A CTBTO (Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete) az esetleges nukleáris robbantások detektálására Nemzetközi Megfigyelő Rendszert működtet (International Monitoring System, IMS), melynek részét képezik a nagyon érzékeny radioaktív aeroszol és nemesgáz megfigyelő állomások is. Az állomások 1 napig terjedő levegő aeroszol mintavételezés majd 1 napig tartó gamma-spektrometriás mérést követően küldik a mérési eredményeket a CTBTO bécsi adatközpontjába, ahol az adatok így a mintavételezés kezdetét követő 3-ik napon válnak elérhetővé a tagországok számára. A március 12-18- közötti időszakra vonatkozó mérési adatok alapján látható, hogy a Japán Takasaki-ban lévő aeroszol- és nemesgázmérő állomások (~ 300 km DNY-ra a Fukushima Daiichi erőműtől) radioaktív Xenon és egyéb hasadvány termékek (elsősorban jód, tellúr és cézium izotópok) jelenlétét tudták regisztrálni átlagosan Bq/m3 nagyságrendű aktivitás-koncentráció tartományban. Ilyen szennyezettségű levegő folyamatos belégzéséből származó dózisterhelés is mélyen alatta marad a lakosságra megengedett határértéknek. Az érzékeny technológiának köszönhetően a japán állomáson kívül az Orosz Föderációban (Petropavloszk-Kamcsatszkij), az USA partjainál (Sacramento) és egy Kanadában lévő (Sidney, Vancouver, Canada) mérőállomáson is kimutatható volt egyes hasadvány termékek (elsősorban jód izotópok és Cs-137) jelenléte a kimutatási határ közelében (mikroBq/m3), melynek egészségügyi hatása elhanyagolható. A CTBTO által kifejlesztett atmoszférikus transzport modell (ATM) segítségével, az ECMWF (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts) meteorológiai adatai alapján számolt szétterjedés összhangban van a mérési eredményekkel, ahogy az a március 18-i állapotra vonatkozó felhő helyzetét mutató alábbi ábra is mutatja.