Hírek
A Kelet-Európai Régió illetékes hatóságainak találkozója
2007.04.11
A csernobili baleset után a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által kezdeményezett és széles nemzetközi támogatással létrehozott, a nukleáris veszélyhelyzeti gyors értesítésről és a segítségnyújtásról szóló két nemzetközi egyezmény nevesíti a tagállamok illetékes hatóságát („Competent Authority”). Nemzetközi kapcsolattartási pontként működve az illetékes hatóságokra komoly felelősség hárul. A tagállam területén kialakuló nukleáris veszélyhelyzetről az illetékes hatóság riasztja a NAÜ-t és a bilaterális egyezmények szerinti országokat, majd a továbbiakban rendszeres tájékoztatást ad a veszélyhelyzet alakulásáról, az elhatározott óvintézkedések végrehajtásáról. A tagállamok illetékes hatósága fogadja a NAÜ-n keresztül vagy közvetlenül nyújtott tájékoztatást, valamint az egyes veszélyhelyzeti feladatok ellátásához szükséges nemzetközi segítséget is az illetékes hatóságukon keresztül kérik.
Előadás az atomenergia katonai alkalmazásairól
2007.04.04
2007. március 22-én a Magyar Honvédség Görgey Artúr Vegyi-védelmi Információs Központ (MH GAVIK) parancsnok helyettese, dr. Csurgai József alezredes tartott előadást az OAH munkatársai részére a nukleáris technika katonai alkalmazásairól. A hallgatóság megismerhette a különböző típusú atombombák felépítését, a hadászati atomfegyverek típusait, hatásmechanizmusát, a nukleáris energiával működő műholdak típusait, valamint a Magyar Honvédség alkalmazásában lévő légi sugár-felderítési eszközöket. Az előadás bemutatta, hogy milyen elemzési feladat merülhet föl az említett eszközök alkalmazásánál létrejövő sugaras veszélyhelyzetek esetén. Az ismeretek bővítését szolgáló bemutató az első eleme volt az OAH és az MH GAVIK közötti együttműködés szorosabbra vonásának, amelyet a felek a közeli jövőben külön megállapodásban is megerősítenek. A megállapodás időszerűségét a RESPEC szerződés 2007. április 1-i életbe lépése is indokolja, melynek keretében az OAH Baleset-elhárítási Szervezetének az atomenergia katonai alkalmazása miatt kialakuló veszélyhelyzet esetén is szakértői támogatást kell nyújtania az Európai Bizottság részére. A tervezett együttműködés kiterjed a képzés és gyakorlatozás összehangolására, mert a felek részt vehetnek egymás releváns képzési programjaiban, illetve felkérésre felkészítő foglalkozást tarthatnak egymásnak. A megállapodás lehetőséget biztosít mindkét fél számára, hogy saját feladataik ellátása során kölcsönösen támaszkodjanak a másiknál felhalmozott szaktudásra és tapasztalatokra.
OAH–OSSKI együttműködés megerősítése
2007.04.04
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) és az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) között 2003-ban együttműködési megállapodás született az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerben az intézményekre háruló feladatok hatékony megoldására. Az OSSKI bázisán alakították ki az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (továbbiakban OKSER) Információs Központját (IK), amely adatgyűjtési, feldolgozási és értékelési feladatokat lát el. Nukleáris vagy radiológiai veszélyhelyzet esetén az OAH felelőssége többek között kiterjed a nukleáris és a sugárvédelmi helyzet értékelésére, valamint az ebből adódó döntések segítésére. Tekintettel arra, hogy a sugárzási helyzet értékelése feltételezi a környezeti radiológiai viszonyok ismeretét, az OAH ilyen irányú feladatainak ellátásához szükséges az OKSER IK támogatása is. Az együttműködési megállapodás megerősítése 2007-ben azért vált időszerűvé, mert az OAH részt vesz az Európai Bizottság RESPEC (Radiological Emergency Support Project for the European Commission) projektjében, amelynek keretében az OAH elvállalta, hogy az Európai Unió területén bekövetkező, vagy azt érintő radiológiai és nukleáris veszélyhelyzetek esetén elemzői-szakmai segítséget nyújt az Európai Bizottság szerveinek. A RESPEC feladatok ellátása kapcsán az OAH támaszkodni kíván az OSSKI szakértelmére, elsősorban a különböző radioaktív anyagok táplálékláncban való megjelenésének és mozgásának modellezésében, valamint az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos lakosságvédelmi intézkedések kidolgozásában. A megállapodás keretében az OAH továbbra is elvi és szakmai segítséget nyújt az OSSKI számára a nukleárisbaleset-elhárítási felkészülés támogatására irányuló kutatási, fejlesztési tevékenység megvalósításához. A dokumentumot 2007. április 2-án Dr. Pellet Sándor az OSSKI főigazgató-főorvosa és Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója látta el kézjegyével.
Az EURATOM-NAÜ-Magyarország háromoldalú biztosítéki megállapodáshoz és kiegészítő jegyzőkönyvhöz való csatlakozás előkészítése
2007.03.30
2007. március 27-28-án kétoldalú, EURATOM-OAH megbeszélésre került sor a háromoldalú biztosítéki megállapodáshoz való csatlakozás kérdéseiről. A megbeszélésen az EURATOM biztosítéki felügyelettel és ellenőrzéssel fogalakozó vezetői, valamint az OAH Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztályának munkatársai vettek részt. Az első napon az EURATOM és az OAH, mint a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága közötti együttműködés kérdései voltak napirenden, míg a második napon az üzemeltetőket érintő kérdéseket vitatták meg a jelentősebb mennyiségű nukleáris anyaggal rendelkező, illetve nukleáris biztosítéki szempontból jelentősebb tevékenységet végző engedélyesek képviselőinek bevonásával. Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor hazánk kötelezettséget vállalt az EURATOM-NAÜ-Magyarország háromoldalú biztosítéki megállapodáshoz és kiegészítő jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra is. Ennek jogszabályi és szakmai előkészítése, elsősorban a jogalkotási folyamat időigényessége miatt elhúzódott. A EURATOM vonatkozó megállapodás-tervezetének hivatalos fordítása után az Országos Atomenergia Hivatal elkészítette a magyar csatlakozásról szóló jogszabály tervezetét, amelyet a Magyar Köztársaság kormánya 2006 februárjában elfogadott, és beterjesztett az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a vonatkozó 2006. évi LXXXII. sz. törvényt 2006. október 30-án fogadta el. A köztársasági elnök által aláírt „csatlakozási szándéknyilatkozatot” 2006. december 12-én került letétbe a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen. A csatlakozás tervezett dátuma 2007. június 1.
Tudományos szeminárium nukleáris biztosítéki méréstechnikákról
2007.03.30
2007. március 29-én a Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya szervezésében előadássorozatra került sor az OAH-ban a nukleáris biztosítéki méréstechnikák kérdésében. A szeminárium keretében az MTA Izotópkutató Intézet szakemberei adtak tájékoztatást a 2006-ban általuk, az OAH Műszaki Megalapozó Tevékenység keretében végzett tevékenységekről. A szemináriumon a következő előadások hangzottak el: Dr. Lakosi László: Erősen dúsított U-minták vizsgálata neutron interrogációval Dr. Zsigrai József: Kutatóreaktori urán fűtőelem-kötegek korának gamma-spektroszkópiai meghatározása Dr. Stefánka Zsolt: Lefoglalt urán-oxid minták vizsgálata ICP-MS módszerrel Dr. Révay Zsolt: Tokozott uránminták vizsgálata PGAA módszerrel Varga Zsolt: Aktinoidák környezeti és safeguards célú tömegspektrometriás meghatározása Bagi János: Pu-Be neutronforrások plutónium tartalmának meghatározása Dr. Zsigrai Jószef: A sérült fűtőelemeket tartalmazó tokok nukleáris anyag tartalmának verifikálása Ismertető az MTA Izotópkutató Intézetről
ESARDA ülés
2007.03.23
Az EURATOM biztosítéki kutatási és fejlesztési szervezetének (ESARDA) integrált safeguards kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja 2007. március 21-22-én a hollandiai Almelo-ban tartotta ez évi első ülését, amelyen dr. Horváth Kristóf, az OAH Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztályának vezetője képviselte Magyarországot. Az ülésen az Európai Unió tagállamainak hatóságai mellett az Amerikai Egyesült Államok nukleáris hatóságának, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az EURATOM biztosítéki szervezetének képviselői is részt vettek. A résztvevők beszámoltak a tavalyi év fontosabb, nukleáris anyagokra és tevékenységekre vonatkozó biztosítékokkal kapcsolatos történésekről, a felmerült problémákról, valamint az idei évre tervezett nagyobb feladatokról. Az értekezlet másnapján műszaki látogatásra került sor az URENCO gáz-centrifugás dúsító üzemben.
Kitüntetés
2007.03.22
Fichtinger Gyula, az OAH főosztályvezetője a magyarországi nukleáris létesítmények biztonságos üzemelését garantáló hatósági feladatok hosszú idejű, meghatározó és magas színvonalú elvégzéséért, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága vezetésében kifejtett hatékony közreműködéséért Nemzeti Ünnepünk alkalmával, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. A díjat az OAH-t felügyelő dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter adta át.
EURATOM infonap
2007.03.06
Az Országos Atomenergia Hivatal a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal (NKTH) közösen március 2-án mintegy 40 fő részvételével információs napot tartott a 2007-ben indult Euratom 7. Kutatási és képzési keretprogramról. Az információs napot dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója nyitotta meg, majd Lengyel Zoltán, az OAH főosztályvezetője beszélt a Keretprogram maghasadással (Fission) kapcsolatos területéről, a 2007-es munkaprogramról és a pályázati lehetőségekről. A fúziós kutatási területről, az ITER projektről, valamint a magyar részvételi lehetőségekről dr. Zoletnik Sándor, a Magyar Euratom Fúziós Szövetség vezetője számolt be. Befejezésül dr. Bertalan-Kürti Veronika, az NKTH munkatársa a részvételi szabályokat ismertette. Dr. Bertalan-Kürti Veronika: Részvételi szabályok az EURATOM 7. Keretprogramjában Lengyel Zoltán: Információk az Euratom 7. Keretprogramjáról Dr. Zoletnik Sándor: Kutatások és lehetőségek az Euratom 7. Keretprogramban a fúziós energia területén
EURATOM infonap
2007.03.06
Az Országos Atomenergia Hivatal a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal (NKTH) közösen március 2-án mintegy 40 fő részvételével információs napot tartott a 2007-ben indult Euratom 7. Kutatási és képzési keretprogramról. Az információs napot dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója nyitotta meg, majd Lengyel Zoltán, az OAH főosztályvezetője beszélt a Keretprogram maghasadással (Fission) kapcsolatos területéről, a 2007-es munkaprogramról és a pályázati lehetőségekről. A fúziós kutatási területről, az ITER projektről, valamint a magyar részvételi lehetőségekről dr. Zoletnik Sándor, a Magyar Euratom Fúziós Szövetség vezetője számolt be. Befejezésül dr. Bertalan-Kürti Veronika, az NKTH munkatársa a részvételi szabályokat ismertette.
Lengyel Zoltán: Információk az Euratom 7. Keretprogramjáról
Dr. Zoletnik Sándor: Kutatások és lehetőségek az Euratom 7. Keretprogramban a fúziós energia területén
Dr. Bertalan-Kürti Veronika: Részvételi szabályok az EURATOM 7. Keretprogramjában
Új, a sugárveszélyre figyelmeztető kisegítő jelzés bevezetése
2007.03.02
Az ionizáló sugárzás veszélyére figyelmeztető új jelzést dolgozott ki a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO). Az új piktogramban a hagyományos (körszeletes) sugárveszély jelzés kiegészítéseként a sugárzást jelző hullámvonalak, halálfej és egy elszaladó alak jelzik, hogy erősen sugárzó forrás van a közelben. Az új jelzést a hagyományos körszeletes sugárveszély jelzés kiegészítésére kívánják bevezetni. Az új kiegészítő sugárveszély szimbólum a potenciálisan halált-, vagy súlyos sérülést okozó nagy sugárforrások veszélyére hívja fel a figyelmet; így az élelmiszer-besugárzásra használt sugárforrások, a rosszindulatú daganatok kezelésére használatos készülékek, valamint az ipari radiográfiás készülékek jelzésére ajánlják. A “Veszély – tartsd magad távol tőle” értelmű jelzést a forrást tartalmazó eszköz külső felületén helyezik el. A jel arra figyelmeztet, hogy az eszköz szétszerelése életveszéllyel jár.
Új, a sugárveszélyre figyelmeztető kisegítő jelzés bevezetése
2007.03.02
Az ionizáló sugárzás veszélyére figyelmeztető új jelzést dolgozott ki a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO). Az új piktogramban a hagyományos (körszeletes) sugárveszély jelzés kiegészítéseként a sugárzást jelző hullámvonalak, halálfej és egy elszaladó alak jelzik, hogy erősen sugárzó forrás van a közelben. Az új jelzést a hagyományos körszeletes sugárveszély jelzés kiegészítésére kívánják bevezetni. Az új kiegészítő sugárveszély szimbólum a potenciálisan halált-, vagy súlyos sérülést okozó nagy sugárforrások veszélyére hívja fel a figyelmet; így az élelmiszer-besugárzásra használt sugárforrások, a rosszindulatú daganatok kezelésére használatos készülékek, valamint az ipari radiográfiás készülékek jelzésére ajánlják. A “Veszély – tartsd magad távol tőle” értelmű jelzést a forrást tartalmazó eszköz külső felületén helyezik el. A jel arra figyelmeztet, hogy az eszköz szétszerelése életveszéllyel jár.
- «
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
- 84
- 85
- 86
- 87
- 88
- 89
- 90
- 91
- 92
- 93
- 94
- 95
- 96
- 97
- 98
- 99
- 100
- 101
- 102
- 103
- 104
- 105
- 106
- 107
- 108
- 109
- 110
- 111
- 112
- 113
- 114
- 115
- 116
- 117
- 118
- 119
- »
