25 éve történt a Csernobili Atomerőmű balesete

A világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete 1986. április 26-án szombaton, a reggeli órákban következett be az akkori Szovjetunió, a mai Ukrajna területén, Kijevtől 130 km-re északra található Csernobili Atomerőműben. A baleset a grafit moderátoros, vízhűtésű (RBMK) szovjet reaktortípus hibái és az üzemeltetők által elkövetett hibák együttes következménye volt. A csernobili baleset után szinte minden atomerőműben több biztonságnövelő intézkedésre, beruházásra került sor, az RBMK típusú reaktorokat több országban is végleg leállították. A 25 éves évforduló kapcsán a NucNet nukleáris hírügynökség összefoglalót készített a baleset okairól, valamint a rövid és hosszú távú hatásokról. Az összefoglaló ismerteti a szarkofág építéssel és a környezeti hatásokkal kapcsolatos mai helyzetet, s röviden kitér a márciusi japán atomerőmű balesetre is. Az összefoglaló magyar fordítását Csernobil ténytár címmel közreadjuk. Magyarországon a csernobili balesetből származó sugárterhelés a környező országokhoz képest is kismértékű volt. A baleset nyomán kialakult radioaktív sugárszennyezés és sugárterhelés magyarországi hatásáról készült, az MTA Környezet és Egészség Bizottsága, Sugárvédelmi, Környezetfizikai és Reaktorfizikai Bizottsága és Radiokémiai Bizottsága által szervezett jubileumi konferencia kiadványából származó összeállításból jól látható, hogy a csernobili baleset hazai hatása csekély. A csernobili baleset tanulságait levonva erősödött a nemzetközi együttműködés mind a nukleáris biztonság, mind a nukleárisbaleset-elhárítás terén. Számos nemzetközi egyezmény született annak érdekében, hogy a nukleáris baleseteket megelőzzék - és az igen kis valószínűséggel - mégis bekövetkező balesetek hatása minél kisebb legyen mind a lakosságra, mind a környezetre. A gyors és hiteles tájékoztatás jelentőségére is felhívta a figyelmet a csernobili baleset, ezért az azóta létrejött nemzetközi egyezmények és kétoldalú megállapodások kötelezővé teszik a gyors és pontos nemzetközi tájékoztatást. Az atomerőműveket üzemeltető országok komoly erőfeszítéseket tesznek a nukleáris biztonság folyamatos növelésére és a biztonságot felügyelő szervezetek megerősítésére. A csernobili baleset egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy globális erőfeszítésekre van szükség a nukleáris biztonság növelése érdekében. A nukleáris energia iránti bizalom helyreállítása és fenntartása csak gyors, pontos és hiteles tájékoztatással érhető el.