A nukleáris biztonság hatósági felügyelete és az OAH tevékenysége a 2011. évi I-131 kibocsátással összefüggésben

Az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos elsődleges nemzetközi követelmény, hogy minden ezzel összefüggő lépés kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és hatósági felügyelet mellett történjen. Magyarországon az atomenergia felhasználását törvény szabályozza (1996. évi CXVI. törvény), melynek értelmében az alapvető hatósági feladatokat megosztották az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója és az egészségügyi miniszter között. A feladatmegosztás értelmében a nukleáris biztonság felügyeletét az OAH négy létesítmény vonatkozásában látja el. Ezek a Paksi Atomerőmű (Paks), a Budapesti Kutató Reaktor (Budapest, XII.), az Oktató Reaktor (Budapest, XI.), a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (Paks). A nukleáris biztonság hatósági felügyelete alapvetően az engedélyezést, az ellenőrzést, az értékelést és szükség esetén az érvényesítést foglalja magában, amelyek szabályait a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásaival összhangban törvény és kormányrendeletek tartalmazzák, és végrehajtásukat útmutatók, eljárásrendek rendszere könnyíti meg. Az engedélyezés a létesítmények teljes életciklusát lefedi a telephely kiválasztásától a leszerelésükig beleértve az idő közben szükségessé váló átalakítások engedélyezését is. A négy létesítményben évente két-háromszáz hatósági ellenőrzést hajt végre az OAH, amelyeket az előző évi tapasztalatok figyelembevételével az éves ellenőrzési tervében készít elő. A létesítmények rendszeres jelentésekben számolnak be a hatóságnak a működésük fontosabb részleteiről és eseti jelentésekben a rendellenességekről, amelyeket minden esetben eseménykivizsgálás követ az OAH huszonnégy órás készenléti ügyeletének közreműködésével. Az OAH évente értékeli a hazai nukleáris létesítmények biztonsági teljesítményét a jelentések, eseménykivizsgálások, ellenőrzések és az engedélyezés tapasztalataira támaszkodva és egyezteti az engedélyesekkel a szükséges javító intézkedések körét. Az értékelés eredménye megtekinthető a OAH honlapján, illetve beépül az OAH tevékenységéről, az Országgyűlés számára készülő éves beszámolókba. Az Izotópkutató Kft. radioaktív jód-131 kibocsátásával kapcsolatban az OAH nem rendelkezik hatósági jogkörrel. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Krízis Központjával (IAEA Incident & Emergency Centre), mint kapcsolattartó (Contact Point) az információcserében volt/van feladata. Az IAEA IEC megkeresésére az OAH tájékoztatást adott a hazai nukleáris létesítmények állapotáról, majd az Izotópkutató Kft. tevékenységére irányuló kérdést követően az illetékes hatóságtól megkérte a Kft. tevékenységére és kibocsátására vonatkozó adatokat, valamint az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézettől a I-131 környezeti levegőben mért értékeit és haladéktalanul továbbította a bécsi szervezetnek.