EPREV-misszió keretében világítja át hazánk nukleáris veszélyhelyzeti felkészültségét. A kéthetes missziót jelentős előkészítő munka előzte meg: önértékelést készítettek a részt vevő szervezetek, és az Országos Atomenergia Hivatal egy részletes információs csomagot állított össze a NAÜ számára. Az eddig elvégzett munkáról a feladatokat koordináló Horváth Kristóf, az OAH főigazgató-helyettese adott interjút. " />

ATDR

SajatosEnaplo


Részletes kereső

Magyarorszag.hu

Kormany.hu

Kozadat.hu

Finisben az EPREV misszióra való felkészülés: interjú Horváth Kristóffal, az OAH főigazgató-helyettesével

2016.05.12
Dr. Horváth Kristóf Dr. Horváth Kristóf

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 2016 júniusában EPREV-misszió keretében világítja át hazánk nukleáris veszélyhelyzeti felkészültségét. A kéthetes missziót jelentős előkészítő munka előzte meg: önértékelést készítettek a részt vevő szervezetek, és az Országos Atomenergia Hivatal egy részletes információs csomagot állított össze a NAÜ számára. Az eddig elvégzett munkáról a feladatokat koordináló Horváth Kristóf, az OAH főigazgató-helyettese adott interjút.


Először is kicsit menjünk vissza az időben: tavaly ilyenkor a teljes hatósági rendszer átvilágítására készült az OAH, amit szintén a NAÜ végzett el (IRRS-misszió). Az akkori tapasztalatokat hasznosítva most könnyebb volt az előkészítés, vagy mindent „a nulláról kellett kezdeni”?


Bár az EPREV-misszió előkészítését már jóval az IRRS-misszió előtt megkezdtük – hiszen az ilyen országos felülvizsgálat előkészítésének teljes ideje körülbelül két év –, az IRRS-misszióban nyert tapasztalatok jelentősen segítették és segítik a mostani felkészülést. Egyrészt tudjuk már, hogy milyen egy ilyen felülvizsgálat alanyának lenni, és mit várnak tőlünk a NAÜ szakértői. Másrészt több olyan dokumentum (jogszabályok és belső szabályozók), amely az IRRS-misszió számára lett angolra lefordíttatva, változás nélkül vagy apró frissítéssel felhasználható az EPREV-misszióban is.


A tavalyi misszió érintette a veszélyhelyzeti felkészültséget is. Akkor milyen megállapítások, javaslatok vonatkoztak erre a területre, illetve voltak-e azóta pozitív változások?


A veszélyhelyzeti felkészültségi és elhárítási hatósági követelmények, továbbá az engedélyezési és ellenőrzési gyakorlat összhangban van a NAÜ biztonsági szabályzataival és útmutatóival. Az IRRS-misszió keretében egyes jobbításra váró területek kerültek azonosításra, köztük a nukleáris üzemanyagok szállítási baleseteinek elhárítására, valamint egy baleset után a helyreállításra és a normál üzemre való áttérésre vonatkozó formális követelmények kidolgozásának, továbbá a veszélyhelyzeti felkészültségi és elhárítási útmutatók naprakész állapotban tartásának szükségessége.


A magas kockázatú sugárforrásokkal kapcsolatos baleset-elhárítási felkészültség minimális további fejlesztést igényel a NAÜ-szabályzatokkal és útmutatókkal való összhang érdekében. Ez a terület korábban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) hatáskörébe tartozott, 2016. január 1-jétől viszont már az OAH feladata.


Az IRRS-misszió során megállapított javaslatok elvégzésére feladatterv készült, mely alapján a konkrét feladatok határidő megjelölésével ki lettek osztva a felelősök részére.


Nézzük a jelent! Hányan vesznek részt az előkészületekben és milyen feladatokról van szó?


Az OAH-n belül kilencen végezzük az előkészítést. A koordinálásom alatt a veszélyhelyzet-kezelési csoport (5 kolléga), egy tájékoztatási felelős, egy külkapcsolati munkatárs, és egy NAÜ-koordinátor végzi az operatív munkát.

A feladatokat az alábbi csoportokba soroltuk: koordináció, programszervezés, szakmai programok tartalmának előkészítése, dokumentációk előkészítése és megküldése, infrastruktúra biztosítása, média tájékoztatásának előkészítése.


Mekkora anyag ez a bizonyos információs csomag (ARM, Advance Reference Material) és miről szól?


Az „Advanced Reference Material” gyakorlatilag az ország veszélyhelyzet-kezelésre vonatkozó írásos dokumentumainak, illetve azok lényegi kivonatainak összessége. Célja a felülvizsgálatot végző szakemberek felkészülésének elősegítése.


Ez tartalmazza a vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, országos szintű veszélyhelyzet-elemzéseket, az országos, szervezeti, illetve létesítményi szintű veszélyhelyzet-kezelési terveket, valamint az önértékelést.


A dokumentumcsomag tartalmát előzetesen egyeztettük a NAÜ-vel, és a közelmúltban a NAÜ rendelkezésére bocsátottunk mintegy 50 dokumentumot, több ezer oldal terjedelemben.


Az eddigi önértékelés, illetve az ARM alapján lehet-e már látni az erősségeket vagy a fejlesztendő területeket? Ilyenkor be lehet-e még avatkozni egy jobb eredmény érdekében?


A kérdés ARM-re vonatkozó részére a válasz egyszerű: annak az értékelés nem célja, csupán információ biztosítása a misszió tagjai számára.


Az önértékelés már bonyolultabb, mivel kettő is volt belőle. Először az EPREV-misszióra történő sikeres felkészülés érdekében az érintett intézmények – az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv szerinti, a felelősségükbe tartozó kritikus feladatokra vonatkozóan – szervezeti önértékelést készítettek, majd azok figyelembevételével elvégeztük a nukleárisbaleset-elhárítási felkészültség országos értékelését. Ennek alapján a felkészültség fejlesztésére javító intézkedések lettek meghatározva. Ezek az intézkedések három csoportba lettek szétosztva (dokumentációs, kis eszköz- és erőforrás igényű fejlesztések, illetve átfogó, több szervezetet is érintő intézkedések). Az országos értékelésről és az intézkedésekről szóló javaslatot az OAH benyújtotta a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (KKB) 2016. évi első féléves ülésére. A KKB jóváhagyása után ezeket az intézkedéseket az érintett szervezetek végrehajtják. Ez az önértékelés tehát nem a NAÜ kérésére lett végrehajtva, nem jellemző az EPREV-missziókra, hanem – talán fogalmazhatunk így – önszorgalomból, amit esetleg a misszió is jó gyakorlatként vehet számba.


Ettől az önértékeléstől függetlenül – a NAÜ elvárásának eleget téve – az érintett szervezetek elvégezték a NAÜ nukleárisbaleset-elhárítási követelményeket tartalmazó új kiadványa (GSR Part 7, „Preparedness and Response for a Nuclear or Radiological Emergency”) szerinti önértékelést is. Az erről szóló Nemzeti Jelentést az OAH a közelmúltban benyújtotta a NAÜ számára. Ebben ugyan nincsenek elhatározott intézkedések, de célunk, hogy a lehetséges hiányosságokat még a misszió előtt saját magunk összegyűjtsük.


A missziót hogyan kell elképzelni? Mit csinálnak majd itt a külföldi szakértők?


A misszió két hétig fog tartani. A megérkezést követően – még a hivatalos program megkezdése előtt – az OAH-ban lesz egy technikai megbeszélés.


A megnyitó napon a misszió célkitűzéseit ismertetik, a jelentősebb szervezetek vezetői bemutatják szervezetüket, és bemutatásra kerül a nukleárisbaleset-elhárításra kialakított országos rendszer, valamint az önértékelés eredménye.


Az első hét többi napján a misszió tagjaiból 5 csoport jön létre, amelyek különböző területeket vizsgálnak meg részletesen, személyes látogatásokkal, interjúkkal és előadások meghallgatásával szereznek bővebb információkat.


A második hét elején az időközben felmerült kérdésekkel kapcsolatban történik további információcsere, majd a megállapítások összegyűjtése, megvitatása, valamint a jelentés elkészítése történik. A második hét végén lesz a misszió befejezése, mely sajtótájékoztatóval zárul.


A közbeeső hétvégén pedig megpróbáljuk bemutatni a nemzetközi szakértőknek Budapest főbb látványosságait egy rövid kulturális program keretében.


A misszió végén egy jelentés készül majd az eredményekről – utána mi történik?


A tartalmilag véglegesített jelentést a misszió végén kapjuk meg. Ezek után már csak formai, szóhasználati módosításokra van lehetőség, a lényegi megállapítások már nem változhatnak. A formázott jelentéstervezetet a NAÜ-től a misszió után két héttel kapjuk meg. Újabb két héten belül kell visszaküldenünk a véglegesnek szánt jelentést a NAÜ-nek, aki annak fogadásától számítva négy héten belül megküldi a véglegesített jelentést hazánknak.


A végleges jelentés kézhezvétele után három hónapon belül – amennyiben szükséges – intézkedési tervet kell kidolgoznunk a javaslatok és észrevételek kezelésére. Az intézkedési tervet, illetve az ebben történő előrehaladásokat be kell jelenteni a NAÜ részére.


Végül – ha az intézkedések jellege ezt szükségessé teszi – 2-4 éven belül egy EPREV-utómisszió során tudjuk demonstrálni, hogy hazánk veszélyhelyzet-kezelési felkészültsége teljes mértékben megfelel a nemzetközi elvárásoknak. Az utómisszióra való felkészülés részeként az önértékelést is frissítenünk kell.


Az interjút Körmendi Gábor, az OAH tájékoztatási felelőse készítette.




Facebook megosztás