nem eredményeznek CO2 kibocsátást. E szakértői vélemény alapján az ötödik finnországi reaktor megépülése után is tovább kell bővíteni az ország atomerőművi kapacitását. Újabb atomreaktor építése a Cseh Köztársaságban Martin Pecina a cseh ipari- és kereskedelmi miniszter helyettese bejelentette, hogy két új atomerőművi blokkot kívánnak építeni Temelinben. Korábban, 2003-ban a két reaktor össz-kapacitását 1200 MW–ban határozták meg; a jelenlegi bejelentésben már egyenként 1400-1500 MW kapacitás szerepel. A Moszkvát és környékét érintő tartós áramszünet nem veszélyeztette az obnyinszki atomerőmű biztonságát A Moszkvát és környékét érintő tartós áramszünet nem veszélyeztette a közelében üzemelő Obnyinszk–atomerőmű nukleáris biztonságát. Nem voltak igazak a radioaktív kibocsátással párosult atomerőművi balesetről megjelent sajtóhírek.