A hatósági felügyeletnek 4 fő eszköze van: az engedélyezés, ellenőrzés, értékelés és érvényesítés.
Az engedélyezés egy adott tevékenységet megelőző hatósági eszköz, hiszen a hatóság a tevékenység végrehajtása előtt bírálja el a tevékenység végrehajthatóságát és határozza meg a végrehajtás feltételeit, a kapcsolódó feladatokat. Az ellenőrzés jellemzően a tevékenység végrehajtásának idejében zajlik, a tevékenységre jellemző tények és körülmények felügyeletét teszi lehetővé, de a végrehajtás folyamatába is enged beavatkozást.
Az értékelés jellemzően az adott tevékenység, folyamat lezárása után végzi a hatóság, így a megállapítások utólag, a tevékenység, folyamat befejezését követően fogalmazódnak meg, ezért ennek a hatósági eszköznek az egyik lényeges pontja a visszacsatolás, amely segítségével a feltárt hibákat a következő alkalommal kell elkerülni.
Az engedélyezés, ellenőrzés, értékelés nem választható el teljes mértékben egymástól. Ezek együtt léteznek és sokszor egy-egy ügy, tevékenység kapcsán mindhármat kell alkalmazni.
Az érvényesítés folyamatáról mindenkinek a bírság jut eszébe. Itt is, mint az élet sok más területén is a bírságolás az egyik végső eszköz. Előtte sokrétű beavatkozási lehetőség áll a hatóság rendelkezésére, hogy érvényt szerezzen a jogszabályi előírásoknak, hatósági döntéseknek
ÉrtékelésA magyarországi radioaktívhulladék-tároló létesítmények tevékenységének hatósági értékelése Az Országos Atomenergia Hivatal évente értékeli a felügyelete alá tartozó radioaktívhulladék-tároló létesítmények – a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) és Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) – biztonsági teljesítményét. A radioaktívhulladék-tároló létesítmények üzemeltetését minősítő biztonsági teljesítmény sok szempontot figyelembe vevő értékelés eredményeként áll elő. Az értékelés a mennyiségi mutatókkal kifejezhető jellemzők mellett a mérnöki és a biztonsági megítélés eszközeit is alkalmazza. A biztonsági teljesítmény értékelése a hatósági ellenőrzések eredményein, az üzemeltetési adatokon és az üzemeltetés során bekövetkezett események vizsgálatán, elemzésén alapul. Az értékeléséhez az OAH:
Az értékelés során az OAH figyelembe veszi a radioaktívhulladék-tároló létesítmények potenciális veszélyességének mértékét is. A biztonsági jellemzők értékelési kritériumait az OAH úgy állapítja meg, hogy azok figyelembe vegyék a biztonsági teljesítmény elért szintjét és az a radioaktívhulladék-kezelés biztonságával kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, ugyanakkor segítsék az engedélyeseket a biztonsági teljesítmény növelésében. A legjelentősebb nukleáris létesítmény, a Paksi Atomerőmű esetében a hagyományos értékelési technikák mellett az OAH 2001. óta alkalmazza a biztonsági mutatók rendszerét is a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által kidolgozott módszertan szerint.
Az atomerőművi tapasztalatok alapján az OAH kialakította, és 2005. óta alkalmazza a biztonsági mutatók rendszerét az OAH által felügyelt többi nukleáris létesítményre. Az OAH a mutató rendszert 2014-ben a radioaktívhulladék-tároló létesítményekre is kidolgozta és próba jelleggel használatba vette. Az értékelés tehát valamennyi létesítmény esetében támaszkodik a biztonságimutató-rendszer eredményeire is. Az üzemeltetés biztonsági jellemzőinek monitorozása és elemzése az esetleges biztonsági problémák korai felismerése mellett adatokat szolgáltat az OAH felügyeleti tevékenységének tervezéséhez, és hatósági intézkedéseknek is alapját képezheti.
A biztonsági mutatórendszerAz üzemeltetés-biztonság értékelése sok szempontot figyelembe vevő, számszerűen kifejezhető jellemzőkkel – biztonsági mutatók segítségével – történik. A mutatók mellett a mérnöki biztonsági értékelést változatlanul alkalmazza a hatóság, mert a létesítmény biztonsági teljesítménye csak összetett értékelés eredményeként állapítható meg. Sok esetben csak az előző évek hasonló eredményeivel, teljesítménymutatóival való összevetés hoz eredményt.
A mutatók megfelelő megválasztásával lehetőség nyílik a radioaktívhulladék-tároló létesítmény folyamatos monitorozására, a változások értékelésére, a romló tendenciák korai azonosítására. Az eltérések felismerése esetén a hatóság megfelelő intézkedéseket kezdeményezhet, megelőzve a biztonság elfogadható szint alá csökkenését.
Az értékelési területek részterületekre, ezek biztonsági mutatókra, illetve jellemzőkre oszlanak az alábbi – Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló alapján vett – példa szerint:
A biztonsági jellemzőket a hatóság egyedileg meghatározott kritériumok szerint értékeli, és színkóddal látja el az alábbiak szerint:
„zöld”: A biztonsági jellemző zöld mezője a hatóság által megfelelőnek tartott határértékig terjed. A zöld mező értékeit a hatóság elfogadhatónak tartja, további intézkedést vagy fokozott odafigyelést nem lát szükségesnek. Romló trend vagy a sárga mező határértékéhez közelítő érték esetén az engedélyes – a problémát felismerve – megelőző intézkedéseket tehet.
„sárga”: A figyelmeztető, sárga mező határai a kívánatos értéktől való eltérésre figyelmeztetnek, de a hatóságilag megengedhető tartomány határain belül. A sárga tartományba tartozó jellemzőket fokozottan kell figyelni, és az engedélyessel intézkedési tervet kell készíttetni a kedvezőtlen minősítés megszüntetése érdekében. Az intézkedési terv végrehajtására a hatóság levélben szólítja fel az engedélyest, és a terv teljesítéséről az időszakos jelentések felülvizsgálata, valamint célellenőrzések során győződhet meg. A sárga szín a biztonsági tartalék kismértékű csökkenésére figyelmeztet, de nincs szükség közbelépésre, mert még mindig a hatósági tartományon belül van.
„piros”: A biztonsági jellemző javítandó, azaz a jövőben mindenképpen nagyobb odafigyelést igényel, piros mezőjének alsó határa a hatóság által jóváhagyott érték, vagy – szabályozott érték hiányában – egyedileg meghatározott kritérium. Az engedélyesnek intézkedési tervet kell készítenie, amelyet a hatóság – szükség esetén – az általa fontosnak tartott feladatokkal kiegészítve rendel el. Az intézkedési tervben szereplő feladatok végrehajtásáról az engedélyesnek a rendszeres jelentések keretében kell beszámolnia, illetve a hatóság célellenőrzés keretében ellenőrzi a feladatok végrehajtásának előrehaladását. A piros színű jellemző önmagában nem jelenti, hogy a biztonság elfogadhatatlan lenne az adott létesítményben, de mindenképpen jelzi, hogy a biztonsági tartalék csökkent, ami indokolja a jelenség részletesebb vizsgálatát és az adott jellemző javítása érdekében beavatkozásra van szükség.
„fehér”: A biztonsági jellemző nem ismert. Adathiány, vagy értelmezhetetlen adat miatt a jellemző nem képezhető.
A biztonsági mutatók összefüggő, de egymással nem helyettesíthető biztonsági jellemzőket fognak össze, ezért a biztonsági mutató szín szerinti értékelése a benne szereplő biztonsági jellemzők közül a leggyengébb minősítésűeknek a színe alapján történik.
Az adott területet nemcsak a mutatókat minősítő színek alapján, hanem más szempontok szerint is kell értékelni annak érdekében, hogy a mennyiségileg kifejezhető biztonsági jellemzők mellett az egyéb forrásból szerzett információkat is figyelembe lehessen venni.
A létesítmények különbségéből adódóan a biztonsági értékeléshez is más-más jellemzők szükségesek létesítmény specifikusan. A jellemzők és mutatók számát a következő táblázat tartalmazza:
RHFT | NRHT | |
Értékelési főterületek száma | 3 | 3 |
Mutatók száma | 10 | 10 |
Jellemzők száma | 19 | 19 |
Az egyes területek mutatóinak összefoglaló értékelési eredményeit az OAH honlapján található dokumentumokban létesítményenként mutatjuk be. Az eredmények az egyes jellemzők értékein és a jellemzők értékelési kritériumainak megfelelő színkódon alapulnak.
EngedélyezésA hatósági tevékenység egyik legnagyobb felelősséggel járó területe az engedélyezés. Ennek eredményeként a hatóság – a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével – felhatalmazza a radioaktívhulladék-tároló létesítmény engedélyesét az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos valamilyen feladat, tevékenység elvégzésére, vagy számára kötelezettséget fogalmaz meg. A biztonság területén ezt a felhatalmazást minden esetben biztonsági elemzésre kell alapozni, melyben igazolni kell, hogy az engedélyezett tevékenység során és eredményeképpen garantált a hosszú távú biztonság, érvényesülnek a vonatkozó jogszabályi előírások és speciális követelmények.
Az atomenergiáról szóló törvény és a vonatkozó 9/2022 (XII. 29.) OAH rendelet szerint az OAH engedélyezési eljárásai következők:
Az OAH az engedélyezés folyamatába a jogszabály által előírtak szerint szakhatóságokat is bevon. A hatósági engedélyezési eljáráson túl néhány létesítmény esetében az atomenergiáról szóló törvény magasabb szintű hozzájárulást is előír. Így többek között új radioaktívhulladék-tároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.
EllenőrzésA hatósági ellenőrzés célja, hogy ezzel a felügyeleti eszközzel is biztosítsa az OAH az atomenergia biztonságos alkalmazását. Az OAH a végrehajtott ellenőrzései során meggyőződik arról, hogy az ellenőrzés alá vont szervezet, személy (továbbiakban: ellenőrzött) az adott tevékenységet a vonatkozó jogszabályoknak, a hatósági határozatokban előírtaknak, a hatósági útmutatókban rögzítetteknek, a vonatkozó szabványoknak, a nemzetközi vagy hazai jó gyakorlatnak, valamint az ellenőrzött belső szabályozásának megfelelően szervezi és hajtja végre. Az ellenőrzés kiterjed arra is, hogy az adott tevékenység végrehajtása kielégíti-e az előre megfogalmazott kritériumokat.
Az OAH a tároló létesítmény életciklus szakaszának megfelelő sajátos ellenőrzési szempontokat is magába foglaló ellenőrzéseket, a radioaktívhulladék-tárolókkal összefüggő hatósági felügyeleti tevékenysége során átfogó-, feltáró- és eseti ellenőrzéseket végez.
Az OAH éves ellenőrzési tervet készít, melyet a honlapján közzétesz és erről tájékoztatja az érintett engedélyeseket és hatóságokat.
Az OAH jogosult bármely atomenergiát alkalmazónál - hatáskörében – időkorlát nélkül ellenőrzést folytatni, tehát nemcsak a tároló létesítményekben, hanem a beszállítóknál és szerződéses partnereknél (továbbiakban: beszállítók) is.
Az OAH a tároló létesítményekben (valamint a beszállítóknál) előzetesen bejelentett, valamint indokolt esetben előzetesen be nem jelentett ellenőrzéseket végez.
Előre be nem jelentett ellenőrzés a hatóság által végzett eseti ellenőrzés azon fajtája, amelyet nem előz meg előzetes értesítés, és az ellenőrzött tevékenységének egy adott, konkrét cselekményére, illetve annak vizsgálatára irányul. Ezzel az ellenőrzési módszerrel a hatóság alkalomszerűen él olyan esetekben, amikor feltételezhető, hogy az ellenőrzés előzetes bejelentése kedvezőtlenül befolyásolhatja az ellenőrzés eredményét.
Az OAH ellenőrzése atomenergiáról szóló törvény és a tároló létesítmények biztonsági követelményeiről szóló 9/2022 (XII. 29.) OAH rendelet értelmében kiterjed az általa engedélyezett tevékenységek végrehajtására, a radioaktív hulladékok feldolgozásával, tárolásával és elhelyezésével kapcsolatos, valamint egyéb üzemeltetési tevékenységekre is.
Az OAH évente körülbelül 40 ellenőrzést hajt végre a tároló létesítményekkel kapcsolatban. Az ellenőrzések végrehajtását segíthetik a szakhatóságok szakemberei és szakértők is. Ellenőrzés a helyszínen, vagy dokumentumellenőrzés esetén adatszolgáltatás útján is megvalósulhat.
A tároló létesítmények lezárásával illetve a lezárását követő intézményes ellenőrzés biztonsági és dokumentációs, valamint jelentéstételi követelményeiről a 9/2022 (XII. 29.) OAH rendelet részletesen rendelkezik.