2025.04.08
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2025.02.18
NAÜ-közlemény a csernobili atomerőművel kapcsolatban
2025.02.14
Csernobil: nem emelkedett a háttérsugárzás az elmúlt órákban
2025.01.22
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2024.11.25
NAÜ-közlemény az ukrán helyzetről
"Tudtad, hogy a jelenleg épülő atomerőművi blokkok jellemzően 3, vagy 3+ generációsak, de már működik 4. generációs reaktor is?"
Az első generációs atomreaktorok jellemzően nem kerültek sorozatgyártásba, inkább csak prototípusok voltak, amelyekre alapozva jobb, biztonságosabb reaktorokat tudtak építeni. A második generációs reaktorok elsődleges célja már a villamosenergia-termelés volt, számtalan biztonságnövelő intézkedést hajtottak rajtuk végre az első generációhoz képest, például ezeknél a reaktoroknál jelent meg elsőként a konténment (a reaktort is magába foglaló nyomásálló, hermetikus építmény), melyről korábbi posztunkban már olvashattál. A jelenleg is üzemelő atomerőművek döntő többsége második generációs (de ezeken is folyamatosan biztonságnövelő intézkedéseket hajtanak végre). A harmadik generációs reaktorok a második generációs reaktorok továbbfejlesztésével alakultak ki, új biztonsági megoldásokkal, például a zónaolvadék-csapdával. Ezen túl ezek a reaktorok, amelyek jellemzően nyomottvizesek, már nagyobb hatásfokkal, magasabb üzemanyag-hasznosítással képesek üzemelni. Negyedik generációs erőművekből jelenleg csak egyetlen üzemel, Kínában. A generációra jellemző, hogy teljesen új koncepciókról van szó, amelyek tervezésénél a radioaktív hulladékok minimalizálását, a korábbi reaktorgenerációk üzemanyagának újrahasznosítását is figyelembe veszik.
További érdekes, ismeretterjesztő tartalmak elérhetők az OAH Instagram oldalán!