Osztrák kérésre, 2022. február 15-én került sor arra az osztrák-magyar szakértői megbeszélésre, amelynek témája az új atomerőművi blokkok telephelyi sajátosságai, ezen belül is a vető kérdésköre volt. A rendezvényen elhangzottak alapján továbbra is az az Országos Atomenergia Hivatal álláspontja, hogy a kiválasztott telephely alkalmas az új blokkok létesítésére. A hatóság a jelenleg is zajló létesítési engedélyezési eljárás során vizsgálja, hogy az alkalmazni kívánt technológiák és tervek megfelelően kezelik-e a telephely sajátos jellemzőit.
Az osztrák állam által megrendelt – az új blokkok paksi telephelyének földtani sajátosságait elemző – tanulmányt 2021 májusában tették közzé Ausztriában és küldték meg az OAH számára. A témával kapcsolatban osztrák kezdeményezésre szakértői megbeszélésnek adott otthont az Országos Atomenergia Hivatal 2022. február 15-én, amelyen hazai, valamint az osztrák fél által felkért szakemberek vettek részt. A rendezvényen az OAH és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és az állami földtani feladatokat ellátó szervként kijelölt kormányhivatalok jogutódja) szakemberei mellett jelen voltak a Paks II. Atomerőmű Zrt. képviselői és szakértői, valamint az Osztrák Környezetvédelmi Hatóság munkatársai, és az általuk felkért osztrák, német és francia szakértők.
Az OAH meglátása szerint az osztrák tanulmány – a figyelembe vett jelentős dokumentummennyiség ellenére – nem teljeskörű információkon alapszik. Ezzel szemben, az OAH szakmai álláspontjának kialakítása során jelentősen több adatot, elemzést vett figyelembe (pl. a földtani kutatási program teljes dokumentációja, melynek programját a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség SEED-missziója során megvizsgálta, illetve a telephelyvizsgálati és -értékelési program teljes dokumentációja, amelynek megalapozottságát a törvényi előírásoknak megfelelően külső, független szakértők is igazolták).
Rendszeresek a szakértői megbeszélések az osztrák féllel
Az OAH nemzetközi kapcsolataiban kiemelten kezeli a szomszédos államok hatóságaival fennálló kétoldalú kapcsolatokat, különös tekintettel az Európai Uniós tagországokra. A magyar-osztrák bilaterális együttműködés már több mint három évtizedre tekint vissza. Az OAH és az osztrák fél szakértői (minimum) évenkénti megbeszélések során vitatják meg a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, aktuális kérdéseket, aminek része a Paks II. projekt is.
Ennek mentén az elmúlt évben két alkalommal (áprilisban és októberben) került sor osztrák-magyar kétoldalú (online) találkozóra.
Fontos kiemelni, hogy Ausztria nem alkalmaz atomenergiát a villamosenergia-termelésében és az ilyen projekteket más országokban sem támogatja. Ezt tiszteletben tartva az OAH eddig és ezután is tájékoztatja az osztrák felet, valamint mindent megtesz az őszinte párbeszéd folyamatos fenntartásáért.
Amit a paksi telephelyről tudni kell
A paksi telephely egy úgynevezett „lemezen belüli” (intraplate) területen fekszik, távolabb a nagyobb földrengések tipikus előfordulási pontjaitól, amelyek jellemzően kéreglemezek találkozásánál alakulnak ki. Azon belül Magyarország egyik legkevésbé szeizmikus (földrengésveszélyes) területe, amely laza üledékes rétegekkel fedett. A telephely e sajátossága miatt – a földrengések és azok hatásának felszíni megjelenése szempontjából – merőben másképp viselkedik, mint az erősen földrengésveszélyes és felszíni elvetődésre hajlamos területek (pl. Japán, Kalifornia, Új-Zéland stb.). Ezt a különbséget, ezeket a szempontokat a telephely vizsgálata/értékelése során sem szabad figyelmen kívül hagyni. Továbbá a paksi telephely laza üledékes rétegei csillapító hatásuk miatt kifejezetten előnyösek a földrengések által esetlegesen okozott felszíni elmozdulások szempontjából, bár a talajfolyósodás lehetősége miatt komoly, de kezelhető műszaki kihívást támasztanak a tervezett létesítményekkel szemben. Ennek megfelelően az OAH a kapcsolódó műszaki megoldások tesztjeit, terveit, majd azok kivitelezését folyamatosan elemzi és értékeli.
Fókuszban a vető kérdésköre
A telephely alatt áthaladó Dunaszentgyörgy-Harta vetőszegmens neotektonikai értelemben és neotektonikai időskálán nézve aktív, vagyis a földtörténeti negyedidőszakban – hozzávetőleg 2,7 millió éves távlatban – ezen a vetőn voltak kisebb földrengések.
Az új blokkok telephelyengedélyének megalapozásához végzett kutatások egyik központi kérdése épp az volt, hogy ezen a vetőszegmensen egy esetlegesen kipattanó földrengés okozhat-e jelentős, a felszínen maradandó elmozdulást. Jóllehet a paksi telephely már ezt megelőzően is földtanilag az ország egyik legjobban megkutatott területe volt, mégis kiterjedt és több éves kutatási program segítette a hatósági döntés megalapozását. A kutatások nemcsak a paksi telephelyen gyűjtött információkra szorítkoztak. Kiterjedtek annak 50 km sugarú körére, sőt a távoli, nagyszerkezeti kapcsolatokra is.
Támaszkodva az elmúlt harminc év alatt felhalmozott ismeretekre, a program keretében komplex geológiai-geofizikai vizsgálatok alapján a telephelyen azonosították a vetőnek azt a szakaszát, amelyen a maradandó felszíni, felszínközeli elmozdulás lehetősége felmerült. Ezen a szakaszon árkolással történő közvetlen feltárást végeztek, amelynek eredményeként lokális deformációkat találtak az árkolt részen. A nukleáris iparban biztonsági alapkövetelményként megfogalmazott konzervatív elemzési és tervezési megközelítés miatt a telephelyen azonosított lokális deformációkat elvetődésként modellezték és vették figyelembe annak ellenére is, hogy az árkolások eredményei ezt nem indokolták. Elvégezték – úgyszintén konzervatív modellezéssel – a maradandó felszíni elmozdulás veszélyének elemzését. Megállapították, hogy a vetőszegmensen nem várható olyan permanens elmozdulás, amely a felszínen az épülő atomerőmű, vagy akár a már ott üzemelő nukleáris létesítmények biztonságára hatással lehetne.
A blokkokat még a hatósági korláthoz képest is jelentős biztonsági tartalékkal tervezik különböző terhelésekre, aminek következtében egy a konzervatívan feltételezett maximálisnál nagyobb mértékű elvetődést is el kell, hogy viseljenek. Az atomerőműnek tehát e veszély ellen is védettnek kell lennie.
A földrengések hatásainak vizsgálata kiemelt jelentőségű
A földrengés, mint veszélyforrás potenciális hatásainak meghatározása és a létesítendő vagy üzemelő blokkok földrengések elleni védelme kiemelt fontosságú kérdéskör. A Pannon-medencében elhelyezkedő paksi telephely területének mérsékelten földrengésveszélyes minősítését az elmúlt közel száz év műszeres mérései is igazolták, érdemleges szeizmikus aktivitást nem mutattak a területen.
A historikus földrengésadatokon túl – a kilencvenes évektől kezdve – már rendkívül pontos mérési adatok állnak rendelkezésre. A paksi telephely mérőállomásait a környező országokhoz képest is fejlettebb technológiával alakították ki, ezen állomások érzékenysége mai napig kimagaslónak tekinthető a régióban. Amennyiben tektonikai mozgások által előidézett földrengés lett volna az elmúlt több tíz éves időszakban, az kimutatható lett volna a mérési eredmények alapján. Ezek a mérések folyamatosan (így jelen pillanatban is) zajlanak, és bárki számára szabadon elérhetőek valós időben (www.foldrenges.hu).
Összegzés
Az osztrák tanulmány vizsgálata, valamint az osztrák féllel történt szakmai megbeszélések alapján kijelenthető, hogy nem merült fel olyan új, releváns információ, amely a 2017-ben kiadott telephelyengedély felülvizsgálatát indokolná vagy érvényességét megkérdőjelezné. Az OAH továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy az elvégzett mérések és elemzések, illetve a benyújtott dokumentáció alapján az új atomerőművi blokkok telephelye megfelel a jogszabályokban foglalt követelményeknek, így az új atomerőművi blokkok építésére alkalmas.
Az új atomerőművi blokkok konkrét műszaki megoldásainak megfelelőségét a jelenleg is zajló létesítési engedélyezési eljárás, és az építési engedélyezési eljárások során is vizsgálja a hatóság, hogy meggyőződhessen arról, hogy az alkalmazni kívánt technológiák és tervek megfelelően kezelik-e a telephely sajátos jellemzőit, így például az évtizedek óta ismert, a telephelyet is érintő vető viselkedését és annak létesítményre gyakorolt hatásait akár egy esetleges földrengés során.
Az Országos Atomenergia Hivatal fő feladata, hogy biztosítsa az atomenergia biztonságos alkalmazását Magyarországon, így az új blokkokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárások során is mindenekfelett álló szempont a nukleáris biztonsági követelmények maradéktalan teljesítése.