ATDR

SajatosEnaplo


Hirdetmények

Nincs aktuális hirdetmény!


ÖSSZES HIRDETMÉNY
Részletes kereső

Magyarorszag.hu

Kormany.hu

Kozadat.hu

Az OAH szakértőjét is felkérték a NAÜ INES tanácsadó testületébe

2020.07.07
Nyisztor Dániel Nyisztor Dániel

Nyisztor Dánielt, az OAH osztályvezetőjét is felkérte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, hogy vegyen részt a Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Esemény Skála (INES) Tanácsadó Testület munkájában. Ennek feladatai közé tartozik, hogy gondozza az INES-kézikönyvet, elősegítse az események INES-skála szerinti minősítésének elvégzését, továbbá az INES-skálához kapcsolódó képzéseket tartsanak. A felkérés 2020. július 1-i kezdettel hároméves periódusra szól. Nyisztor Dániel rövid interjúban adott áttekintést a részletekről.


Egy ilyen tanácsadó testület munkáját hogyan kell elképzelni? Mi alapján kérik fel a szakértőket?

A testületbe a NAÜ meghívása alapján kerülhet be bárki is, országok nem jelölhetnek önkéntes alapon tagot ebbe a testületbe. Emiatt mondhatom, hogy megtiszteltetés részt venni a csoport munkájában, ugyanakkor persze felelősséggel is jár, hiszen a nevében is benne van – tanácsadó testület – vagyis tapasztalat szüksége ahhoz, hogy ide bárki is bekerülhessen. Minden ország, amely csatlakozott a NAÜ-n belül az INES-rendszerhez (ez ugyanis önkéntes) rendelkezik nemzeti koordinátorral, aki a NAÜ felé kommunikálja az országa azon eseményeit, amelyeket minősít az INES-skálán. Ezeket a koordinátorokat ki kell képezni, amelyről a NAÜ oly módon szokott gondoskodni, hogy 2 évente indít egyhetes képzést Bécsben. A képzés végére az INES-kézikönyv minden fejezetéről áttekintést kell adni számukra, valamint gyakorlási lehetőséget kell biztosítani. Ezeket a képzéseket többségében a tanácsadó testület tagjai szokták megtartani. Magam is most már legalább 3 éve veszek részt rendszeresen ilyen oktatásokon előadóként, különböző témákban. Ezen kívül kétévente szoktak a nemzeti koordinátorok Bécsben találkozni, ahol beszámolnak az INES-t érintő ügyekről, érdekesebb eseményekről, vagyis tapasztalatcsere folyik. Ezen a találkozón is számos kérdés szokott felmerülni, amelyet nyilvánvalóan többségében a tanácsadó területi tagok szoktak megválaszolni.

Maga a testület minimum 7, maximum 12 főből áll. A tagok eloszlása ugyanakkor nem csupán a tapasztalatot, hanem geográfiai eloszlást is figyelembe veszi, így pl. az előző terminusban Ausztráliát leszámítva minden kontinensről volt tag a testületben. A tagok között ugyanakkor több kommunikációs szakember is megtalálható, aminek az az oka, hogy az INES-skála azt is hivatott támogatni, hogy ne csupán a jelentőségüknek megfelelően lehessen az eseményeket egymás mellé tenni, hanem ennek megfelelően lehessen őket kommunikálni is a lakosság irányába. Vagyis az INES az utóbbi időben átalakult olyan értelemben, hogy a szakmai részbe egyre jobban belefolyt a kommunikáció is, annak kiemelt jelentősége miatt (lásd pl. Fukusima).

Ez már a második terminusod mint testületi tag. Milyen eredményei voltak az eddigi munkátoknak?

A testület évente egy alkalommal szokott ülésezni, többnyire az adott évben tartandó koordinátori találkozó, vagy az INES-skála képzési alkalmát megelőzően. Ilyenkor áttekintjük az előttünk álló feladatokat, mivel hogyan haladt a NAÜ az elmúlt évben, illetve át szoktuk nézni érdemben az elmúlt ülés óta az országok által jelentett INES-eseményeket is. Ez utóbbi annyiból érdekes, hogy ha a minősítés esetleg hibás, vagy félreérthető információk szerepelnek benne, akkor a testület ezt jelezni szokta a küldő országnak. Egyfajta szakmai normakontrollt gyakorol a testület.

Az elmúlt időszak fő feladata az INES-kézikönyv megújítása volt, amelynek keretében minden fejezetet átdolgoztak részben a testület tagjai, részben külső szakértőket vontunk be egyes szakmai kérdések átgondolására. Ennek eredményeként 2019 végére előállt egy új kézikönyvtervezet. Tudni kell, hogy az előző változatot 2008-ban adta ki a NAÜ, így időszerű volt a kézikönyv felülvizsgálata, finomítása, hiszen időközben történtek a fukusimai események is, amelyek nagyban eltolták a hangsúlyt a kommunikáció irányába, hangsúlyozták annak fontosságát, konzisztens végrehajtásának jelentőségét. Ennek köszönhetően a kézikönyv kibővült egy kommunikációra vonatkozó fejezettel, míg a többi szakmai tartalmú fejezet főként ráncfelvarráson esett át, bár volt egy olyan fejezet is, amely újra lett gombolva. 2019 decemberének elején meg is tartottuk a NAÜ kérésére ennek az új, még tervezet változatban lévő kézikönyvnek az oktatását, hogy a 2020 folyamán kiadandó kézikönyvet már a kiadást követően minden tagállam azonnal tudja alkalmazni. Úgy tűnik, hogy ez jó döntés volt, hiszen a pandémiás helyzetnek köszönhetően most igen nehéz lenne akár az őszre minden érintett tagállamot (jelenleg közel 80 ország alkalmazza az INES-kézikönyvet) meghívni egy oktatásra Bécsbe.

Lehet már tudni, hogy melyek lesznek a hároméves periódus konkrét feladatai, célkitűzései? Ki dönt a felmerülő munkák elosztásáról?

Jelenleg ezt még nehéz megmondani, épp csak megkaptam a kinevezést és ezzel együtt azt az információt, hogy az első ülést mihamarabb – tervezetten on-line – fogja a NAÜ összehívni az új tagokkal, akiket egyelőre még magam sem ismerek. Ezen az ülésen fogja a NAÜ felvázolni azokat a feladatokat, amelyek ránk várhatnak a terminus alatt. A pandémiás helyzet kapcsán számos kérdés fog várhatóan felmerülni, egyik lehet, hogy a kiadást követően, hogyan fogunk tudni eleget tenni azoknak az oktatási felkéréseknek, amelyeket a tagországok szoktak időről időre megfogalmazni a NAÜ irányába, amikor is saját országuk szakemberei számára igényelnek oktatást. Ilyen esetekben a tanácsadó testületi tagok közül 2-3 fő szokott felkészülni, elutazni az adott országba és 3-4 nap alatt – intenzívebben, mint ahogy Bécsben szoktuk csinálni – leadja a kért oktatást. Ilyenkor is a gyakorlatokon van a hangsúly, ami nagyban segíteni szokta a minősítési módszertan megértését.

Ezen kívül a kézikönyv gondozása szokott még feladat lenni. Most hogy új kiadás fog remélhetőleg 2020 3. negyedévében megjelenni, az esetleges hibák gyűjtése, megvitatása és azok javítása kap hangsúlyos szerepet, amiket majd a tagországok jelezhetnek a NAÜ felé, amennyiben találnak ilyeneket. Reméljük, kevés lesz belőlük, azonban tudni kell, hogy bár számtalan átolvasáson van túl a kézikönyv tervezete, kisebb hibákat minden olvasáskor sikerült találni, hiszen igen széles ismeretanyagot fog át ez az útmutatója a NAÜ-nek a kutató reaktoroktól, az energetikai reaktorokon, a sugárforrások alkalmazásán át egészen a környezetbe történő kibocsátásokon, a minősítések kommunikációjával bezárólag.

Számodra ez mennyi és milyen elfoglaltságot jelent? Vannak „kedvenc” feladatok, amelyeket örömmel vállalsz?

Összességben túl sok feladatot szerencsére nem ró egyetlen tagra sem a testületi tagság, azonban folyamatosan szoktuk követni az országok által a NAÜ számára jelentett, INES-skálán minősített eseményeket. Legutóbb ugyan részt vettem az oktatási anyagok felújításában, amiket a 2019. decemberi oktatásra kellett előkészíteni, ami nagyobb lélegzetvételű munka volt, de ilyen azért nem gyakran adódik. Általában egy-egy ülésre 1-2 nap alatt fel lehet készülni, vagyis ez a tevékenység nem igényel sok időt, ugyanakkor volt már részem olyan megkeresésben is, amikor egy-egy ország INES-koordinátora néhány testületi taghoz és hozzám fordult tanácsért egy-egy esemény minősítése ügyében. Nem gyakran van ilyen, de az ilyen esetek mindig kihívást jelentenek, mivel az INES értelmezése nem könnyű még a vén rókáknak sem, minden eset más, és bizony ahányszor újraolvassuk az útmutatót, annyiszor találunk mi magunk is olyan dolgokat, amelyek addig nem merültek fel bennünk. Ilyenkor néha felmerülnek javító ötletek is, amelyeket az üléseinken meg is kell vitatni, hogy vajon jogosak-e. Érvényes a több szem többet lát elve, mivel sokszor egy-egy bonyolultabb esetet többen szoktunk összerakni mozaikonként, de eddig még mindig sikerült a megoldást megtalálni. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az INES nem egy merev rendszer, sokkal inkább egy keretrendszernek nevezném, amit kellő körültekintéssel kell alkalmazni, emiatt néha nem könnyű a megoldást megtalálni, de a gyakorlat ebben az esetben is mindig segít. Számos esetben hasznos, ha az események minősítését nem csupán egyetlen ember végzi, hanem van lehetőség azt INES minősítést végző gyakorló szakemberekkel konzultálni, az álláspontokat megbeszélni.

Érdemes megemlíteni, hogy az INES-kézikönyv az elmúlt 30 éve alatt – 1990-ben adta ki az első kiadást a NAÜ a NEA-val együttműködésben – 4 kiadást élt meg, az idei kiadás lesz az ötödik. Ezen kiadások alkalmával vagy szélesedett a kézikönyv terjedelme, vagy a tapasztalatok alapján pontosításokat végzetek rajta. Elmondható, hogy most már a békés felhasználás terén az INES-skála a különböző alkalmazásokat jól lefedi.

Összegezve: ez a tagság igen jó alkalom arra, hogy egy jól kiforrott NAÜ-dokumentum kapcsán élő beszélgetéseket, vitákat folytassunk annak alkalmazása kapcsán, ami mindig kihívásokat tartogat mindannyiunk számára. Élvezni szoktam ezeket az üléseket vagy a koordinátori találkozókat, mert a különböző szemszögeknek köszönhetően mindig érdekes eseményekkel és beszélgetésekkel lehet ilyenkor gazdagodni.

Az INES-skáláról további információt itt érhet el az OAH honlapján, itt pedig a NAÜ oldalán (angol nyelven).

Az interjút Körmendi Gábor, az OAH tájékoztatási felelőse készítette.



Facebook megosztás