Az Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezetének bécsi központjában 2013. február 12-én bejelentették, hogy szokatlan szeizmikus eseményt észleltek Észak-Korea területén. Közleményük szerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megerősítette, hogy végrehajtotta harmadik kísérleti atomrobbantását. Tóth Tibor, a szervezet főtitkára emlékeztetett az ENSZ Biztonsági Tanács 2009. júniusi határozatára, amelyben egyrészt elítélték az előző, 2009 májusában végrehajtott észak-koreai kísérletet, másrészt felhívták Észak-Koreát, hogy csatlakozzon az atomcsend egyezményhez.
A Nukleáris Biztonsági Egyezmény (Convention on Nuclear Safety) megerősítésének érdekében 2013. február 4-én megkezdte munkáját a „Hatékonyság és átláthatóság” nemzetközi munkacsoport, amelynek feladata, hogy felmérje az egyezmény azon területeit, ahol szükség van a hatékonyság és az átláthatóság növelésére, valamint meghatározza ennek lehetséges eszközeit.
Magyarország meghívta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértőit, hogy tekintsék át, és mondjanak véleményt a hazai nukleáris létesítmények illetve radioaktív anyagok védettségi rendszeréről. A szakértők azt vizsgálják, hogyan felelnek meg a védelemre tett hazai intézkedések a NAÜ INFCIRC/225/Rev.5 dokumentumában foglaltaknak, illetve a nemzetközileg elfogadott jó gyakorlatoknak.
A Paksi Atomerőműben 2013. január közepétől előkészítik a 2003.-ban megsérült – jelenleg hermetikus tokokban tárolt – fűtőelemek végleges eltávolítását. Az előkészületi munkákhoz szükséges hatósági engedélyt az Országos Atomenergia Hivatal 2012 decemberében kiadta, továbbá a helyszínen folyó tevékenységet rendszeresen ellenőrzi.
Az Országos Atomenergia Hivatal a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felkérésére 2013. január 14-16. között fogadta a Bolgár Atomenergia Hivatal és a kozloduji atomerőmű Magyarországra érkezett munkatársait. A 7 fős bolgár küldöttség a Paksi Atomerőmű 1-es blokkjának üzemidő hosszabbításával összefüggő – az OAH által 2012-ben végrehajtott – hatósági engedélyezési eljárás jogi és műszaki részleteibe kért és kapott betekintést. Az OAH munkatársai ezen kívül ismertették az új atomerőművi blokkok létesítésével összefüggő hatósági feladatok témakörében kidolgozott megközelítést is.
Az Országos Atomenergia Hivatal vezetői évnyitó sajtótájékoztatón számoltak be az előző év eredményeiről és a 2013. évi feladatokról Sajtóanyagok: Sajtóanyag a nukleáris védettségről Sajtóanyag a célzott biztonsági felülvizsgálat alapján végrehajtandó akciótervről Sajtóanyag a Paksi Atomerőmű 1. számú blokkjának üzemidő-hosszabbításáról Előadások: Az Országos Atomenergia Hivatal évnyitó sajtótájékoztatója Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (stressz-teszt) -- Nemzeti Akcióterv Tervezett üzemidő lejártát követő üzemeltetés a Paksi Atomerőmű 1. számú blokkján -- Összefoglaló
A Fukushima Atomerőműben bekövetkezett baleset után, 2011. március 25-én az EU Tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unióban található atomerőműveket átfogó biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni, értékelve az üzemeltetés kockázatát és nyilvánossá téve a teljes folyamatot. A felülvizsgálat elterjedt elnevezése a „stresszteszt”, magyarországi hivatalos elnevezése pedig „Célzott Biztonsági Felülvizsgálat” (CBF).
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. (MVM PA Zrt.) közgyűlése – komplex műszaki és gazdasági elemzések figyelembevételével – 2001 januárjában döntött arról, hogy a blokkok üzemidejét meg kívánja hosszabbítani...
A Fukushima Daiichi Atomerőműben bekövetkezett baleset után 2011. március 25-én az Európai Unió Tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unióban található atomerőműveket átfogó biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni, értékelve az üzemeltetés kockázatát és nyilvánossá téve a teljes folyamatot. A felülvizsgálat elterjedt elnevezése a „stresszteszt”, magyarországi hivatalos elnevezése „Célzott Biztonsági Felülvizsgálat” (CBF). A felülvizsgálatot először az atomerőműveket üzemeltető szervezeteknek kellett elvégezni, majd az országok nemzeti nukleáris hatóságai értékelték a felülvizsgálat eredményeit és nemzeti jelentést állítottak össze.
2012 júniusában az Európai Bizottság energetikai ügyekért felelős főigazgatósága pályázatot írt ki a RESPEC projekt (Radiological Emergency Support Project for the European Commission – radiológiai veszélyhelyzeti támogatás nyújtása az Európai Bizottság számára) következő, 2013-tól 2016-ig tartó időszakára.
2012. december 6-7-én Kismartonban (Eisenstadt) került sor a 18. osztrák-magyar kétoldalú szakértői ülésre az Ausztria és Magyarország között 1987-ben megkötött, a nukleáris létesítményeket érintő, kölcsönös érdeklődés tárgyát képező kérdések szabályozásáról szóló egyezmény keretében.
2012. december 5-én ünnepélyes keretek között átadásra került Bátaapátiban a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT). A hosszú szakmai előkészítési és megvalósítási folyamatot magába foglaló beruházás megnyitóján ünnepi beszédet mondott Dr. Kereki Ferenc a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. ügyvezető igazgatója, Potápi Árpád országgyűlési képviselő, Bonyhád polgármestere, valamint Darabos Józsefné Bátaapáti polgármestere, a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) elnöke, továbbá Dr. Rónaky József az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, az Európai Bizottság képviseletében Ute Blohm-Hieber asszony, és Nagy Sándor, az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója. Az átadás előtti sajtótájékoztatón Kereki Ferenc elmondta: a meglévő engedélyek birtokában mintegy 40 ezer köbméter, az atomerőmű működése és a leszerelés során keletkező kis és közepes aktivitású hulladékot lehet elhelyezni Bátaapátiban, 250 méter mélyen a föld alatt. A létesítmény átadásával az első kamrában 510 vasbeton konténerben 4600 hordónyi hulladék végleges elhelyezésére nyílt lehetőség, további kamrák építésével pedig a tárolás folyamatosan biztosítható. Dr. Rónaky József az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy egy hosszú és tanulságos folyamat eredményeként a különféle érdekelt szakmák képviselőinek közös munkájaként adhatták át rendeltelésének a tárolót. Az OAH főigazgatója a költségek finanszírozására létrehozott Központi Nukleáris Pénzügyi Alap jelentőségére is felhívta a figyelmet, amely kifejezi a hulladékok elhelyezésével, és végleges tárolásával kapcsolatos aktív állami szerepvállalást. Az átadó ünnepségről készült kisfilm: RHK_atado_kisfilm.mpg(Mérete: 265,8 MB)