Részletes kereső

Hirdetmények

Nincs aktuális hirdetmény!


ÖSSZES HIRDETMÉNY

Sugárvédelem

Először közzétéve: 2015.12.31 -- Módosítva: 2018.04.04

Radioaktív anyagok, ionizáló sugárzást létrehozó berendezések sugárvédelmi felügyelete

Az atomenergia alkalmazása az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben (Atomtörvény) megfogalmazott definíció szerint nukleáris vagy más radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenység, az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint a nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazását szolgáló létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő tevékenység. Az atomenergia alkalmazásai hatósági felügyeletének alapvető célkitűzése, hogy az atomenergia alkalmazása során keletkező ionizáló sugárzás semmilyen módon ne okozhasson kárt az emberekben és a környezetben. Fontos szempont továbbá, hogy a felügyelet az indokoltnál nagyobb mértékben ne korlátozza a kockázatokat keltő létesítmények, berendezések üzemeltetését, illetve a kockázatokat keltő tevékenységek folytatását.

Az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazására vonatkozó legmagasabb szintű szabályozást az Atomtörvény tartalmazza. A biztonság egyik alapvető követelménye az indokolt alkalmazások következtében fellépő ionizáló sugárzások elleni megfelelő védelem optimális kialakítása, amely elsődlegesen az engedélyes felelőssége.

2016. január 1-jén hatályba léptek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénynek (a továbbiakban: Ptv.) a sugárvédelmi feladatkörök és hatósági rendszer átalakításával kapcsolatos rendelkezései, amelyek meghatározzák a sugáregészségügyi és a sugárvédelmi feladatok körét és a sugárvédelemmel kapcsolatos feladatokat az Országos Atomenergia Hivatalhoz (a továbbiakban: OAH) rendelik.

A hatáskörátvételt követően az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelme az Emberi Erőforrások Minisztériumának feladat- és hatásköre maradt.

Az ionizáló sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos követelményeket „az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről” szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban Sugárvédelmi rendelet.) határozza meg. .

Engedélyezés

I. Engedélyköteles tevékenységek

A Sugárvédelmi rendelet szerint az OAH engedélye szükséges

1.        a radioaktív anyag alkalmazásához;

2.        az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetéséhez;

3.        ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, valamint radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék forgalomba hozatalához;

4.        nem helyhez kötött sugárveszélyes tevékenység végzéséhez;

5.        radioaktív anyag (beleértve a radioaktív sugárforrást tartalmazó készüléket) forgalmazásához;

6.        a sugárvédelmi képzések és továbbképzések végzéséhez;

7.        a sugárvédelmi szempontból ellenőrizendő építőanyagok, valamint a természetben előforduló radioaktív anyagokat feldolgozó iparágak maradékanyagait tartalmazó anyagok kezeléséhez, lerakásához, újrahasznosításához;

8.        az atomenergia alkalmazása körében sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatásához;

9.        kiemelt létesítmények lakossági dózismegszorításának meghatározásához;

10.        a több sugárveszélyes munkahelyre kiterjedő Létesítményi Sugárvédelmi Szabályzat alkalmazásához;

11.        az éves effektívdózis-korlát meghaladásához;

12.        fogyasztási cikk előállításához, forgalomba hozatalához, tárolásához és kezeléséhez, amelynek rendeltetésszerű használatára a rendelet hatálya kiterjed;

13.        radioaktívan szennyezett terület kezeléséhez, az életvitelszerű tartózkodáshoz, a társadalmi és gazdasági tevékenység folytatásához azokon a területeken, ahol tartós maradékszennyezettség tapasztalható;

14.        az ionizáló sugárzást létrehozó, berendezés típusának a hatósági engedélyezés és ellenőrzés alóli mentesítéséhez;

15.        radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék típusának vagy egy adott egyedi azonosítóval rendelkező készüléknek a hatósági engedélyezés és ellenőrzés alóli mentesítéséhez;

16.        a radioaktív anyag alkalmazása befejezését követően a sugárveszélyes munkahely sugárvédelmi felügyeletének megszüntetéséhez;

17.        sugárveszélyes tevékenység során alkalmazott vagy keletkező radioaktív anyag sugárvédelmi hatósági felügyelet alól való felszabadításához, ha a radioaktív anyag aktivitás-koncentrációja meghaladja az általános mentességi aktivitás-koncentrációt, vagy aktivitása meghaladja a mentességi aktivitást;

18.        az adott radioaktív anyag alkalmazásának sugárvédelmi, e rendeletben meghatározott hatósági felügyelet alóli mentesítéséhez, ha a radioaktív anyag aktivitás-koncentrációja meghaladja az általános mentességi aktivitás-koncentrációt, vagy aktivitása meghaladja a mentességi aktivitást;

19.        zárt sugárforrás szolgálati idejének meghosszabbításához.

Sugárvédelmi szakértő bevonása szükséges az 1., 2., 4., 7., 9., 10., 11., 12., 13., 16., 17., 18., pontokban foglalt engedélyek iránti kérelmek és azok mellékleteinek elkészítéséhez. A sugárvédelmi szakértőt az atomenergia alkalmazója írásban bízza meg.

Az engedélykérelmek tartalmi követelményeit a Sugárvédelmi rendelet 54.§-a határozza meg. A radioaktív anyag alkalmazása, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetése iránti kérelemhez csatolni kell a Sugárvédelmi rendelet 7. melléklete szerinti Sugárvédelmi Leírás és a 8. melléklete szerinti Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot. Az engedélykérelmek elkészítésével és benyújtásával, valamint a követelmények teljesítésével kapcsolatban a vonatkozó hatósági útmutatók nyújtanak segítséget.

II. Korábban kiadott engedélyek

A 2016. január 1. előtt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvos Hivatala (a továbbiakban: ÁNTSZ OTH) és a sugáregészségügyi feladatokat ellátó Megyei (Fővárosi) Kormányhivatalok által kiadott engedélyek az engedélyben meghatározott ideig hatályban maradnak azzal, hogy a Sugárvédelmi rendelet 53. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott, egy adott tevékenységgel összefüggésben kiadott engedélyek a legkorábban lejáró engedélyben meghatározott ideig maradnak hatályban, és az abban foglalt, az Sugárvédelmi rendelet hatálya alá tartozó bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeket az engedélyesek az OAH részére kötelesek teljesíteni.

III. Külön engedélyt nem igénylő, bejelentés-kötelezett tevékenységek

Az engedélyes köteles bejelenteni az OAH-nak: a Sugárvédelmi rendelet 53. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti radioaktív anyag vagy ionizáló sugárzást létrehozó berendezés

       -        alkalmazásának vagy üzemeltetésének megkezdését, legalább 30 nappal a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően;

       -         alkalmazásának, illetve üzemeltetésének megszüntetését, legkésőbb a megszüntetését követő 8 napon belül;

       -         tulajdonjoga megszerzését, vagy tulajdonjoga megszerzésére irányuló szerződéskötést vagy megrendelést, valamint a tulajdonos névváltozását 8 napon belül, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés esetén a Sugárvédelmi rendelet 11. melléklete szerinti adatlap megküldésével;

       -        tulajdonjoga vagy használata bármilyen jogcímen történő átengedését 8 napon belül.

Kiemelt létesítmények és az I. sugárvédelmi kategóriába tartozó tevékenység esetében a tevékenység befejezését követő 8 napon belül a létesítmény építészeti, épületgépészeti kialakításának befejezését;

       -        a mentességi aktivitás-koncentráció illetve az általános, vagy a specifikus mentességi aktivitás-koncentráció vagy aktivitás értékek alatti radioaktív anyag sugárvédelmi hatósági felügyelet alól való felszabadítását, legalább 30 nappal a tervezett felszabadítást megelőzően;

       -        a bejelentési kötelezettség fenntartásával sugárvédelmi hatósági felügyelet alól mentesített radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék és az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetését, legalább 10 nappal az üzemeltetés tervezett megkezdését megelőzően;

       -        az engedélyezett Munkhelyi Sugárvédelmi Szabályzat 8. melléklet 1.1. pontjában meghatározott adatok megváltoztatását, legkésőbb 15 nappal a változást követően.

       -        az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés forgalmazása adatait a forgalmazást követő év február 15-ig, az átadott berendezés típusának, mennyiségének és az átvevő engedélyes megnevezésével

A sugárvédelmi képzés és továbbképzés szervezője köteles:

       -        bejelenteni a sugárvédelmi vizsga tervezett időpontját, a képzés fokozatát, a képzést záró vizsga helyét és időpontját, legalább 15 nappal a vizsga tervezett időpontját megelőzően. A bejelentést követően a vizsgaelnök személyének kijelöléséről az OAH 8 napon belül tájékoztatja a bejelentőt;

       -        bejelenteni a képzés, továbbképzés teljesítését;

       -        benyújtani a vizsgáztatásról szóló jegyzőkönyvet, valamint a kiállított bizonyítványok adatait, legfeljebb 8 napon belül a vizsga időpontját követően.

A sugárvédelmi szakértő:

       -        köteles bejelenteni a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást – az engedélyező hatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon – a változást követő 15 napon belül;

       -        bejelentheti tevékenységének szüneteltetését, a kezdőnap és a szünetelés időtartamának megjelölésével. A szünetelés nem érinti a szakértő folyamatban lévő megbízásaiból eredő jogait és kötelezettségeit.

Útmutatók

A Sugárvédelmi rendeletben foglalt követelmények teljesítésére az OAH ajánlásokat fogalmazott meg, amelyeket útmutatók formájában ezen a honlapon már tervezetként megjelentet. Az útmutatók az engedélyesek önkéntes alávetésével érvényesülnek, nem tartalmaznak általánosan kötelező érvényű normákat. A Sugárvédelmi rendelet 51. § (2) bekezdése alapján, ha a kérelmező engedélykérelmét az útmutatókban foglaltak szerint terjeszti elő, továbbá, ha az atomenergia alkalmazója a sugárvédelemmel összefüggő tevékenységét az útmutatókban foglaltak szerint végzi, akkor az OAH a választott módszert a sugárvédelmi követelmények teljesítésének igazolására alkalmasnak tekinti, és az alkalmazott módszer megfelelőségét nem vizsgálja. Az útmutatókban foglaltaktól eltérő módszerek alkalmazása esetén az OAH az alkalmazott módszer helyességét, megfelelőségét és teljeskörűségét részleteiben vizsgálja, ami hosszabb ügyintézési idővel, külső szakértő igénybevételével járhat.