Biztonságos volt az atomenergia felhasználása 2018-ban Magyarországon

Hazánk nukleáris területe folyamatos nemzetközi felügyelet alatt áll, Magyarország folyamatosan teljesíti jelentési kötelezettségeit. Ennek megfelelően végrehajtottuk az öregedéskezelésre vonatkozó uniós felülvizsgálatot, részt vettünk a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezmény (Joint Convention) részes államainak hatodik felülvizsgálati értekezletén, amelyen tárgyalták a magyar Nemzeti Jelentést is. 2018 augusztusában nemzeti jelentést nyújtottunk be az Európai Bizottság számára a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló 2011/70/EURATOM Irányelv végrehajtásáról. Magyarország minden esetben megfelelt a nemzetközi követelményeknek, illetve az egyezményekben foglaltaknak.

Fichtinger Gyula elmondta: A NAÜ hatósági rendszert felülvizsgáló 2015-ös IRRS-missziója után 2018-ban követőmisszióra került sor, amely jelentős fejlődést állapított meg Magyarország tekintetében.

Nemzetközi színtéren az OAH szakértői számos szervezet és munkacsoport aktív tagjai, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel is intenzívek a kapcsolataink. A magyar tudás és tapasztalat világszerte elismert: a NAÜ ellenőreinek, valamint a NAÜ támogatásával érkező ösztöndíjasok képzésétől, a különböző delegációk fogadásán keresztül, a nemzetközi workshopok szervezéséig számos ponton hasznosul a hazai szakértelem. Külön figyelmet fordít az OAH az új blokkokhoz kapcsolódó munkacsoportokban való részvételre, illetve a hatósági együttműködésekre, így a finn, az orosz és a fehérorosz nukleáris hatósággal is folyamatos a tapasztalatcsere.

A nyitottság és átláthatóság kiemelten fontos az OAH számára. A NAÜ és az IRRS-misszió ajánlásainak megfelelően az útmutató-tervezeteinket közzétettük véleményezésre (2018-ban összesen 12 alkalommal került erre sor), továbbá két közmeghallgatást tartottunk és 177 hírt tettünk közzé honlapunkon, amely több mint amennyi 2011-ben, a fukushimai baleset évében volt.

Az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálattal kapcsolatban Fichtinger Gyula elmondta: minden létesítmény esetében 10 évente kerül rá sor, tavaly a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának felülvizsgálata zárult le. A főigazgató hangsúlyozta: a felülvizsgálat tulajdonképpen egy átfogó értékelés a hazai és nemzetközi tapasztalatok, a tudomány és a technika fejlődésének tükrében. Tizennégy részterületet fogott át, nem csak pillanatnyi állapotot rögzítve, hanem az elmúlt 10 évre visszatekintve, valamint a jövőre is előre tekintve. A hatóság mindkét létesítmény esetében biztonságnövelő intézkedéseket határozott meg, azonban ki kell emelni, hogy a nukleáris biztonság szintje megfelel a hazai és nemzetközi követelményeknek.

A fukushimai balesetet követően végrehajtott Célzott Biztonsági Felülvizsgálat 41 intézkedéséből 36 teljesült, 5 intézkedés csúszik. A főigazgató aláhúzta: az intézkedések későbbi megvalósítása nincs hatással a nukleáris biztonság szintjére.

A hazai nukleáris rendszerek fizikai védelmével kapcsolatban elhangzott: az atomenergia alkalmazóinak alapvető érdeke és kötelessége, hogy a radioaktív anyagok épségét és védett alkalmazását, valamint tárolását és szállítását megfelelő szintű fizikai védelmi rendszerrel biztosítsák, melyet az OAH folyamatosan felügyel. Ehhez kapcsolódóan az OAH 261 ellenőrzést végzett, 158 engedélyezési eljárást hajtott végre. Tavaly hét jelentésköteles esemény történt és több esetben került sor érvényesítési eljárásra.

A nukleárisbaleset-elhárításra külön figyelmet fordítottunk. Létesítményi szinten összesen hat balesetelhárítási intézkedési terv átalakításiengedély-kérelmének elbírálását végeztük el, valamint részt vettünk nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatokon, illetve számos ország részvételével uniós szintű nemzetközi gyakorlatot szerveztünk az Európai Bizottsággal kötött RESPEC-szerződés keretében.

Az új atomerőművi blokkokra kitérve Fichtinger Gyula elmondta: 2018-ban az OAH két felvonulási épületre adott építési engedélyt, illetve a korábban kiadott Erőmű Beruházási Központ építési engedélyét módosította, valamint a hivatal nyomon követte a Paks II. Zrt. által végzett minősítő auditokat, amelyen a beszállítók megfelelőségét vizsgálták. Az új blokkokhoz kapcsolódóan nemzetközi nukleáris biztosítéki egyeztetésre is sor került a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az Európai Bizottság, a STUK finn hatóság, Paks II. Zrt. valamint a terveket előkészítő ASE részvételével.

Tavaly nyáron az extrém időjárási viszonyok következtében a Duna alacsony vízállása és magas hőmérséklete miatt ősszel fókuszba került az erőmű hűtése, illetve mindennek a nukleáris biztonságra gyakorolt hatása. Fichtinger Gyula hangsúlyozta: a Duna vizének hőmérséklete környezetvédelmi kérdés, a Duna vízszintje villamosenergia-termelést befolyásoló tényező, a szükséges intézkedések során a nukleáris biztonság szintje nem változhat. Az OAH feladata ez utóbbi követelmény felügyelete.

Ehhez kapcsolódó újságírói kérdésre válaszolva elhangzott: a biztonsági hűtővíz minden körülmények között biztosítható.

A jelentésköteles eseményekre vonatkozó kérdésre válaszolva a főigazgató elmondta: 25-ből 15 a Paksi Atomerőműhöz tartozott, összességében ez csökkenést jelent az előző évekhez képest. Hullán Szabolcs, az OAH főigazgató-helyettese hozzátette: ezek az események a Nukleáris Biztonsági Eseményskála alattiak voltak.

Az új blokkokhoz is számos kérdés kapcsolódott. Fichtinger Gyula elmondta, hogy a finn nukleáris hatósággal szoros együttműködést alakítottunk ki annak érdekében, hogy hasznosítsuk az ő tapasztalataikat is. Itt ki kell emelni, hogy a finn, illetve a magyar nukleáris biztonsági követelmények eltérnek egymástól, és nem azonosak az orosz követelményekkel sem. A Leningrád II-es erőművet (amelyet a magyar beruházás szempontjából alaperőműnek tekinthetünk) az orosz követelmények szerint tervezték: az egyik legnehezebb mérnöki feladat, hogy igazolják a magyar szabályozás szerinti követelmények teljesülését. Ez a problémakör érintette a felvonulási épületeket is, ezért Paks II. Zrt. 2017 végén visszavonta és módosította a terveket, majd újra benyújtotta. Két épületre kiadta az OAH az engedélyt, illetve a korábban kiadott Erőmű Beruházási Központ építési engedélyét módosította a hivatal, továbbá egy eljárás jelenleg is folyamatban van – mondta a főigazgató. A létesítési engedélykérelemmel kapcsolatban kérdésre válaszolva Fichtinger Gyula elmondta: az eljárásra 12 hónap plusz 90 nap áll rendelkezésre. Amennyiben a benyújtott dokumentáció „jó minőségű”, akkor rövidebb idő alatt is döntést hozhat a hatóság, azonban ha hiánypótlásra van szükség, akkor akár hosszabb ideig is eltarthat a folyamat, mivel ez nem számít bele az eljárás időtartamába.