Részletes kereső


Sugárvédelem

Először közzétéve: 2015.12.31 -- Módosítva: 2016.02.15

Radioaktív anyagok, ionizáló sugárzást létrehozó berendezések sugárvédelmi felügyelete

Az atomenergia alkalmazása az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben (Atomtörvény) megfogalmazott definíció szerint nukleáris vagy más radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenység, az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint a nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazását szolgáló létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő tevékenység. Az atomenergia alkalmazásai hatósági felügyeletének alapvető célkitűzése, hogy az atomenergia alkalmazása során keletkező ionizáló sugárzás semmilyen módon ne okozhasson kárt az emberekben és a környezetben. Fontos szempont továbbá, hogy a felügyelet az indokoltnál nagyobb mértékben ne korlátozza a kockázatokat keltő létesítmények, berendezések üzemeltetését, illetve a kockázatokat keltő tevékenységek folytatását.

Az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazására vonatkozó legmagasabb szintű szabályozást az Atomtörvény tartalmazza. A biztonság egyik alapvető követelménye az indokolt alkalmazások következtében fellépő ionizáló sugárzások elleni megfelelő védelem ptimális kialakítása, amely elsődlegesen az engedélyes felelőssége.

2016. január 1-jén hatályba léptek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénynek (a továbbiakban: Ptv.) a sugárvédelmi feladatkörök és hatósági rendszer átalakításával kapcsolatos rendelkezései, amelyek meghatározzák a sugáregészségügyi és a sugárvédelmi feladatok körét és a sugárvédelemmel kapcsolatos feladatokat az Országos Atomenergia Hivatalhoz (a továbbiakban: OAH) rendelik.

A hatáskörátvételt követően az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelme az Emberi Erőforrások Minisztériumának feladat- és hatásköre maradt.

Az ionizáló sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos követelményeket „Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről” szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban Sugárvédelmi rendelet.) határozza meg. .

Engedélyezés I. Engedélyköteles tevékenységek

Az Svr. szerint az OAH engedélye szükséges

  1. a radioaktívhulladék-tárolók kivételével a radioaktív anyag alkalmazásához;
  2. az ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés üzemeltetéséhez;
  3. ionizáló sugárzást létrehozó berendezés gyártásához, forgalomba hozatalához;
  4. ionizáló sugárzást létrehozó berendezésnek a berendezés üzemeltetőjétől eltérő személy általi, üzletszerű karbantartáshoz;
  5. az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalához szükséges sugárvédelmi minősítéséhez;
  6. a sugárvédelmi képzések és továbbképzések végzéséhez;
  7. sugárvédelmi továbbképzési kötelezettség alóli felmentéshez, illetve továbbképzésben való részvétel nélküli vizsgázás lehetővé tételéhez;
  8. az atomenergia alkalmazása körében sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatásához;
  9. kiemelt létesítmények lakossági dózismegszorításának meghatározásához;
  10. kiemelt létesítmények létesítményi szintű Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatának jóváhagyásához;
  11. az éves effektívdózis-korlát meghaladásához;
  12. fogyasztási cikk előállításához, forgalomba hozatalához, felhasználásához, amelynek rendeltetésszerű használatára a rendelet hatálya kiterjed;
  13. radioaktívan szennyezett terület kezeléséhez, az életvitelszerű tartózkodáshoz, a társadalmi és gazdasági tevékenység folytatásához azokon a területeken, ahol tartós maradékszennyezettség tapasztalható;
  14. az ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés típusának a hatósági engedélyezés és ellenőrzés alóli mentesítéséhez;
  15. radioaktív anyagot tartalmazó, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés típusának a hatósági engedélyezés és ellenőrzés alóli mentesítéséhez;
  16. a radioaktív anyag alkalmazása befejezését követően a munkahely inaktívvá nyilvánításához;
  17. az alkalmazott radioaktív anyag sugárvédelmi, e rendeletben meghatározott hatósági felügyelet alól való felszabadításához, amennyiben a radioaktív anyag aktivitáskoncentrációja vagy aktivitáskoncentrációja és aktivitása nem csökkent a mentességi szint alá;
  18. a nyitott radioaktív sugárforrás izotóplaboratóriumon kívüli felhasználásához vizsgálati típusonként;
  19. zárt sugárforrás szolgálati idejének meghosszabbításához.

OAH által kiadott engedély legfeljebb öt évig hatályos.

Az engedélykérelmek tartalmi követelményeit a Sugárvédelmi rendelet 54.§-a határozza meg. Az engedélykérelmek elkészítésével és benyújtásával, valamint a követelmények teljesítésével kapcsolatban a vonatkozó hatósági útmutatók nyújtanak segítséget.

II. Korábban kiadott engedélyek

A 2016. január 1. előtt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvos Hivatala (a továbbiakban:ÁNTSZ OTH) és a sugáregészségügyi feladatokat ellátó Megyei (Fővárosi) Kormányhivatalok által kiadott engedélyek az engedélyben meghatározott ideig hatályban maradnak azzal, hogy a Sugárvédelmi rendelet 53. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott, egy adott tevékenységgel összefüggésben kiadott engedélyek a legkorábban lejáró engedélyben meghatározott ideig maradnak hatályban, és az abban foglalt, az Sugárvédelmi rendelet hatálya alá tartozó bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeket az engedélyesek az OAH részére kötelesek teljesíteni.

III. Külön engedélyt nem igénylő, bejelentés-kötelezett tevékenységek

Az engedélyes köteles bejelenteni az OAH-nak: a) a Sugárvédelmi rendelet 53. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti radioaktív anyag vagy ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés

aa) alkalmazásának vagy üzemeltetésének megkezdését, legalább 30 nappal a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően;

ab) alkalmazásának, illetve üzemeltetésének megszüntetését, legalább 30 nappal a tevékenység megszüntetését megelőzően;

ac) tulajdonjoga megszerzését, legalább 30 nappal a tulajdonjog tervezett megszerzését megelőzően;

ad) használata bármilyen jogcímen történő átengedését, legalább 10 nappal a használat tervezett átengedését megelőzően;

b) az általános mentességi aktivitás-koncentráció vagy a specifikus mentességi aktivitás-koncentráció vagy aktivitás értékek alatti radioaktív anyag sugárvédelmi hatósági felügyelet alól való felszabadítását, legalább 30 nappal a tervezett felszabadítást megelőzően;

c) a sugárvédelmi hatósági felügyelet alól mentesített radioaktív anyagot tartalmazó ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetését, legalább 10 nappal az üzemeltetés tervezett megkezdését megelőzően;

d) a sugárvédelmi hatósági felügyelet alól mentesített, radioaktív anyagot tartalmazó ionizáló sugárzást létrehozó berendezés használata bármilyen jogcímen történő átengedését, legalább 10 nappal a használat tervezett átengedését megelőzően;

e) az engedélyezett MSSZ 8. melléklet 1.1.1. és 1.1.17. pontjában meghatározott adatok megváltoztatását, legkésőbb 15 nappal a változást követően.

Az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés forgalmazója köteles bejelenteni az OAH-nak az 53. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés forgalmazása adatait a forgalmazást követő év február 15-ig, az átadott berendezés típusának, mennyiségének és az átvevő engedélyes megnevezésével.

A sugárvédelmi képzés és továbbképzés szervezője: a) köteles bejelenteni a sugárvédelmi vizsga tervezett időpontját, a képzés fokozatát, a képzést záró vizsga helyét és időpontját, legalább 15 nappal a vizsga tervezett időpontját megelőzően. A bejelentést követően a vizsgaelnök személyének kijelölésével az OAH 8 napon belül írásban tájékoztatja a bejelentőt; b) köteles bejelenteni a képzés, továbbképzés teljesítését; c) köteles benyújtani a vizsgáztatásról szóló jegyzőkönyvet, valamint a kiállított bizonyítványok adatait, legfeljebb 8 napon belül a vizsga időpontját követően.

A sugárvédelmi szakértő:
a) köteles bejelenteni a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást – az engedélyező hatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon – a változást követő 15 napon belül;

b) köteles bejelenteni szakértői tevékenységének szüneteltetését, a kezdőnap és a szünetelés időtartamának megjelölésével. A szünetelés nem érinti a szakértő folyamatban lévő megbízásaiból eredő jogait és kötelezettségeit. Az OAH a bejelentések tudomásulvételéről 8 napon belül írásban tájékoztatja a bejelentőt.

Útmutatók

A Sugárvédelmi rendeletben foglalt követelmények teljesítésére az OAH ajánlásokat fogalmazott meg, amelyeket útmutatók formájában ezen a honlapon már tervezetként megjelentet. Az útmutatók az engedélyesek önkéntes alávetésével érvényesül, nem tartalmaz általánosan kötelező érvényű normákat. A Sugárvédelmi rendelet 51. § (2) bekezdése alapján, ha a kérelmező engedélykérelmét az útmutatókban foglaltak szerint terjeszti elő, továbbá, ha az atomenergia alkalmazója a sugárvédelemmel összefüggő tevékenységét az útmutatókban foglaltak szerint végzi, akkor az OAH a választott módszert a sugárvédelmi követelmények teljesítésének igazolására alkalmasnak tekinti, és az alkalmazott módszer megfelelőségét nem vizsgálja. Az útmutatókban foglaltaktól eltérő módszerek alkalmazása esetén az OAH az alkalmazott módszer helyességét, megfelelőségét és teljeskörűségét részleteiben vizsgálja, ami hosszabb ügyintézési idővel, külső szakértő igénybevételével járhat.

Útmutatók

Eljárási díjak

Az Országos Atomenergia Hivatal egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló NFM rendelet meghatározza az OAH részére fizetendő eljárások, illetve szolgáltatások után fizetendő díjak mértékét.

Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás és a hatósági személyi dózismérőkkel kapcsolatos ügyintézés

A Sugárvédelmi rendelet 31.§-a szerint minden „A” kategóriába tartozó munkavállalóra, továbbá erre kötelezett „” kategóriába tartozó munkavállalóra elvégzett személyi monitorozás eredményét az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás tartja nyilván a Svr. 33. §-ban rögzítetteknek megfelelően.

A Sugárvédelmi rendelet 33.§-ában foglaltak szerint az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás gondoskodik a hatósági személyi dózismérők beszerzéséről és eljuttatásáról az atomenergia alkalmazóihoz, valamint a beküldött hatósági személyi dózismérőket kiértékeli. Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartást az OAH működteti.

A hatósági személyi dózismérők kiosztását, fogadását és értékelését, valamint a hatósági személyi dózismérő megrendelésével, lemondásával kapcsolatos ügyintézést az Országos Atomenergia Hivatal megbízásából és képviseletében az Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugárkémiai Igazgatósága látja el mint Országos Személyi Dozimetriai Szolgálat (továbbiakban OSzDSz).

Megnevezése: OKK OSSKI Országos Személyi Dozimetriai Szolgálat
Cím: 1221 Budapest, Anna u. 5.
Postai cím: 1775 Budapest, Pf. 101.
Telefon: (06-1)-482-2000/164-es mellék
Telefax: (06-1)-482-2014
e-mail: oszdsz@osski.hu
web: http://www.osski.hu/osski/sefo1/oszdsz/oszdsz.php

A munkavállalók központi hatósági személyi dozimetriai ellenőrzése a Felhasználó OSzDSz felé tett bejelentése és nyilvántartásba vétele alapján történik. A bejelentésben fel kell tüntetni az ellenőrzésben közvetlenül érintett szakmai osztály címét és mellékelni kell a vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

Az OSzDSz a bejelentés és a díjbefizetési igazolás beérkezését írásban (levél, fax vagy e-mail) visszaigazolja. Az OSzDSz a dózismérőket az igazgatási szolgáltatási díj minden egyes ellenőrzési időszakra vonatkozó befizetésének (levélben, faxon vagy e-mailben megküldött) igazolását követően adja át, illetve küldi meg a Felhasználó részére.

Az új dolgozókat a hatósági személyi dózismérőkkel kapcsolatos ügyintézés részleteire vonatkozó útmutatóban feltüntetett személyi adatokkal kell bejelenteni, a munkahely OSzDSz által megadott azonosítójára hivatkozva. Az útmutató itt érhető el.

Ellenőrzés

Az OAH a követelmények teljesítésének felügyeletét integráltan végzi, azaz a radioaktív anyagok alkalmazóinál és az ionizáló sugárzást létrehozó berendezések üzemeltetőinél egyidejűleg ellenőrzi a sugárvédelmi, fizikai védelmi és a kizárólag békés célra való alkalmazással összefüggő követelmények teljesítését.  

Az ellenőrzések gyakoriságát az OAH kockázati szempontok értékelésével határozza meg. A kockázati szempontok között szerepel többek között az alkalmazott anyag vagy üzemeltetett berendezés veszélyessége, az anyagleltár változásának gyakorisága, az engedélyesi feladatok teljesítésének minősége és az ellenőrzésen tapasztalt eltérések gyakorisága. Az OAH célja, hogy minden engedélyest ötévente legalább egyszer ellenőrizzen.

Az OAH ellenőrzési tervet készít, amelyet a honlapján közzétesz. Ugyanakkor az OAH jogosult bármely engedélyesnél – akár előzetes értesítés nélkül is – ellenőrzést lefolytatni.