ATDR

SajatosEnaplo


Részletes kereső

Magyarorszag.hu

Kormany.hu

Kozadat.hu

Japán helyzet, 2011. március 17., magyar idő szerint 10:00 (Összefoglaló)

2011.03.17

Fukushima Daiichi Atomerőmű állapota A földrengés után valamennyi működő, így az 1. és a 3. blokk is automatikusan leálltak, a külső energiabetáplálás megszűnt. A tartalék betáplálást biztosító dízelgenerátorok a szökőár következtében megrongálódtak és működésképtelenné váltak. Így a reaktorzóna megfelelő hűtés nélkül maradt, ami a rendszer nyomásának emelkedését, valamint a fűtőelem kötegek részleges szárazra kerülését okozta. A szárazra került fűtőelemek burkolata túlhevült és felületi hőmérséklete elérhette azt az értéket, ami a cirkónium-vízgőz reakció beindulásához vezetett, hidrogén keletkezett. A reaktorok hermetikus védőépületében (konténment) túl magas értékre nőtt a nyomás, így a konténment épségének megőrzése érdekében mindhárom blokkon a hidrogén-vízgőz keverék lefúvatása mellett döntöttek. Az 1. blokkon és a 3. blokkon a lefúvatás során a hidrogén a hermetikus védőépületen kívül, a reaktorcsarnokban a levegő oxigénjével keveredve berobbant. A reaktorok és a konténment tartályok hűtésének és nyomáscsökkentésének céljából bórsavval kevert tengervizet szivattyúztak a rendszerbe. Jelenleg a blokkokon feltételezhető a reaktorban levő fűtőelemek egy részének sérülése. A hűtést biztosító rendszerek nem működnek, a 3. blokkon a konténment valószínűleg sérült. A reaktorépület mindkét blokkon a robbanások következtében megsérült. A földrengést követően a 2-es blokk is rendben leállt, majd a külső elektromos betáplálás, valamint a tartalék betáplálást biztosító dízelgenerátorok elvesztése miatt hűtési elégtelenség lépett fel a blokkon. A nyomás elkezdett növekedni a primerkörben, amelyet a biztonsági szelep rendszeresen csökkentett a konténmentbe történő lefúvatással. A folyamatos nyomáscsökkentések miatt bekövetkező hűtőközeg-vesztés hatására a zóna szárazra került, azonban később sikerült bórsavval kevert tengervíz betáplálással újra elárasztani. A zóna a kiszáradása miatt a fűtőelemek valamilyen mértékű olvadása valószínű. Később egy robbanás hallatszott az épületből, amelynek következtében a konténment sérülése valószínűsíthető. Ezt támasztja alá az is, hogy a robbanást követően a dózisteljesítmény megemelkedett a telephelyen, ami a konténment valamilyen mértékű sérülését feltételezi. A földrengés és a szökőár után a Fukushima Daiichi Atomerőmű 1÷6 blokki pihentető medencék vize nem folyt el, az esemény közvetlen következményeként az ott tárolt üzemanyag feltételezhetően nem sérült. Ugyanakkor a tartós hűtés-kimaradás következtében a hűtőközeg fokozatosan felmelegedett és részben (a jelenlegi információk szerint a 3. blokkon) vagy esetleg teljesen (a jelenlegi információk szerint a 4. blokkon) fedetlenné váltak az üzemanyag elemek, miközben hidrogén is fejlődhetett, ami a 4. blokkon is hidrogénrobbanást váltott ki. A pihentető medencék hűtőrendszerét, illetőleg magát a medencék szerkezetét a földrengés és a robbanások is feltehetően megrongálták. A tartós hűtési hiányosságok az üzemanyag akár jelentős mértékű sérüléséhez, olvadásához is vezethettek (a feltételezések szerint a 4. blokkon az üzemanyagelemek sérülése valószínűsíthető). Jelenleg egyik blokk pihentető medencéjének hűtése sem stabil. Korábban rendőrségi vízágyúkat is vittek a helyszínre, de az árnyékolás megoldása után a 3-as és 4-es blokkon végül helikopterről próbálnak hűtőközeget juttatni a kiéget üzemanyagot tartalmazó pihentető medencékbe. Az 5. és 6. blokk állapota stabil, azonban a hosszabb távú hűtés-kimaradás okozhat problémákat elsősorban a pihentető medencékben, ahol a hőmérséklet lassan emelkedik. Dózisviszonyok A Fukushima Daiichi atomerőmű 20 km-es körzetében élőket kitelepítették, a 30 km-es körzetben élőket elzárkózásra szólították fel, és felkészültek jód tabletta osztására is. A telephelyen továbbra is kizárólag az üzemeltető TEPCO, a helyzet kezeléséhez feltétlenül szükséges dolgozói tartózkodnak. Március 16-án az erőmű telephelyének határán 300 és 1400 mikro Sv/h közötti dózisteljesítmény értékeket mértek. A telephelyen belül a maximális érékek, a főbejáratához közeli mérőállomáson volt: 10850 mikroSV/h (magyar idő szerint hajnali 0:20-6:20 között). Az elmúlt időszakban a telephelyen kívül Miyagi, Ibaraki, Tochigi, Gunma, Saitama prefektúrákban jellemzően az erőmű közvetlen környezetében illetve, az erőműtől délre mértek a háttérsugárzáshoz képest megnövekedett szinteket. A legmagasabb értékeket Mito (Ibaraki perefktúra) településen detektálták (1 mikroSv/h) magyar idő szerint március 15-én 9 és 22 órakor. A hozzáférhető sugárzási adatok mindenhol csökkenő tendenciát mutatnak. A március 17-i adatok alapján a sugárzási szintek Japán teljes területén normál, a háttérsugárzás értékeit mutatják, kivéve Miyagi, Ibaraki, Tochigi prefektúrákat ahol a normál értéknek körülbelül a kétszeresét mérték. Az eddigi eseményeket értékelve megállapítható, hogy a Japánban a Fukushima Daiichi telephelyén kialakult nukleáris veszélyhelyzet miatt bekövetkezett radioaktív kibocsátásnak Magyarországra nincs hatása. Az is látható, hogy a földrengés és a szökőár hatásának leginkább ez az atomerőmű volt kitéve. A többi atomerőművi blokk vagy stabil, leállított állapotban van, vagy problémamentesen üzemel.




Facebook megosztás