Csernobil napjainkban: áttekintés az elmúlt évek történéseiről

Csernobili Atomerőmű

38 évvel ezelőtt történt a csernobili atomerőműbaleset. Az évforduló kapcsán összegyűjtöttük az elmúlt évek legfontosabb történéseit, amelyek a telephelyet, illetve a létesítményt érintették, valamint áttekintést adunk az aktuális helyzetről.

A balesetről, a levont tanulságokról és a hazai vonatkozásokról részletesen a 30. évfordulón közzétett cikkünkben olvashat. A 35. évfordulón közzétett hírünket ide kattintva érheti el.

Az utóbbi évek egyik legfontosabb fejleménye volt, hogy nemzetközi összefogással az ideiglenesnek szánt szarkofág fölé új, hermetikus szarkofágot építettek, amelynek munkálatait 2017-ben fejezték be. A valaha épült legnagyobb mozgatható szárazföldi szerkezet célja a radioaktív anyagok visszatartásán túl a károsodott, szennyezett épület és szerkezetek elbontásának biztosítása.

2020 áprilisában több héten keresztül égett az erdő, a száraz időjárás miatt a Csernobil melletti erdőségekben elhúzódtak a hatóságok oltási munkálatai. Az atomerőmű és a környezetében lévő létesítmények az ukrán hatóságok akkori tájékoztatása szerint nem voltak veszélyben. A magyar hatóságok folyamatosan figyelték, hogy a csernobili erdőtűz füstje befolyásolja-e a hazai sugárzási értékeket: a mérési eredmények igazolták, hogy semmilyen hatással nem volt az itthoni helyzetre, nem emelkedett meg a háttérsugárzás Magyarországon.

A két évvel később, a 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború első heteiben az orosz haderő elfoglalta a létesítményt: a közvetlen közelében zajló harcok ellenére nem esett benne kár, és az üzemeltető személyzet sem sérült meg. Azonban a területen rövid időre megemelkedett a sugárzás, amelyet a katonai járművek által felkavart szennyezett por okozott. A katonai tevékenység következtében a biztosítéki ellenőrző- és sugárzásmérő rendszerek karbantartása, a személyzet váltása és hatósági felügyelet gyakorlása problémákba ütközött.

Április közepén az ukrán nukleáris hatóság arról informálta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, hogy fokozatosan visszaállítják a hatósági felügyeletet a létesítmény felett, másrészt sikerült újra megoldani a személyzet váltását.

A NAÜ főigazgatója, Rafael Mariano Grossi vezette delegáció 2022. április végén érkezett a Csernobili Atomerőműbe, hogy berendezéseket szállítson, radiológiai vizsgálatokat végezzen, és helyreállítsa a biztosítéki ellenőrző rendszereket. A missziót követő sajtótájékoztatón a főigazgató külön kiemelte a helyszínen elvégzett mérések jelentőségét, amelyek révén bebizonyosodott, hogy a háttérsugárzás szintje bőven a megengedett mértéken belül maradt.

Május végén újabb NAÜ-misszióra került sor, akkor a nemzetközi szakértők egyik kiemelt feladata az volt, hogy az egykori erőművet körülvevő zónába telepített automata sugárzásmérő rendszert - mely a katonai invázió során megsérült - helyreállítsa. A NAÜ által koordinált nemzetközi segítségnyújtási egyezmény keretében hazánk képzéssel és eszközökkel nyújtott segítséget a Csernobili Atomerőmű erősen sugárszennyezett zónájának akna- és lőszermentesítéséhez.

2023 januárjában példátlan vállalkozás indult a NAÜ részéről: a szervezet nukleáris biztonsági és védelmi szakértői állandó jelleggel tartózkodnak az ukrán nukleáris létesítményekben (illetve az oroszok által átvett Zaporizzsjai Atomerőműben) hogy segítsék az atomenergia békés célú felhasználását, valamint a NAÜ közvetlen tájékoztatását. A január 16-i héten megtörtént a NAÜ-zászlófelvonás a csernobili telephelyen is, ahol azóta is folyamatosan segítik a NAÜ szakértői az ott dolgozók munkáját.

Ami hazánk szempontjából kiemelten fontos, hogy az Ukrajnában jelenleg működő nukleáris létesítmények mindegyike több mint 300 km-re van, a Zaporizzsjai Atomerőmű több mint 900 km-re fekszik a magyar határtól. A nagy távolság miatt egy esetleg bekövetkező veszélyhelyzet esetén sem várható olyan esemény, amely lakosságvédelmi intézkedéseket indokolna Magyarország területén.