ATDR

SajatosEnaplo


Részletes kereső

Magyarorszag.hu

Kormany.hu

Kozadat.hu

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

2006.09.28

Sajtójelentések szerint az Európai Parlament zöld pártjainak energiaügyi szóvivője Rebecca Harms öt kérdést tett fel az Európai Bizottságnak a Paksi Atomerőműben a közeljövőben kezdődő, a 2003 áprilisában megsérült fűtőelemek eltávolítását célzó munkákkal összefüggésben. Minthogy e kérdések közül több is részben, vagy egészben e munkálatok biztonságára vonatkoznak, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), mint a nukleáris biztonságért a magyar lakosság és az EU közvéleménye előtt felelős hatóság szükségesnek látja az alábbi tájékoztatás közreadását.


Sajtójelentések szerint az Európai Parlament zöld pártjainak energiaügyi szóvivője Rebecca Harms öt kérdést tett fel az Európai Bizottságnak a Paksi Atomerőműben a közeljövőben kezdődő, a 2003 áprilisában megsérült fűtőelemek eltávolítását célzó munkákkal összefüggésben. Minthogy e kérdések közül több is részben, vagy egészben e munkálatok biztonságára vonatkoznak, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), mint a nukleáris biztonságért a magyar lakosság és az EU közvéleménye előtt felelős hatóság szükségesnek látja az alábbi tájékoztatás közreadását. A kérdések felvetése előtt Rebecca Harms több szempontból értékelte a helyzetet, ennek megfelelően a kérdések megválaszolása előtt, az értékeléssel összefüggő információkra térünk ki. A szóvivő szerint: „Súlyos kérdőjelek vannak e páratlan eltávolítási művelet körül. Az erősen radioaktív kiégett fűtőelemeket további eltörésük nélkül kell kiemelni, avagy fennáll a veszélye egy még nagyobb nukleáris katasztrófa bekövetkeztének. Lehetséges, hogy biztonságosabb volna a radioaktív anyagot ott hagyni, ahol most van.” Az eltávolítási műveletek körül az OAH semmilyen bizonytalanságot, vagy nem kellően feltárt veszélyforrást nem lát. Ellenkezőleg, a nukleáris biztonsági hatóság meggyőződött arról, hogy az eltávolítási lépések tervezői és majdani végrehajtói a tőlük elvárható és az elvégzendő tevékenységek veszélyessége által megkívánt gondossággal jártak el és minden belátható lehetőséget gondosan mérlegelve az eltávolítás végrehajtását úgy tervezték meg, hogy emberi számítás szerint kizárt bármilyen a környezetet károsító hatás fellépte – így természetesen „még nagyobb nukleáris katasztrófa” sem fenyeget. (Tényszerűen téves az a megállapítás, hogy a fűtőelemeket további eltörésük nélkül kell kiemelni, egyes fűtőelemek eltörése a kiemelés során több mint valószínű, de nem jár következményekkel.) Megjegyzendő, hogy bár közvetlen veszélyforrást a sérült fűtőelemek jelenlegi állapota nem jelent, radioaktív anyag hosszú idejű tárolása a nem arra a célra létrehozott aknában potenciális veszélyeket is hordoz, ugyanakkor az erőmű üzemeltetése szempontjából akadályozó tényező. Ezért a jelenlegi állapot fenntartása egyértelműen előnytelenebb, annak megszüntetésénél. Érdemes hozzátenni azt is, hogy mindez ideig a hazai zöld szervezetek rendszeresen (de nem megalapozottan) azt kifogásolták, hogy „a tartály mélyén ellenőrizetlenül heverő 3,5 tonna urán hatalmas veszélyforrás”, aminek eltávolításával már eddig is sokat késlekedtek a hatóságok és az erőmű. A szóvivő a továbbiakban kijelentette, hogy „a potenciális kockázatok ellenére a döntéshozatali eljárásból teljesen hiányzik az átláthatóság. Mindaddig, amíg nem igazolható az, hogy az eltávolítási műveletek nem növelik a helyi lakosság veszélyeztetettségét semmilyen munkát nem kellene végezni.” A döntéshozatal alapvető elemét képezik a hatósági döntések. A hatóságok határozatai mindenkor nyilvánosak, azokhoz minden magyar állampolgár és civil szervezet kérésre hozzájuthat és a magyar zöld szervezetek képviselői minden az eltávolításra vonatkozó nukleáris biztonsági hatósági határozatot megkaptak. (E témában megjegyzendő, hogy az OAH-t zöld szervezetek perbe fogták annak elérése érdekében, hogy a hatósági engedélykérelmeket megalapozó és a Paksi Atomerőmű tulajdonát képező dokumentumokat hozza nyilvánosságra. E perek még folynak, lezárultukig az OAH jogszerűen nem tehet semmit a nyilvánosságra hozatal érdekében, a bírói döntést természetesen tiszteletben fogja tartani.) Az előbbiekben már leszögeztük, a hatóság számára a Paksi Atomerőmű egyértelműen igazolta, hogy az eltávolítási munkálatok nem növelik a lakosság veszélyeztetettségét. A szóvivő által feltett kérdések közül az 1., 4. és 5. az Európai Bizottság ismereteire és szándékaira vonatkozik, a 2. és 3. kérdésre nézve az OAH az alábbi kompetens és határozott válaszokat adja. 2. Lehet-e hatása az eltávolítási műveleteknek Magyarországon kívül? A műveleteknek országhatáron túlnyúló hatása elképzelhetetlen. 3. Milyen intézkedéseket tesznek a magyar hatóságok – ha egyáltalán – arra az esetre, ha egy súlyos üzemzavar, vagy baleset történik? Súlyos baleset bekövetkezése teljesen kizárt. Súlyos üzemzavar bekövetkezése olyan kicsiny valószínűségű, hogy azokra számítani és ellenük intézkedésekkel készülni értelmetlen. A mindenre kiterjedő józan belátással számba vett előfordulható üzemzavarok következményei a környezetet nem érinthetik, legkomolyabb következményük az lehet, hogy az eltávolítási munkálatokat időlegesen fel kell függeszteni. A számba vett üzemzavarok mindegyikére részletes üzemzavar-elhárítási utasítás készült, amelyeket a hatóság ellenőrzött. (Megjegyzés: a Paksi Atomerőmű Zrt. 2006. szeptember 27-én sajtótájékoztatót tartott az eltávolítás tervezett lépéseiről és részleteiről. A sajtótájékoztató anyaga elérhető az erőmű honlapján: www.atomeromu.hu ) Dr. Rónaky József főigazgató



Facebook megosztás