Részletes kereső


Feladatok

Először közzétéve: 2013.09.10 -- Módosítva: 2015.12.03

ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉS

Az atomenergia alkalmazásai hatósági felügyeletének alapvető célkitűzése, hogy az atomenergia alkalmazása semmilyen módon ne okozhasson kárt a személyekben és a környezetben anélkül, hogy a hatóság az indokoltnál nagyobb mértékben korlátozná a kockázatokat keltő létesítmények üzemeltetését, illetve tevékenységek folytatását. Az alapvető biztonsági célkitűzés minden létesítményre és tevékenységre, továbbá egy létesítmény vagy sugárforrás élettartamának minden szakaszára érvényes, beleértve a tervezést, a telephely kiválasztást, a gyártást, a létesítést, az üzembe helyezést és az üzemeltetést, valamint a leszerelést, az üzemen kívül helyezést és a bezárást. Ez magában foglalja a radioaktív anyagoknak a szóban forgó tevékenységekhez kapcsolódó tárolását és szállítását, valamint a radioaktív hulladék kezelését.

AZ ATOMENERGIA HATÓSÁGI FELÜGYELET ALATT ÁLLÓ ALKALMAZÁSAI

Az atomenergia alkalmazása az atomenergiáról szóló törvényben megfogalmazott definíció szerint a radioaktív anyaggal, illetőleg nukleáris anyaggal kapcsolatos tevékenység, az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint a nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazását szolgáló létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő tevékenység.

Nukleáris létesítmények üzemeltetése

Az atomenergia alkalmazását szolgáló számos intézmény közül az Atomtörvény nukleáris létesítményként definiálja a nukleáris anyagokat felhasználó atomreaktorokat és a nukleáris anyagokat tároló létesítményeket. Magyarországon négy nukleáris létesítmény üzemel.

A hazai villamosenergia-termelés meghatározó létesítménye, a Paksi Atomerőmű négy VVER-440 típusú blokkból áll, amelyek névleges villamos teljesítménye 500 MW. A Budapesti Kutatóreaktor a magyar fizika egyik legjelentősebb kutatási nagyberendezése. A kutatóreaktor gyakorlati felhasználásának legfontosabb területe az elsősorban orvosi (diagnosztikai) célú radioaktív izotópok előállítása. Az Oktatóreaktor fő feladata a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és más magyar felsőoktatási intézmények hallgatóinak és doktoranduszainak képzése. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója feladata a Paksi Atomerőmű üzemeltetése során kiégett fűtőelem-kazetták átmeneti tárolása.

Nukleáris anyagok alkalmazása, szállítása, tárolása

A nukleáris anyagok köréhez olyan radioaktív anyagok tartoznak, amelyekben a nukleáris maghasadás folyamata fenntartható (hasadóanyagok), vagy gazdaságosan ilyen anyagokká alakíthatók (nukleáris alapanyagok). Nukleáris anyagokat Magyarországon legnagyobb mennyiségben a nukleáris létesítményekben alkalmaznak és tárolnak.

Kevéssé ismert, hogy a Mecsek ÖKO Környezetvédelmi Rt. a megszűnt bánya helyén a bányavízből kinyert uránból évente néhány tonna un. sárga pogácsát állít elő. A föld alatt maradt urán készlet kb. 20 000 tonnára becsülhető.

A reaktortechnika mellett a nukleáris anyagokat - ha nem is túl nagy mennyiségben - 45 engedélyesnél alkalmaznak elsősorban a kutatásban, az iparban és egyes szolgáltatásokban.

Radioaktív sugárforrások alkalmazása, szállítása, tárolása

A radioaktív izotópok és ionizáló sugárzások felhasználása kiterjed az egészségügyi ellátás, az ipar, a mezőgazdaság, a tudományos kutatás és az oktatás területére is. Az ipari alkalmazások terén fokozottan elterjedt a nyomjelzés, a folyamatvezérlés, illetve a defektoszkópia. A mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari alkalmazások körében a nyomjelzés mellett egyre komolyabb alkalmazást nyert a tartósítás (csírátlanítás), illetve a sterilizálás (például a mindennapokban használatos import fűszerek szalmonella szennyezettségének megszüntetése). Az orvosi alkalmazások terén egyre bővült a radioaktív izotópok alkalmazására épülő diagnosztikus és terápiás eljárások köre és a nagyaktivitású radioaktív sugárforrások sugárzása segítségével történő sterilizálás is a mindennapok technológiájának része lett.

A mára kialakult nagyságrendek érzékeltetésére az Országos Atomenergia Hivatal által működtetett központi nyilvántartásban szereplő adatok alapján hazánkban jelenleg közel 400 engedélyesnél több, mint 6000 zárt sugárforrás található.

Radioaktív hulladékok feldolgozása, szállítása, tárolása

Kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok

Atomerőmű eredetű

Magyarországon az atomerőmű üzemeltetése során keletkezik a legtöbb szilárd és folyékony kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék. Ezen hulladékokat az erőműben dolgozzák fel, ideiglenes telephelyi tárolásuk is megoldott. A szilárd halmazállapotú hulladékok többségét 200 l-es acélhordókban, tömörített formában tárolják. A hulladékokat csak szilárd formában lehet véglegesen elhelyezni, ezért a tartályokban gyűjtött folyékony hulladékokat szilárdítják, mielőtt átszállítják Bátaapátiba a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba. Ezt követően a felszíni technológiai épületben történik a hulladékok végleges elhelyezésre történő előkészítése, és a felszín alatti tároló-kamra szolgál a hulladékcsomagok végleges elhelyezésére. Jelenleg a keletkező kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok mennyisége kevesebb, mint 200 m3 évente, a folyékony hulladékok mennyisége pedig nem éri el az évi 300 m3 mennyiséget az erőműben. A nukleáris létesítmények lebontásakor is keletkeznek majd ilyen típusú hulladékok, melyeket szintén feldolgozva, szilárd halmazállapotban kell véglegesen elhelyezni, együtt az üzemviteli hulladékokkal. Bátaapátiban az első felszín alatti tároló kamra 2012 decemberétől fogadja az erőműből érkező kis és közepes aktivitású hulladékot. A létesítményt még hosszabb ideig nem tervezik tömedékelni és véglegesen lezárni ezzel is biztosítva az esetleges könnyebb visszanyerhetőségét a hulladékoknak.

Intézményi eredetű

A kisebb, üzemanyag cikluson kívüli radioaktívhulladék-termelőknél, mint a kórházak, laboratóriumok és ipari vállalatok, jelenleg mintegy 5-15 m3 kis és közepes aktivitású hulladék és kb. 300 db elhasznált sugárforrás, valamint jellemzően 1000 db füstérzékelőkből kiszerelt sugárforrás keletkezik évente, amelyeket a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóba helyeznek el. A legtöbb radioaktív hulladék az ipari és kutatási alkalmazásokból származik. A mértékadó izotópok a 60Co, a 137Cs, a 90Sr és a 3H.

A hulladékok gyűjtése, válogatása, kezelése és csomagolása az üzemi épület földszintjén történik. A hulladékcsomagokat elkészítésük után adminisztratív eszközökkel vagy mérésekkel minősítik, összevetve az elhelyezési követelményekben szereplő aktivitáskorlátokkal.

Az üzemi épület teljes felszín alatti szintje egy átmeneti tároló, mely biztosítja a kis és közepes aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladékok hosszú idejű átmeneti tárolást, és ez a rövid élettartamú hulladékok puffer tárolója is. A zárt sugárforrásokat fémkapszulákban az átmeneti tároló csőkútjaiban helyezik el.

A nyitott sugárforrásokat vagy a zárt sugárforrásokhoz hasonlóan kezelik, vagy cementpépbe beágyazás után a többi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékkal együtt helyezik el. A tömöríthető hulladékokat egy préssel tömörítik. A kondicionálást igénylő hulladékokat cementbe ágyazzák. A nem tömöríthető és a kondicionált hulladékokat 200 l-es hordóban vagy 1,2 m3-es lemezkonténerben helyezik el, a csomagoláson belüli üregeket cementpéppel kiöntve. 1998-tól kezdődően a nukleárisanyag-tárolóban helyezik el átmenetileg az ország intézményeiből begyűjtött tórium és urán izotópokat tartalmazó radioaktív hulladékokat és használaton kívüli plutónium forrásokat. 2005-től kezdve a szegényített urán munkatartókat is ez a tároló fogadja be.

Nagy aktivitású radioaktív hulladékok

Az atomerőmű működése során nagy aktivitású hulladék is keletkezik, amelyet ideiglenesen az erőműben, az erre a célra tervezett csőkutakban tárolnak. A keletkező nagy aktivitású hulladékok mennyisége 3-5 m3/év.

Az Atomtörvény szerint, a kiégett üzemanyag az atomreaktorban besugárzott és a reaktorból véglegesen eltávolított nukleáris üzemanyag, amely az atomreaktoron kívüli újra-feldolgozhatósága miatt nem minősül hulladéknak, vagy ha erre vonatkozó döntés alapján nem kerül újrafeldolgozásra, akkor a továbbiakban radioaktív hulladéknak minősül és a végleges elhelyezéséről gondoskodni kell.

A nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezése érdekében az ország területén stabil, mélygeológiai formációban kialakítandó tároló létesítésére kell felkészülni. Az egységes nemzetközi álláspont szerint egy ilyen tároló felhasználható a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezésére, de alkalmas a kiégett üzemanyag újrafeldolgozási (reprocesszálási) hulladékainak befogadására is. Magyarországon még vizsgálják a szakemberek, hogy a kiégett üzemanyag újrafeldolgozásával, vagy azok közvetlen végső elhelyezésével zárjuk le az üzemanyagciklust.

A kiégett fűtőelemek döntő többsége az atomerőműben keletkezik. Az atomerőműben történő pihentetés után a kiégett fűtőelemek az atomerőmű szomszédságában található Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába kerülnek.

Kiégett fűtőelemek keletkeznek azonban hozzájárul a Budapesti Kutatóreaktorban és az Oktatóreaktorban is. A Kutatóreaktor magas dúsítású kiégett fűtőelemei visszaszállításra kerültek Oroszországba, az Oktatóreaktorban még nem keletkezett kiégett fűtőelem.

A nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének előkészítésének keretében kutatások folynak egy földalatti kutatólaboratórium létesítése érdekében a Nyugat-Mecsekben található Bodai Agyagkő Formációban. Ha a kutatások eredményei kedvezőek, a tároló a tervek szerint akár a kiégett fűtőelemek közvetlen elhelyezésére, akár a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozási maradékának elhelyezésére is szolgálhat majd.

Radioaktívhulladék-tárolók üzemeltetése

Az Atomtörvény radioaktívhulladék-tárolóknak definiálja a további felhasználásra már nem kerülő, de a sugárvédelmi jellemzők alapján közönséges hulladékként nem kezelhető radioaktív anyagok átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló létesítményeket.

Az atomerőmű üzemeltetése és az intézményes (pl. ipari, kutatási, mezőgazdasági, egészségügyi területen történő) alkalmazás során keletkező radioaktív hulladékok túlnyomó többsége kis- és közepes aktivitású. Magyarországon két olyan tároló létesítmény üzemel, amelyekbe az ilyen hulladékok elhelyezhetők.

A nem atomerőművi eredetű, kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok átvétele és tárolása a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló feladata.

Az atomerőmű üzemeltetése és későbbi leszerelése során keletkező kis- és közepes aktivitású hulladékok a Bátaapátiban lévő Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban kerülnek végleges elhelyezésre.

A radioaktív anyagot nem tartalmazó ionizáló sugárzást előállító berendezések üzemeltetése

A radioaktív anyagot nem tartalmazó ionizáló sugárzást előállító berendezéseket széleskörűen használják a gyógyászatban diagnosztikai célokra. A röntgenvizsgálatok nélkülözhetetlen módszerei és eszközei a korszerű orvosi gyakorlatnak. Magyarországon jelenleg több ezer ilyen berendezés üzemel. Az ATOMKI Ciklotron Laboratóriuma üzemelteti Magyarország legnagyobb részecske-gyorsító berendezését. Az MGC-20 típusú ciklotron 1985 novembere óta szolgáltat gyorsított részecskenyalábokat alap- és alkalmazott kutatások számára illetve orvosi és ipari alkalmazásokhoz is. A 1980-as évek közepén telepített LINAC berendezés az MTA EK egyik legjelentősebb impulzusradiolízis nagyműszere.

AZ ATOMENERGIA ALKALMAZÁSÁNAK KÁROKOZÁSI MÓDJAI

Az atomenergia fentebb leírt alkalmazásai három jellemző módon tudnak kárt okozni. A tevékenység végzésével együtt járó kockázatokat írja le az első mód: károkozás következhet be a létesítmények üzemeltetésével és a tevékenységek folytatásával kapcsolatos műszaki/biztonsági események kapcsán. A második károkozási mód, amikor a létesítmények és anyagok ellen szabotázst követnek el és ezáltal indítanak el egy az első módhoz hasonló lefolyású esemény, illetve ha az ilyen anyagokat jogtalanul eltulajdonítják és szándékos károkozásra alkalmazzák. A harmadik mód, amikor a nukleáris és más radioaktív anyagok, vagy ilyen anyagot nem tartalmazó, de ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés engedélyesei használják a birtokukban lévő anyagokat, berendezéseket károkozási célra.

Üzemeltetéssel összefüggő műszaki/biztonsági események

Nukleáris létesítmények üzemzavarai és balesetei

A nukleáris létesítményekben bekövetkező, a biztonságot befolyásoló eseményeket attól függően osztályozzák, hogy milyen súlyos következményekhez vezethetnek. Az atomerőmű tervezésekor ennek érdekében a bekövetkezési valószínűség figyelembevételével elvégzik a lehetséges események felmérését. Az így feltárt belső és külső eseménylistát a hozzájuk tartozó kezdeti és peremfeltételekkel aszerint csoportosítják, hogy üzemi eseményekhez, tervezési üzemzavarhoz vagy balesethez vezetnek vagy vezethetnek. Egy-egy eseménycsoportban a legkedvezőtlenebb következménnyel járó kezdeti eseményt tekintik a kezdeti eseménynek. Az üzemi események esetében a következményeket a létesítmény rendszereinek működése úgy korlátozza, hogy a normál üzem feltételei, az üzemeltetési feltételek és korlátok betarthatóak maradnak. Az üzemi események pl. erőmű esetén a terhelésváltoztatás, a leállás, az indítás, a fűtőelem mozgatás, karbantartás, próba. A várható üzemi események ennél szűkebb kört képviselnek. Nem tartoznak a normál üzemhez, de bekövetkezési valószínűségük nagyobb és elemzésük során elegendő egyszeres meghibásodást (egy véletlenszerűen bekövető funkcióvesztés és annak következményei) feltételezni. Ilyen események pl. a védelmi működések, amelyek valamilyen rendellenesség esetén lépnek működésbe és leállítják az üzemelő reaktort. A tervezési vagy méretezési üzemzavarok a várható üzemi eseménynél kisebb valószínűségű (jellemzően 10E-2 - 10E-6 / év) kezdeti esemény által kiváltott folyamatok, elemzésük során az egyszeres meghibásodás feltételezése elegendő. Fontos megemlíteni, hogy ilyen esetekben a normál üzemre vonatkozó hatósági (pl. kibocsátási) korlátokat a létesítménynek be kell tartania. Jó példája ezeknek az eseményeknek a reaktorok esetében feltételezett maximális mértékű hűtőközeg-vesztéses üzemzavar, vagy a kiégett üzemanyag tároló esetén a fűtőelem elnyíródás. Amennyiben valamely feltételezett kezdeti eseményt követően a többszörös meghibásodást is megengedjük, akkor a tervezési üzemzavart meghaladó következményekkel fenyegető állapothoz jutunk. Az atomerőmű működése során egyes, a fentieknél kisebb valószínűségű feltételezett kezdeti események vezethetnek nukleáris balesethez. Ilyenkor az előírásokat meghaladó mennyiségű radioaktív anyag kerülhet a környezetbe és okozhat radiológiai következményeket. A baleseteken belül külön kategóriát képeznek a súlyos balesetek, amelyek során a nukleáris üzemanyag jelentősen megsérül, megolvad és nagymértékű radioaktív kibocsátás történik a környezetbe.

Biztonsági események nukleáris anyagok, radioaktív sugárforrások és hulladékok alkalmazása, tárolása és szállítása során

A radioaktív anyag felhasználásával, vagy az ionizáló sugárforrások alkalmazásával kapcsolatos olyan véletlen, rendkívüli esemény, amelynek során a személyzet, vagy a veszélyeztetett környezetben tartózkodó, ott élő lakosság a dóziskorláton felüli sugárterhelést kap. Radiológiai balesetekről akkor beszélünk, amikor veszélyes radioaktív anyagok kerülnek a környezetbe. Radiológiai balesetek bárhol bekövetkezhetnek, ahol radioaktív anyagot használnak, tárolnak, szállítanak: kórházakban, egyetemeken, kutatólaboratóriumokban, az iparban, a főbb útvonalakon, vasútvonalakon, hajóutakon. A radiológiai balesetek sugárszennyezést okozhatnak a környezetünkben.

Radioaktív anyagot nem tartalmazó, ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések üzemzavarai

Ebbe a kategóriába tartozónak tekintettük az orvosi és ipari röntgen berendezésekkel végzett tevékenységet. A nagy energiájú fékezési sugárzást előállító lineáris gyorsítókat, amelyeket széles körben alkalmazzák az orvosi tumor-gyógyászatban. Az előfordult balesetek (a szükséges mérték, esetleg a korlátok feletti besugárzások) zöme az orvosi berendezéssekkel végzett tevékenységek körébe esik.

Szabotázs nukleáris létesítmények, radioaktívhulladék-tárolók, nukleáris anyagok, radioaktív sugárforrások és radioaktív hulladékok ellen

A szabotázs olyan cselekmény, amikor az elkövető egy az üzemeltetés biztonságát szolgáló berendezés vagy berendezések tudatos rongálása révén olyan mértékben zavarja meg a létesítmény normál üzemét, hogy környezeti kibocsátásra kerül sor. A szabotázs másik esete, amikor nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás vagy radioaktív hulladék helyszíni felrobbantása révén kerül sor a radioaktív anyag kibocsátására. A szabotázs cselekmények célpontjai tehát jellemzően a létesítmény fő biztonsági rendszerei, valamint azon anyagok, amelyek felrobbantása révén a helyszínen szabadul fel jelentős radioaktivitás.

Nukleáris anyagok, radioaktív sugárforrások, radioaktív hulladékok, valamint radioaktív anyagot nem tartalmazó ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések nem békés célra való alkalmazása

A romboló hatása és így a jelentősége szempontjából kiemelkedik ezen károkozási módból a nukleáris fegyver felrobbantásával járó akció. Egy ilyen fegyver ércből való előállításához rendkívül összetett technológiai szükséges: a nukleáris anyagot ki kell vonni az ércből, fegyverfokozatúra kell dúsítani, át kell konvertálni fémmé, el kell készíteni a szükséges elektronikát. Természetesen a nukleáris anyag alkalmas formában való megszerzése, sőt akár egy nukleáris fegyver megszerzése lényegesen megkönnyíti ezt a feladatot. Károkozási képességük szempontjából kisebb jelentőségűek, de technológiai szempontból lényegesen könnyebben elkészíthetőek a radioaktív anyagot diszpergáló eszközök, amelyek céljuk és a céljuk által behatárolható működési elvük szerint többfélék lehetnek. Céljuk a levegő, az ivóvízbázis vagy a tápláléklánc valamely elemének szennyezése. Ezek terrorista szempontból megfelelő célpontok és ezekhez alkalmazható eszköz is gyártható a radioaktív anyag szétterítéséhez, de az okozott kár és a következmények szempontjából hatékonyságuk kisebb, mint a városi környezetben, sok ember által látogatott helyeken végrehajtott akcióé. Az ilyen célra alkalmas eszközök alapvetően kétfélék lehetnek. Hagyományos robbanóanyag mellé radioaktív izotóp(ok) pora vagy oldata kerül, ami a robbanószerkezet működésbe lépését követően por vagy permet formájában szétszóródik és szennyez. De lehet passzívan, nem robbanásszerűen működő eszköz is, ekkor a radioaktív anyag terjeszthető pl. légkondicionáló rendszer vagy valamilyen permetező eszköz segítségével is. Az alacsony átlagos részecskeméret és részecsketömeg miatt a por alakban történő terjesztés a legalkalmasabb a károkozás szempontjából, hiszen a lassú ülepedés miatt nagy arányú belélegzéssel, lenyeléssel, valamint hosszabb ideig tartó levegőben terjedéssel lehet számolni. A jelentős károkozáshoz sok esetben kis mennyiségű radioaktív anyag is elégséges (pl. Pu-239). Klasszikus értelemben nem diszpergálásnak számít, de elképzelhető még a direkt besugárzással okozott kár is, amely során nagy, zárt vagy részben nyitott sugárforrást, vagy egy radioaktív anyagot nem tartalmazó ionizáló sugárzást kibocsátó berendezést helyeznek el egy forgalmas helyen.

Nukleáris anyagok, radioaktív sugárforrások, radioaktív hulladékok, valamint radioaktív anyagot nem tartalmazó ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések nem békés célra való alkalmazása

A fent említett károkozási módok esetén - elsősorban az alkalmazható hatósági eszközök miatt - meg kell különböztetni azt az esetet, amikor az anyag vagy berendezés engedélyese (tulajdonosa) kíván egy a fentiekben felsorolt (nem engedélyezett) károkozási módot megvalósítani.

AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS KÁROS HATÁSAI

A hatósági felügyelet szempontjából elsősorban a biológiai hatások és a környezeti hatások játszanak jelentős szerepet, de kitekintésképpen megemlítjük az egyéb következményeket is.

Biológiai hatások

Az ionizáló sugárzások biológiai hatása determinisztikus és sztochasztikus lehet. A determinisztikus sugárhatás esetén a biológiai hatás egy bizonyos (általában 1 Gy) küszöbdózis alatt nem, fölötte a dózis növekedésével egyre súlyosabb formában jelentkezik minden besugárzást elszenvedett személynél. A sztochasztikus sugárhatás esetén nem a biológiai hatás súlyossága, hanem annak kialakulási valószínűsége függ a dózistól. Ebben az esetben nem határozható meg, hogy a sugárhatás mely személynél, és mikor jelentkezik, fellépése minden egyénre nézve valószínűségi jellegű. Ezek a biológiai hatások már kis dózisoknál is kialakulhatnak, így ebben az esetben nincs küszöbdózis. Elfogadott feltételezés, hogy a hatás kialakulási valószínűsége a dózissal lineárisan nő. Ilyen hatás pl. a fehérvérűség, vagy egy rosszindulatú daganat kialakulása. A determinisztikus hatás minden esetben megjelenik, a dózis küszöbértéke felett és hiányzik, a küszöbérték alatt. Ennél a hatásmechanizmusnál a kiváltott károsodás mértéke arányos a dózissal. Ilyen küszöbértékekhez kötött károsodás pl. a bőrsérülés, vérsejtszám-csökkenés, oligo- és aspermia, stb.

Környezeti hatások

A környezeti hatások a környezeti aktivitáskoncentráció és dózisteljesítmény növekedése, a környezet elszennyezése, amelyek mind ezen a közvetett módon biológiai hatásokat képesek okozni az emberi szervezetben.

Egyéb hatások

A biológiai és környezeti hatással nem járó eseményeknek is lehetnek olyan messzemenő következményei, mint az atomenergia biztonságos és védett alkalmazásába és felügyeletébe vetett lakossági bizalom elvesztése. Komolyabb környezeti kibocsátás esetén pedig előbb pánik, majd hosszú távú rettegés, ezt követően évekig vagy akár évtizedekig tartó (globális) társadalmi és pszichológiai hatásokkal kellene számolni. Az elhárítás körülményes, hosszadalmas, költségei rendkívüliek.

A HATÓSÁGI FELÜGYELET CÉLJA ÉS ESZKÖZRENDSZERE

Megelőzés

A megelőzés célja, hogy a kárt, illetve az eltérést megakadályozza. A megelőző hatósági eszközök és intézkedések közé tartozik:

  • a hatósági követelmények és eljárások meghatározása és jogszabályi kihirdetése, a követelményrendszer folyamatos fejlesztése a nemzetközi tapasztalatok, valamint a tudományos és műszaki fejlődés tükrében;
  • az érvényesítési és büntetési tényállások és szabályok meghatározása és jogszabályi kihirdetése;
  • a nukleáris létesítmények létesítésével és üzemeltetésével, valamint a nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazásával, tárolásával és szállításával kapcsolatos tevékenységek engedélyezése;
  • a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint a feljogosítottak nyilvántartása;
  • biztonsági, védettségi kultúra kialakítása és fenntartása;
  • a követelmények teljesítésének elősegítése útmutatással és az atomenergia alkalmazóival való együttműködéssel.

Detektálás/felismerés

A detektálás/felismerés célja, hogy az eltérést, illetve a kárt a lehető leghamarabb felismerje. A detektáló/felismerő hatósági eszközök és intézkedések közé tartozik:

  • a megelőző intézkedések teljesülésének ellenőrzése;
  • környezeti monitorozás;
  • személyi monitorozás;
  • leltározás és leltárellenőrzés;
  • megfigyelő és detektáló rendszerek üzemetetése;
  • időszakos és eseti jelentések, lakossági bejelentések értékelése.

Elhárítás/válaszintézkedések

Az elhárítás célja a bekövetkezett eltérés felszámolása, illetve a kár enyhítése. Három szintet különböztetünk meg: operatív intézkedések, közös fellépés és veszélyhelyzet-kezelés.

Operatív intézkedésekkel az eltérés kezelését a hatóság önmagában is képes ellátni a saját vonatkozó eljárásrendje alapján. Operatív szintű hatósági intézkedések:

  • az atomenergia alkalmazói által kidolgozott eljárásrendek szerinti intézkedések végrehajtásának felügyelete;
  • eseménykivizsgálási jelentés értékelése, hatósági eseménykivizsgálás;
  • érvényesítési eljárás lefolytatása.

Közös fellépésről beszélünk, amikor a hatóság és további (szak)hatóság(ok) együttes tevékenységére van szükség az eltérés megszüntetésére, illetve a kár enyhítésére. Ilyen szintű esemény esetén veszélyhelyzetről még nem beszélhetünk. A közös fellépés hatósági eszközei és intézkedései:

  • helyszíni szemle és mérések;
  • rendőrségi és nukleáris törvényszéki vizsgálatok;
  • elveszett nukleáris vagy más radioaktív anyag felkutatása;
  • nukleáris és más radioaktív anyagok biztonságos elszállítása.

Veszélyhelyzet-kezelés szükséges jelentős kár esetén (veszélyhelyzetben). Ilyen súlyos esemény, ami nukleáris veszélyhelyzet kialakulását, azaz a környezet nagymértékű szennyezését és a lakosság sugárterhelését okozza vagy okozhatja. A veszélyhelyzet-kezelés hatósági intézkedései:

  • veszélyhelyzeti kezelési terv életbe léptetése;
  • helyreállítás.

Az ionizáló sugárzást kibocsátó radioaktív anyagok, az önfenntartó, nukleáris láncreakcióra képes vagy képessé tehető anyagok, valamint a mobil és fix telepítésű, ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezések békés célú alkalmazását szigorú hatósági rendszer felügyeli.

Az atomenergiáról szóló törvény szerint az OAH hatáskörébe tartozik:

- radioaktív és ezen belül a nukleáris anyagok – veszélyes áruk nemzetközi szállítását szabályozó egyezmények rendelkezései szerinti – szállításának és csomagolásának engedélyezése;
- a nukleáris anyagok – nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő – központi nyilvántartása és ellenőrzése;
- a radioaktív anyagok központi nyilvántartása és ellenőrzése;
- a mobil és fix telepítésű, ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezések központi nyilvántartása és ellenőrzése.
- a nukleáris és a nukleáris kettős felhasználású termékek exportjának és importjának engedélyezése.