ATDR

SajatosEnaplo


Részletes kereső

Magyarorszag.hu

Kormany.hu

Kozadat.hu

NAÜ értékelő jelentés a 2011. március 11-i Fukushima Daiichi atomerőműben bekövetkezett baleset okairól és következményeiről

2015.09.25

Megjelent a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatójának értékelő jelentése a 2011. március 11-i Fukushima Daiichi atomerőműben bekövetkezett baleset okairól és következményeiről. A jelentés sorra veszi a balesethez vezető emberi, szervezeti és technikai tényezőket, ok-okozati összefüggéseket, az azokból levont tanulságokat, valamint az azok alapján javasolt intézkedéseket. A jelentést széles körű nemzetközi együttműködés eredményeként a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 5 munkacsoportja állította össze, mintegy 42 tagállam 180 szakértőjének bevonásával.


A 222 oldal terjedelmű főigazgatói jelentés öt technikai kötettel egészül ki (1032 oldal), amelyek tartalmazzák a NAÜ észrevételeit is az egyes területekhez kapcsolódóan: 1. kötet: A baleset körülményei és az események leírása; 2. kötet: Nukleáris biztonsági kérdések; 3. kötet: Nukleáris veszélyhelyzet kezelés; 4. kötet: A baleset sugárbiológiai következményei; 5. kötet: A baleset következményeinek felszámolása. A jelentés és az öt kötet letölthető a NAÜ honlapjáról:
http://www-pub.iaea.org/books/IAEABooks/10962/The-Fukushima-Daiichi-Accident

A jelentés rámutat, hogy a balesethez hozzájárult az a helytelen feltételezés, amely szerint a japán atomerőművek annyira biztonságosak, hogy ilyen méretű környezeti katasztrófák sem érinthetik hátrányosan biztonságos működésüket. A baleset lényeges tanulsága, hogy szigorítani kell a biztonsági előírásokat, figyelemmel arra a tényre, hogy több természeti katasztrófa egy időben és több erőművi blokkot érintve is előfordulhat, ezért azok negatív hatásait egyszerre kell kezelni. A biztonsági előírások – nemzeti és nemzetközi tapasztalatokon alapuló – rendszeres felülvizsgálata és az az alapján kidolgozott új előírások azonnali hatályú alkalmazása elsőrendű fontosságú. A mélységi védelem elve továbbra is irányadó, azonban ennek kereteibe nemcsak a megelőzést, hanem a különböző eredetű balesetek következményei enyhítésének módszereit is be kell építeni. A biztonság vonatkozásában kiemelten kezelendő kérdés a biztonsági kultúra, az emberi, szervezeti és technikai tényezők egymásra hatásának folyamatos felülvizsgálata, amely alapján az üzemeltetőnek időben meg kell hoznia a megfelelő döntéseket a nukleáris létesítmények teljes életciklusa során. A jelentés fontos megállapítása továbbá, hogy a veszélyhelyzet-kezelés során az abban részt vevő szervek feladat- és hatáskörét pontosan el kell határolni, s a veszélykezelési rendszernek elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a változó körülményeknek megfelelően a leggyorsabban a leghatékonyabb eszközöket alkalmazhassák. A veszélyhelyzet-kezelési tervet el kell készíteni a legsúlyosabb balesetek előfordulásának esetére is, és ennek megfelelően kell végrehajtani a rendszeres veszélyhelyzet-kezelési gyakorlatokat. Ezen terveknek lehetővé kell tenniük, hogy a lakosság megóvása érdekében be lehessen vezetni a szükséges sürgős óvintézkedéseket. A jelentés kihangsúlyozza, hogy figyelemmel a radioaktív sugárzás országhatárokon történő átterjedésére, minden államban megfelelő környezeti ellenőrző rendszert kell működtetni. Nukleáris veszélyhelyzet esetén elsőrendű feladat a lakosság sugárvédelme és minél előbbi közérthető tájékoztatása. Ehhez azonban azonnal fel kell tudni mérni a sugárzás mértékét és jellemzőit, annak környezeti, különösen élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, ami a helyi, regionális és globális szintű kiterjedés megállapításához elengedhetetlen. A lakosság vonatkozásában figyelmet kell fordítani a sugárszennyezett területek lakosainak poszttraumás kezelésére. Minden államban haladéktalanul meg kell alkotni azokat a jogszabályokat és intézkedési terveket, amelyek egy esetleges veszélyhelyzet bekövetkezte és kezelése utáni teendőket írják elő a baleset által okozott károk minimalizálására, illetve a helyreállításra. A baleset helyszínén elsődleges a sérült blokkok biztonságos üzemen kívül helyezése és a helyszín stabilizálása. Kiemelt feladat továbbá a felhalmozódott folyékony és szilárd radioaktív hulladék hosszú távú kezelése. Társadalomgazdasági szempontból az egyik fő célkitűzés a balesettel érintett terület rekonstrukciója és újbóli lakhatóvá tétele, amellyel kapcsolatos döntésekbe a helyi lakosságot be kell vonni. A jelentés – a biztonsági hiányosságokon túlmenően – feltárja a japán hatósági rendszer és veszélyhelyzet-kezelés gyengeségeit is, amelyek alapján Japán már felülvizsgálta hatósági rendszerét, változtatásokat hajtott végre veszélyhelyzet-kezelési tervén s növelte biztonsági intézkedéseit. A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy a baleset határokon átnyúló hatásai megmutatták, mekkora jelentősége van a nemzetközi együttműködésnek. A főigazgató e vonatkozásban kiemeli, hogy a válságkezelés során a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek is át kellett gondolnia ajánlásait, azokban módosításokat kellett eszközölnie, különösen a nukleáris biztonság és veszélyhelyzet-kezelés terén. A jelentés utal arra is, hogy a balesetet követően a tagállamok egy része azonnal belekezdett a nukleáris létesítményei biztonsági előírásainak szigorításába az ún. „stressz tesztek” végrehajtásával. Magyarország is azon államok közé tartozik, amelyek a baleset óta élen járnak a 2011. március 25-én az Európai Unió Tanácsa által javasolt átfogó biztonsági felülvizsgálat, az ún. „Célzott Biztonsági Felülvizsgálat” végrehajtásában.

Az Országos Atomenergia Hivatal már 2011 májusában átadta a Paksi Atomerőműnek a felülvizsgálat tartalmára vonatkozó hatósági követelményeket, amelyek alapján az Atomerőmű szakemberei szélsőséges helyzetekre adott olyan lehetséges válaszokat vizsgáltak meg, illetve olyan intézkedések bevezetésére tettek javaslatot, amelyek segítségével a fukushimaihoz hasonló következmények minden ésszerűen feltételezhető esetben elkerülhetők. Ezzel összefüggésben most is hangsúlyozni kell, hogy a Paksi Atomerőmű már a baleset időpontjában is rendelkezett és ma is rendelkezik minden, a korszerű nemzetközi elvárásoknak megfelelő biztonsági elemzéssel és az ezeknek megfelelő biztonsági berendezésekkel és eljárásokkal. A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat eredménye tehát csak az eddigi nemzetközi gyakorlat által megkövetelten jelentősen túlmutató biztonságnövelő intézkedésekre vezethetett. Az előírt európai menetrendnek megfelelően, a Paksi Atomerőmű által összeállított jelentés felülvizsgálata alapján a hatóság 2011. december végére készítette el a Célzott Biztonsági Jelentést, amelynek nemzetközi felülvizsgálata során megállapították, hogy mind az OAH, mind a Paksi Atomerőmű megfelelő magyarázatokkal és igazolásokkal támasztotta alá következtetéseit, így a felülvizsgáló szakértők pozitívan értékelték a magyar Célzott Biztonsági Felülvizsgálatról szóló jelentésben leírt eredményeket és a felülvizsgálat során felmerült kérdésekre adott válaszokat. A jelentések nemzetközi felülvizsgálatában a nukleáris szakma európai szaktekintélyei mellett az Országos Atomenergia Hivatal, az MTA Atomenergia Kutatóintézet és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egy-egy szakembere is részt vett.

A fentiek alapján minden tagállamnak biztonságnövelő programot (Nemzeti Akcióterv – NAcP) kellett készítenie és azt az Európai Uniónak benyújtania. Magyarország Nemzeti Akcióterve 2012. december 18-án készült el. A Nemzeti Akcióterv megszületése hazai viszonylatban mérföldkőnek számított, nemzetközi szinten pedig nagyban hozzájárult az ország szakmai elismertségének, megbízhatóságának és eredményességének növeléséhez is.

Az Akcióterv részletesen tárgyalja a külső (természeti) hatások, a tervezési kérdések, valamint a telephelyen belüli balesetkezelés és helyreállítás vonatkozásában elhatározott biztonságnövelő intézkedéseket és azok megvalósítási határidejét. Az Akcióterv kidolgozásánál az Atomerőmű saját tevékenységére vonatkozóan készített akcióterv-javaslatáról hozott hatósági döntés szolgált alapul, ami kiegészült a hatóság által végzendő tevékenységekkel. Ennek megfelelően az OAH kezdeményezésére a hazai nukleáris követelményeket tartalmazó jogszabályok 50 új követelménnyel egészültek ki, illetve 29 meglévő biztonsági követelmény szigorodott, figyelembe véve a hazai és nemzetközi tapasztalatokat és ajánlásokat is. Az OAH elrendelte a Nemzeti Akciótervben szereplő biztonságnövelő intézkedések végrehajtását, és a javító intézkedések helyzetéről, előrehaladásáról jelentési kötelezettséget írt elő az Atomerőmű számára. A határozatban elrendelt 46 feladat a külső hatásokkal szembeni védelem fokozására, a további kiegészítő villamos betáplálási és hűtési lehetőségek biztosítására, a súlyos balesetek következményeinek csökkentésére, továbbá a kezelési utasítások módosítására, újak készítésére irányul. Az egyes intézkedések végrehajtására különböző határidők vonatkoznak, a legkésőbbi befejezési határidő 2018. december 15., az intézkedések megvalósításának évenkénti eloszlása az alábbi:





Az OAH nukleáris biztonsági felügyelői egyrészt ellenőrzik a fenti feladatok végrehajtását (eseti jelleggel), másrészt a hivatal évente célellenőrzést tart, ami lehetőséget biztosít a megvalósított lépések átfogó vizsgálatára. A hatósági ellenőrzések mellett az OAH előírta az Atomerőmű számára, hogy félévente státuszjelentésben adjon számot az előrehaladásról.

A státuszjelentések alapján a Paksi Atomerőműben a 2012-2013. évi teljesítési határidőre előírt három-három feladaton túl további két feladat is teljesült, így 2013 végére az elrendelt feladatokból 8 már megvalósult. A 2014-re tervezett feladatok végrehajtása szintén megfelelő ütemben haladt; a 2018. december 15-ig elvégzendő 46 intézkedésből 2015. szeptember végéig 17 teljesült. A soros, 2015. évi első féléves státuszjelentést augusztusban nyújtotta be a Paksi Atomerőmű a hivatalhoz. A közel kétszáz oldalas dokumentum jelenleg felülvizsgálat alatt áll, és a menetrendnek megfelelően szeptember végén hajtja végre a hivatal az éves CBF-ellenőrzést. A feladatok végrehajtása során az OAH munkatársai a változtatások engedélyezése és ellenőrzése révén felügyelik azt, hogy az engedélyes a jogszabályi követelményeket betartva végezze a tevékenységeket.

2014 végére – az EU által előírt határidőnek megfelelően – az OAH elvégezte a Nemzeti Akcióterv felülvizsgálatát. A korábbiakhoz hasonlóan a felülvizsgálat alapján módosított terveket ezúttal is európai szakértő csoport tekintette át az előrehaladás követése, a tapasztalatok kicserélése, valamint a kihívások és a jó gyakorlatok azonosítása érdekében 2015 áprilisában. A felülvizsgálati konferencia Magyarország vonatkozásában megállapította, hogy a feladatok teljesítése jó ütemben halad, és néhány részfeladat apróbb késedelme mellett számos feladat határidőben vagy jóval a határidő előtt elkészült. Összességében a magyar jelentés egyöntetű pozitív fogadtatásban részesült, elismerve az Atomerőmű és a hatóság elmúlt három évben végzett munkáját. A felülvizsgálók nem tettek észrevételt a jelentéshez, két intézkedést jó gyakorlatként értékeltek, ami kiváló eredménynek tekinthető.

Az OAH továbbra is azon dolgozik, hogy a jobbító intézkedések előkészítésének, végrehajtásának felügyeletével hozzájáruljon a lakosság és a környezet biztonságának növeléséhez, a környezetkárosító folyamatok kialakulásának hatékony megelőzéséhez. A hazai Célzott Biztonsági Felülvizsgálat hatósági követelményei továbbra is elérhetők az OAH honlapján (www.oah.hu), a felülvizsgálat folyamatáról és eredményeiről az OAH rendszeresen tájékoztatja a magyar közvéleményt.



Facebook megosztás