Válogatás a NucNet híreiből - 2010 szeptember

Válogatás a NucNet híreiből

NEI kontra DoE A nukleáris hulladékról szóló törvények szerint az USA kormányának 1998-tól kezdve el kellett volna szállítani a kiégett üzemanyagot az atomerőművi telephelyekről. Ennek elmulasztása, valamint a Yucca Mountain projekt leállítása miatt – Marvin Fertel, a Nukleáris Energia Intézet (NEI) elnök-vezérigazgatója szerint – a kormány ellen több mint 60 peres eljárást indíthatnak. Rámutatott, hogy míg a NEI tagszervezetei és a villamosenergia fogyasztók több mint 34 milliárd dollárt helyeztek letétbe a nukleáris hulladék alapba, az USA Energiaügyi Minisztériuma (DoE) „elhamarkodott, önkényes és önfejű” döntése miatt bizonytalanná vált a kiégett üzemanyagok elhelyezése központi tárolóba. A NEI által készített ajánlásokat május 25-én adták át a DoE tanácsadó testületének. Ezen alkalomból a NEI elnök-vezérigazgatója elmondta: „A legnagyobb szolgálat, amit a bizottság a nemzetnek tehet, hogy a kiégett fűtőelemek kezelésére kifejleszt egy hosszútávú nemzeti stratégiát, elkészíti a szükséges megvalósítási terveket, meghatározza a követendő határidőket és körvonalazza a megvalósításhoz szükséges törvényi változásokat.” INES-2 esemény Franciaországban A francia Chinon B 4 atomerőmű kiégett fűtőelem kazettáinak átmeneti tárolójában végzett tisztítási munka során a munkát végző dolgozó idegen tárgyat észlelt a medencében. Az kisméretű, erősen radioaktív tárgy eltávolítása során a dolgozót a hatósági korlátot meghaladó többletdózis érte. A francia biztonsági hatóság a helyszíni szemle után megállapította, hogy az eset után minden szükséges óvintézkedést megtettek, viszont az üzemeltető EDF nem elég körültekintően készítette fel a dolgozót a munka elvégzéséhez. Nem volt egyértelmű utasítás arra az esetre, ha idegen tárgyat találnak a pihentető-medencében. Az eseményt INES-2 szintűnek értékelték. Európa támogatja az amerikaiak egészségügyi ellátását Az orvosi izotópok felhasználásáról Brüsszelben tartott szimpóziumon a belga nukleáris biztonsági hatóság vezetője kijelentette, hogy az európai állampolgárok pénzéből támogatják a radioizotópok felhasználást világszerte. Szerinte a legnagyobb mennyiségben az Egyesült Államokban használnak radioizotópokat, a vizsgálatok és kezelések 60 %-át ott végzik. A radioizotópos orvosi vizsgálatok 80 %-ában technécium (Tc-99m) izotópot alkalmaznak, amelyet főként az európai kutatóreaktorokban előállított molibdén izotópból (Mo-99) nyernek. Mivel ezen reaktorok tulajdonosa általában az adott ország kormánya (azaz az állampolgárok), a reaktort üzemeltető országok lakosai támogatják a radiogyógyszerek alkalmazását világszerte. Már épülhet új atomerőmű Svédországban Svédországban, egy 1980-as népszavazást követően az atomerőművek alkalmazásának fokozatos beszüntetését határozták el. 2009-ben a kormány célul tűzte ki e döntés megváltoztatását, miután a koalíciós partnerek már nem ellenezték a változtatást. 2010. június 17-én a svéd parlament, a kormány javaslatára hatályon kívül helyezte a harminc éve hozott törvényt, amely megtiltotta új atomreaktorok építését. A parlamenti szavazás nagyon szoros eredményt hozott, 174 támogató és 172 ellenző szavazat született. A döntés értelmében Svédország lecserélheti a tíz atomerőművi blokkból álló nukleáris parkját. A blokkok jelenleg az ország villamos energiájának felét állítják elő. Tíznél több blokk nem épülhet, de azok teljesítményét nem korlátozzák. „Egészséges alkalmazott” effektus egy urándúsító üzemben Az Amerikai Egyesült Államok Kentucky államában lévő gázdiffuziós üzemben végzett ötéves kutatómunkát összegző tanulmány szerint a dolgozók körében mind az általános okokból, mind a rákos megbetegedésekből adódó halálozások száma jóval alacsonyabb, mint az amerikai átlag. A vizsgálat 1952 és 2009 között az üzemben dolgozó 6759 személyre terjedt ki. Az alacsonyabb számok erős „egészséges alkalmazott” effektusra utalnak, ami jól ismert az epidemiológia területén. A rendszeres egészségügyi ellenőrzés, és a betegségek korai felismerése és kezelése – ami egyes iparágaknál, például a nukleáris iparban általánosan elterjedt gyakorlat – az átlagosnál jobb egészségi állapotot eredményez. Ellentmondásos fejlődés A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése szerint atomenergetikai szempontból az elmúlt két év „ellentmondásos” volt. A világon 29 ország 441 atomerőművet üzemeltet, amelyek összkapacitása 375 GW. 2009-ben a két évvel korábbi 15 %-ról 14 %-ra csökkent az atomenergia részaránya a világ villamosenergia termelésében, ugyanakkor 65 ország tervezi új atomerőmű építését. Érdemes megemlíteni, hogy ebben nem szerepel az az összesen 60 új atomreaktor, amelyek építése 2010. augusztus vége előtt már elkezdődött. A 2008-ban és 2009-ben elkezdett 10, illetve 12 atomerőmű mindegyike nyomottvizes reaktor lesz és a következő három országban található: Kína, Dél-Korea és Oroszország. Üzemidő-hosszabbítás Németországban is A német kormánynak készített szakértői jelentés szerint az ország energiaigényének nagy része 2050-től kielégíthető megújuló energiaforrásokkal, de addig szükség van az atomenergia alkalmazására. A jelentés szerint, ha az előző kormány által elfogadott döntés kapcsán 2022-ig valamennyi atomerőművet leállítják, Németország nem tudja teljesíteni a kitűzött klímavédelmi célokat. A 2010. szeptember 5-én hozott döntésben Angela Merkel kancellár koaliciós kormánya hozzájárult az atomerőművek üzemidejének átlagosan 12 évvel történő meghosszabbításához. A régebbi (1980 előtt épített) atomerőművek üzemidejét 8 évvel (32-ről 40-re), az újabbakat 14 évvel (32-ről 46-ra) növelhetik. Az üzemidő-hosszabbítás miatt megnövekedő profitból azonban 6 évig összesen 2,3 milliárd euró üzemanyag adót kell fizetniük az üzemeltetőknek. Ezen felül az üzemeltetők öko-adót is fizetnek mintegy 15 milliárd euró értékben a hátralévő üzemidejük végéig, és önkéntes hozzájárulásként további százmilliós nagyságrendű összegeket fizetnek be a költségvetésbe évente. Az atomerőmű üzemeltetők befizetéseit a megújuló energiát alkalmazó erőművek építésének és üzemeltetésének támogatására fogják használni. INES-2 esemény Svájcban A svájci leibstadti atomerőműben a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójában végzett tisztítási munka során a munkát végző dolgozó a medence alján azonosítatlan tárgyat fedezett fel és azt egy konténerbe helyezte. Az erősen felaktíválódott tárgytól a dolgozó jobb keze 1000 mSv sugárdózist kapott, ami az éves dóziskorlát kétszerese. Az erőmű szóvivője elmondta, hogy az előzetes orvosi vizsgálatok szerint a dolgozót ért sugárzás csekély mértéke miatt nem várható tartós egészségi károsodás. Az esemény INES-2-es minősítést kapott. Finn közvéleménykutatás A finnek 54 százaléka támogatja legalább egy új atomerőmű építését a 2009-es finn közvéleménykutatási adatok szerint. Az 54%-ból 20% egy új atomerőmű építését támogatja, 15% kettőét, míg 10% akár hármat is. Mindössze 9% adna engedélyt korlátlan számú új atomerőmű építésére. Ugyanakkor a finnek 37% ellenzi az atomerőmű építést. A jelentés megállapítja, hogy az ellenzők számára az atomenergia használata túl sok ismeretlen kockázatot jelent, ugyanakkor a hosszú távú trendek szerint a bizonytalan aggodalmat érzők száma fokozatosan csökken.