Telephelyengedély: várhatóan 2017. első felében dönt a hatóság

Érdemes megjegyezni, hogy ez egy kétlépcsős eljárás, amelynek első lépésében 2014-ben a telephelyvizsgálati programot és módszereket hagyta jóvá a hatóság és kijelölte azokat a jellemzőket, amelyeket meg kell határozni a program végrehajtása során. Ezek alapvetően két célt szolgálnak: egyrészt meg kell bizonyosodni arról, hogy a telephely adottságai nem zárják ki annak lehetőségét, hogy ott atomerőmű épüljön, műszakilag megvalósítható a létesítmény, másrészt az erőmű tervezésénél figyelembe kell venni számos helyszíni jellemzőt és adatot. A vizsgálati program lezárásaként egységes jelentésbe foglalva 2016 őszén nyújtotta be a telephelyengedély iránti kérelmét a szükséges adatokkal, számításokkal, értékelésekkel és szakértői véleményekkel alátámasztva az MVM Paks II. Zrt. A kérelem elbírálásában a hivatal szinte minden szakmai része részt vesz, a speciális területek  (geológia, szeizmológia, stb.) értékelésében szakhatóság támogatja a munkánkat. Az értékelési folyamat időigénye pontosan nem határozható meg jelenleg, de több hónapos munkára lehet számítani, amely jövő év tavaszáig biztosan eltart.

Sokakban felmerül a kérdés, ha már egyszer ott van egy atomerőmű, miért kell újra megvizsgálni ezt a területet…

Teljesen jogos a kérdés. A paksi telephely meghatározó jellemzőit tízévente újraértékeljük a működő blokkok időszakos biztonsági felülvizsgálatának keretében. Erre azért van szükség, mert tíz év alatt néhány jellemző megváltozhat, illetve a tudomány fejlődésével új és pontosabb vizsgálati módszerek és eszközök állnak rendelkezésünkre. Az utolsó ilyen vizsgálat 2007-ben volt, tehát aktuális egy új vizsgálat, illetve az új blokkok tervezett helyszínén nagyon aprólékos adatgyűjtésre van szükség pl. az épületek tervezéséhez, amire az időszakos biztonsági felülvizsgálat keretében nem volt szükség.

A hivatal közmeghallgatást is tart, ez mennyiben befolyásolja az eljárást?

A sok ügyfelet érintő és társadalmi szervezetek bekapcsolódásával megvalósuló közigazgatási eljárások lefolytatását elősegíti a közmeghallgatás, amely alkalmas arra, hogy az érdekeltek megismerhessék az eljárás tárgyát és menetét, valamint kifejthessék álláspontjukat, feltehessék kérdéseiket. Mindezek révén a közmeghallgatás a társadalmi párbeszéd hatékony fórumává válhat. A közmeghallgatás lebonyolítási módjára a törvény nem tartalmaz előírásokat, a pártatlan lebonyolítás érdekében az OAH független, a levezetésben gyakorlattal rendelkező személyt bíz meg, aki az esemény elején ismerteti a közmeghallgatás menetét, a hozzászólások rendjét, hogy minden érintett kifejthesse álláspontját, feltehesse kérdéseit. A közmeghallgatást követően az eljárás során a hatósághoz benyújtott elemzéseket, információkat, a közmeghallgatáson felmerült szempontokat, javaslatokat, valamint az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalását megismerve hozza meg határozatát a telephelyengedély tárgyában. Ennek során mérlegeli azokat a szempontokat, igényeket, felvetéseket is, amelyeket az ügyfelek egyéb helyen és formában terjesztenek elő az eljárás során.  

A közmeghallgatás jegyzőkönyvét és az engedélyezési eljárásában hozott határozatát az OAH hirdetmény útján fogja közzétenni. A határozat a közzétételét követő tizenötödik napon válik jogerőssé.

Mikorra várható a hatósági döntés, utána mi történik?

A hatósági döntés 2017. első felében várható. Ezt követően lehet a tervezésben figyelembe venni a telephelyjellemzőket, a helyi adottságokhoz igazítani az új blokkok részletmegoldásait. A tervek és biztonsági elemzések birtokában a létesítési engedélykérelem benyújtása a következő lépés, amelynek során a létesítmény biztonsági garanciáit kell bemutatni a hatóságnak.

2017-ben az új blokkokhoz kapcsolódóan milyen hatósági tevékenységeket tervez az OAH?

2017-ben első sorban a telephelyengedély-kérelem elbírálása lesz a fő feladatunk, illetve a létesítési engedélykérelem elbírálására történő felkészülés. A kollégák szakmai felkészítése, az általános nemzetközi gyakorlat tanulmányozása és a hasonló erőművek létesítésének követése, tapasztalatcsere az érintett nukleáris biztonsági hatóságokkal a kétoldalú együttműködési megállapodások által biztosított lehetőségek kihasználásával.

Az interjút készítette Körmendi Gábor tájékoztatási felelős.