Az atomenergia alkalmazása az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben (Atomtörvény) megfogalmazott definíció szerint nukleáris vagy más radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenység, az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint a nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazását szolgáló létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő tevékenység. Az atomenergia alkalmazásai hatósági felügyeletének alapvető célkitűzése, hogy az atomenergia alkalmazása – úgymint az alkalmazás során keletkező ionizáló sugárzás – semmilyen módon ne okozhasson kárt az emberekben és a környezetben. Fontos szempont továbbá, hogy a felügyelet az indokoltnál nagyobb mértékben ne korlátozza a kockázatokat keltő létesítmények, berendezések üzemeltetését, illetve a tevékenységek folytatását. Továbbá alapvető érdeke és kötelessége a nukleáris létesítményeket üzemeltető és radioaktív anyagokat alkalmazó államoknak, hogy a területükön működő nukleáris létesítmények, nukleáris anyagok és radioaktív anyagok épségét és védett alkalmazását, valamint tárolását és szállítását megfelelő szintű fizikai védelmi rendszerrel biztosítsák.
A nukleáris anyagok fizikai védelmét az 1980. évi Nukleáris Anyagok Fizikai Védelméről szóló nemzetközi egyezmény alapozta meg, amit Magyarország is aláírt és az 1987. évi 8. törvényerejű rendelettel hirdetett ki. Az időközben felmerült tapasztalatok és a terrorizmus elleni harc kiszélesedése miatt az Egyezményt a részes államok egyhangú döntéssel módosították a NAÜ által szervezett és 2005. július 4-8. között, Bécsben megrendezett Diplomáciai Konferencia keretében. Hazánk elsők között írta alá az Egyezmény módosítását, melyet 2008. évi LXII. törvénnyel hirdetett ki. Az egyezmény végrehajtását segítendő, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) kiadta a Nukleáris anyagok és nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló (IAEA Nuclear Security Series No. 13) dokumentumot, melyben a megvalósítást szolgáló állami rendszerek elemeit, a nukleáris anyagok kategóriába sorolását, a használatban lévő, tárolt, illetve szállított nukleáris anyagok védelmi követelményeit, valamint a nukleáris létesítmények szabotázs elleni védelmének követelményeit összegzi.
A nemzetközi egyezményben vállaltak hazai alkalmazásának legfelső szintjét az Atomtörvény képviseli, a törvény tartalmazza a nukleáris védettség alapelveit és megteremti a fizikai védelem részletes szabályozásának kereteit. Az Atomtörvény felhatalmazása alapján kiadott, az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 190/2011. Korm. rendelet) tartalmazza a részletes követelményeket. A 190/2011. Korm. rendelet 31. § alapján az OAH látja el a nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás és radioaktív hulladék fizikai védelmi rendszere kialakításának, üzemeltetésének, valamint módosításának hatósági engedélyezését és ellenőrzését, az Országos Rendőr-főkapitányság szakhatósági együttműködésével.
Fizikai védelem azon belső szabályozás, technikai eszköztár és élőerős elhárítás összessége, amely a nukleáris védettség részeként a nukleáris létesítményekkel, valamint nukleáris és más radioaktív anyagokkal, valamint az ionizáló sugárzást kibocsátó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezésekkel szemben elkövetendő jogtalan eltulajdonítás és szabotázs, illetve egyéb bűncselekmények megelőzésére és elrettentésére, észlelésére, késleltetésére és elhárítására irányul.
1. A megelőzés célja a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást kibocsátó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezések hatósági felügyelet alóli kikerülésének megakadályozása, és az engedély nélküli tevékenységek, jogellenes cselekmények meggátolása, továbbá szankciók meghatározása az elrettentés érdekében.
2. Az észlelés célja a nukleáris és más radioaktív anyagok, továbbá az ionizáló sugárzást kibocsátó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezések (valamint a hozzájuk kapcsolódó technológiák) kereskedelmének monitorozása, és az illegális forgalmazás, továbbá az engedély nélküli tevékenységek felismerése és megakadályozása.
3. Az elhárítás a jogellenes cselekmények következményeinek enyhítésére, felszámolására, az elkövetők azonosítására és büntetésére, valamint a talált vagy lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos intézkedések megtételére irányul.
Az Atomtörvény három alapelvet vezet be a fizikai védelemmel kapcsolatban.
1. A fokozatosság elvének értelmében a konkrét anyagra, berendezésre vagy nukleáris létesítményre, radioaktív hulladék tárolókra vonatkozó fenyegetettséget kell alapul venni a fizikai védelmi rendszer kiépítésekor. A konkrét fenyegetettség és így a vonatkozó követelmények szintjének meghatározása során figyelembe kell venni az anyag attraktivitását és veszélyességét.
2. A mélységi (többszintű) védelem elve a fizikai védelem biztosítása során alkalmazott elvek, intézkedések és műszaki megoldások egymásra épülő, komplex rendszerben történő alkalmazását követeli meg, ahol a rendszer garantálja a védettség elvárt szintjének megvalósulását egy sor egymást követő és egymástól független szintű védelem kombinálásával.
3. Az egyenlő védelem elve azt jelenti, hogy a fizikai védelmi rendszernek a különböző behatolási útvonalakon és különböző taktikákkal szemben közel azonos védelmet kell nyújtania.
Fizikai védelmi tervben kell összegezni a nukleáris létesítmények, radioaktív hulladék tárolók, valamint nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazása, tárolása és szállítása fizikai védelmi rendszerének működését, és az elrettentés, detektálás, késleltetés és elhárítás fizikai védelmi funkciók konkrét megvalósulását
A 190/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartoznak a mobil és fix telepítésű ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezések is. Az ilyen berendezésekkel való károkozási képesség alacsony, de ebben az esetében is szükséges a megfelelő védelem biztosítása, és ennek érdekében az alapvető követelmények meghatározása. A fokozatosság elve alapján azonban ebben az esetben nem indokolt külön fizikai védelmi terv készítésére kötelezni az érintett engedélyeseket; a fizikai védelmi követelmények teljesítéséről a sugárvédelmi engedélyezés során kell nyilatkozni.
A jogszabályban meghatározott követelmények teljesítésére és a kapcsolódó engedélyezési és ellenőrzési eljárások gyors és akadálymentes lefolytatásának érdekében a hatóság fizikai védelmi útmutatókban összegzi az ajánlásait. Az útmutatók az alábbi linken elérhetők:
https://www.haea.gov.hu/web/v3/OAHPortal.nsf/web?openagent&menu=04&submenu=4_3