ATDR

SajatosEnaplo


Részletes kereső

Magyarorszag.hu

Kormany.hu

Kozadat.hu

Interjú Jari Luoto nagykövettel

2018.04.12

Jari Luoto nagykövet a GICNT végrehajtási és értékelési csoport koordinátoraként, a szervezet budapesti rendezvényén rövid interjút adott, megvilágítva a workshop témájának a különböző aspektusait.


Először is szeretném megköszönni, hogy lehetőséget biztosított az interjúra. Amikor elkezdtem gondolkodni a nukleáris terrorizmus témakörén, szinte azonnal aggasztó kérdések jutottak eszembe. Vajon egyszerűen csak a szerencsének volt köszönhető, hogy nem történt komolyabb, radioaktív anyaggal való terrortámadás, vagy kemény és szisztematikus munkának köszönhető?

Néhány szakértő úgy véli, hogy valóban szerencséseknek mondhatjuk magunkat. Természetesen fel kell készülnünk (és pontosan ez az, amivel a GICNT foglalkozik): javítja a tagállamok felkészültségét a megelőzés, felderítés, területén, valamint azokat a reagálóképességeket, amelyek a nukleáris védettséget érintő fenyegetettség esetében fontosak.

Évente hány alkalommal kapnak jelentést eltulajdonított radioaktív anyagról? Milyen mennyiségről van szó ilyen esetekben?

Évente több ezer esetben kerül ki radioaktív anyag a hatóságok felügyelete alól. Az emberi egészséget tekintve ezek többnyire nem a legártalmasabb anyagok, de azt is tudjuk, hogy előfordul, hogy veszélyes anyagokról van szó. A széleskörű egészségügyi, ipari és mezőgazdasági használatnak köszönhetően számos radioaktív forrással találkozhatunk mindenütt. Sajnos nem minden esetben kielégítő a védettségük.

Az országok rendszeresen jelentenek elveszett vagy ellopott sugárforrásokat?

Nincs olyan nemzetközi kötelezettség, amely szerint az országoknak számot kellene adnia az elvesztett sugárforrásokról. Éppen ezért a különböző adatbázisok hiányosak. Az esetek döntő többségét (közel 90%-át) mindössze néhány ország jelenti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felé. Valószínű, hogy jó néhány esetet nem jelentenek, illetve az információk jelentős része bizalmas.

Ha mégis baj történne, milyen nemzetközi segítséget várhat az érintett ország?

A GICNT 88 tagállammal és 5 megfigyelő nemzetközi szervezettel azon dolgozik, hogy a tagállamok a nukleáris védettséget érintő fenyegetettségre minél gyorsabban és hatékonyabban reagálhassanak. Ugyanakkor célunk, hogy javítsuk a regionális és nemzetközi együttműködést. Nemcsak a jó gyakorlatokat osztjuk meg, hanem tanulunk egymástól, kapcsolatokat építünk, amely segít a fenyegetettség elleni küzdelemben. Már eddig is kézzel fogható módon segítették egymást az országok (pl. szakértői delegációt, felszerelést küldtek).

Egy budapestihez hasonló rendezvény hogyan tudja segíteni a nukleáris terrorizmus elleni küzdelmet? Ebből a szempontból mit emelne ki a magyarországi programból?

Budapest fontos állomása a GICNT által szervezett rendezvénysorozatnak. Az egyik legvalószínűbb fenyegetettséggel foglalkoztunk, nevezetesen a radioaktív sugárforrások elvesztésével, illetve jogtalan eltulajdonításával. Számos esetben láttuk az országok, valamint az intézmények sugárforrások védelmében tett erőfeszítéseit. Azt is megfigyeltük, hogy eltulajdonított sugárforrás esetén mennyire tudnak hatékonyan reagálni. A rendezvényen 25 országból mintegy 90-en vettek részt.

A terrorizmust növekvő aggodalommal szemléli az egész világ. Ezek a félelemek, ez a kiemelt figyelem hogyan hatott a GICNT tevékenységére?

Úgy vélem, mindannyian magasra értékeljük a GICNT keretén belül végzett munkát. A politikai döntéshozóknak is ismerniük kell a nukleáris védettségre leselkedő fenyegetettséget, és tudniuk kell, hogy reagáljanak hatékonyan. A GICNT az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordít a “kézzel fogható” tudást adó gyakorlatokra és műhelymunkára. Nagyra értékeljük, hogy Budapesten részt vehettünk a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának bemutató gyakorlatán.

Az interjút Körmendi Gábor, az OAH tájékoztatási felelőse készítette.



Facebook megosztás