A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlése

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 48. közgyűlésére szeptember 20-24 között került sor a nemzetközi szervezet bécsi székhelyén. A közgyűlés első napján a tagországok képviselői egyhangúlag dr. Rónaky Józsefet, az OAH főigazgatóját választották a tanácskozás elnökének, aki az elnöki feladatot végig zökkenőmentesen és közmegelégedésre látta el. A ma már 140 tagország mintegy kétharmada képviseltette magát, több miniszter és magas rangú kormánytisztviselői is részt vett a közgyűlésen. ElBaradei főigazgató megnyitóbeszédében megállapította, hogy fokozatosan eltűnőben vannak az urándúsítás, mint a nukleáris fegyver előállítása felé vezető út egyik lényegi eleme előtt álló műszaki akadályok, ami azt eredményezi, hogy a technológia ellenőrzése önmagában nem jelent elegendő gátat a további fegyverkezéssel szemben. A főigazgató arra szólította fel a tagállamokat, hogy közösen tevékenykedjenek a meglévő fegyvertisztaságú dúsított uránkészletek felszámolása érdekében. A NAÜ biztosítéki ellenőrzési tapasztalatait összegezve rámutatott a szervezet rendelkezésére álló eszközök műszaki és jogi értelemben vett korlátaira. Az általános vitában elhangzott 92 felszólalásban kiemelt figyelmet kapott az atomenergia szerepe a világ energiaellátásának biztosításában, illetve a gazdaság és társadalom más területein, valamint az ezekhez kapcsolódó kockázatok kezelése is. Az atomerőművek biztonságos működésével, a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésével és az atomsorompó szerződéssel kapcsolatos kérdések szinte minden hozzászólásban szerepeltek. Ez utóbbi tekintetben megfigyelhető volt a NAÜ biztosítéki tevékenységének előtérbe kerülése. A közgyűlés légkörét nagymértékben meghatározták azok a súlyos kihívások, amelyek a nemzetközi atomsorompó rendszert az utóbbi időben érték. A magyar felszólalás sürgette a NAÜ Titkárságát, hogy a hagyományos és a megerősített rendszer elemeit egyesítő integrált biztosítéki rendszert mielőbb vezesse be Magyarországon. Beszámolt az atomenergia területén Magyarországon történt eseményekről, köztük a paksi atomerőmű 2-es blokkjának újraindításáról is. Az általános vitában az iparilag fejlett országok részéről a hangsúlyt a NAÜ biztosítéki rendszerének működésére helyezték, míg a fejlődő országok az atomenergia békés célú hasznosításához fűződő jogok és a NAÜ műszaki együttműködési programjának fontosságát emelték ki. Amint várható volt, a közgyűlés magyar elnöksége számára a legnagyobb kihívást az Izraellel foglalkozó Elnöki Nyilatkozat elfogadásának előkészítése jelentette. Az ellentétes álláspontok miatt, és a hosszadalmas és várhatóan terméketlen vita elkerülése érdekében az elnök számára nem maradt más választás, mint a korábbi évekével azonos szövegű Nyilatkozat kiadása. A biztosítéki kérdések közül a közgyűlés egyedül Koreai Népi Demokratikus Köztársaságról fogadott el a múlt évivel azonos szövegű határozatot, amely Phenjant nukleárisfegyver-programjának azonnali, átlátható, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan felszámolására szólítja fel, és üdvözli a pekingi hatpárti tárgyalásokat. A Kanada által gondozott határozathoz az EU többi tagállamával együtt társszerzőként Magyarország is csatlakozott. A magyar delegáció a közgyűlés idején kétoldalú megbeszéléseket folytatott az Egyesült Államok, Szlovákia, a Cseh Köztársaság és Szlovénia társhatóságaival. Az amerikai delegációval történt megbeszélésen szóba került a paksi üzemzavar elhárításához nyújtandó hatósági segítség is. Az Amerikai Egyesült Államok Nukleáris Biztonsági Hatóságának vezetője Nils J. Diaz a közgyűlésről hazatérőben kétnapos látogatást tett Magyarországon. A magyar delegáció tagjai részt vettek a közgyűléshez kapcsolódóan megrendezett tudományos tanácskozásokon, valamint a nukleáris biztonságért felelős hatóságok vezetőinek szokásos találkozóján.