Öt éve történt a Fukushima Daiichi atomerőmű balesete

2011. március 11-én a tohókui földrengés és az azt követő szökőár hatására nukleáris balesetek és üzemzavarok sorozata követte egymást a Fukushima Daiichi atomerőmű telephelyén és a technológiai épületekben. Végül három reaktorban zónaolvadás következett be, és a reaktorkonténmentek (védőburkolatok) sérülése miatt nagy mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe.

A baleset óta eltelt évek során jelentős erőfeszítéseket tettek a szakemberek a problémák elhárítására, amelyek többsége továbbra is kihívást jelent. Az olvadt zóna részei a sugárzás miatt nem hozzáférhetők, emiatt az állapotfelmérést és egyes bontási műveleteket is robotokkal végzik, illetve tervezik végrehajtani. A pihentető medence üzemanyagainak eltávolítását, illetve a külső épületek bontását már megkezdték. Jelenleg a legtöbb problémát a jelentős talajvízáramlás miatt keletkező szennyezett víz gyűjtése és tisztítása jelenti.

A baleset után Japánban és világszerte részletesen értékelték a baleset körülményeit, összegezték tanulságait és mindenhol felülvizsgálták az atomerőművek biztonságát. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) négy évvel a baleset után részletes tanulmányt tett közzé, melyben összefoglalja a katasztrófa okait és következményeit.

Már 2011 nyarától az EU-tagországok mindegyikében célzott biztonsági felülvizsgálatot, ún. stressz-tesztet hajtottak végre az atomerőművek természeti eredetű eseményekkel kapcsolatos biztonsági tartalékainak felülvizsgálatára. Az eredmények alapján elhatározott jobbító intézkedéseket a tagállamok Nemzeti Akciótervekben foglalták össze, amiket azután nyilvános és kölcsönös felülvizsgálatnak vetettek alá.

A magyar Nemzeti Akciótervről (mely 2012 decemberében készült el) megállapították, hogy teljesíti a szükséges kritériumokat, összhangban van az ENSREG (European Nuclear Safety Regulators Group – az Európai Bizottság tanácsadójaként működő európai nukleáris biztonsági hatóságok csoportja) erre vonatkozó ajánlásaival.

2015-ben, a tervek végrehajtásának követése érdekében, a nemzetközi felülvizsgálatot megismételték. Magyarország vonatkozásában megállapították, hogy a feladatok teljesítése jó ütemben halad, számos feladat határidőben vagy jóval a határidő előtt elkészült. A magyar jelentés és prezentáció egyöntetű pozitív fogadtatásban részesült, két intézkedést példaértékű, jó gyakorlatként értékeltek, elismerve mindezzel az atomerőmű és az Országos Atomenergia Hivatal munkáját.

A Nemzeti Akcióterv gerincét az MVM Paksi Atomerőmű célzott biztonsági felülvizsgálata alapján meghatározott intézkedések adják, amelyeket az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyása és felügyelete mellett az atomerőmű 2018 végéig hajt végre. Az OAH nukleáris biztonsági felügyelői ellenőrzik a feladatok megvalósítását és a végrehajtás megfelelő előrehaladását. Az atomerőmű félévente előrehaladási jelentést készít a hatóság számára. 2015 végére a 46 feladatból 24 teljesült, és 6 feladat teljesítését értékeli jelenleg az OAH.

A célzott biztonsági felülvizsgálat elvégzése után, az eredmények figyelembevételével, a Nemzeti Akciótervvel összhangban az Országos Atomenergia Hivatal 2013-ban megkezdte a fukushimai tapasztalatok érvényesítésének előkészítését a nukleáris biztonsági jogszabályokban is. Ehhez a hivatal tanulmányozta a NAÜ és a WENRA (Western European Nuclear Regulators Association – Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége) baleset után felülvizsgált követelményeit, valamint – a JNES (Japanese Nuclear Energy Safety Organization) tudományos intézettel is együttműködő külső szakértői intézmény bevonásával – tanulmányt készíttetett a hazai nukleáris biztonsági követelmények módosításának igényéről.

Mindezek alapján, több hónapos előkészítés után az Országos Atomenergia Hivatal 2014-ben kezdeményezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál a nukleáris biztonsági követelmények módosítását. Az OAH javaslata alapján összesen 50 db új követelmény fogalmazódott meg, 29 követelmény pedig módosult. A létesítendő új atomerőművi blokkok kapcsán különösen fontos szempont volt, hogy a követelményekben teljes körűen érvényesüljenek a feldolgozott tapasztalatok. Az új követelmények 2014 végén jelentek meg, ezzel Magyarország világviszonylatban is az élen jár a fukushimai tapasztalatok érvényesítésében.

Az OECD NEA (Nuclear Energy Agency – nukleáris energia ügynökség) 2016.02.29-én tett közzé egy beszámolót „Öt évvel Fukushima után: nukleáris biztonsági fejlesztések és tapasztalatok hasznosítása” címmel, mely összefoglalja az ügynökség és tagországai által a biztonság növelése érdekében a baleset óta végrehajtott nemzetközi, illetve nemzeti intézkedéseket, a fukushimai tapasztalatok hasznosítását. A jelentés megerősíti, hogy az OECD NEA-tagállamok nukleáris létesítményei a Fukushimában történtek fényében is biztonságosak. A beszámolóban az OECD NEA hangsúlyozza a fukushimai tapasztalatok hasznosításának fontosságát és kitekint az ezzel kapcsolatos jövőbeli kihívásokra is.